Kulcskérdés a gazdasági növekedés

Közös töprengés Kapuvári Józseffel

A HDSZ elnökének kezdeményezésére létrejött beszélgetés apropóját az adta, hogy most folyik a jövő évi költségvetés tervezetének előkészítése, vitája. Az MSZOSZ szövetségi tanácsának Balatonfüreden megtartott ülése is azzal foglalkozott, hogy kialakítsa álláspontját a költségvetési tervezet legfontosabb sarokszámairól, megfogalmazza azokat az igényeit, amelyek a munkavállalók, a nyugdíjasok életkörülményeit érintik. A közös tépelődések fókuszában csaknem mindenütt az a kérdés meredezik, hogy miként lehetne növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot? Ezt kérdeztem Kapuvári Józseftől, a közgazdász érdekvédőtől is.

- Erről - mint annyi minden másról is - megoszlanak a vélemények. Az én dilemmám: gazdasági növekedést, de ne mesterségesen, hanem megalapozottan, a szükséges feltételek megteremtésével úgy, hogy az a bérből és fizetésből, nyugdíjakból élők érdekeit képviselő szakszervezeteknek is megfeleljen. A növekedés megindulása régi óhaj, folyamatosan jelenlévő remény, esdeklő kívánság, ám nem jó dolog, ha ez csak szlogenben íródik le és hangzik el. Ennek meg kell jelennie az emberek mindennapi életében.

- Annál is inkább, mert válságos gazdaságunkra ráférne egy kis siker, és az egyre csak tűrő, nagy terheket vállaló lakosság is megérdemelné már, hogy megpillantsa az alagút végét. Nem illúziókra gondolunk, hanem a gazdaság mérhető mutatóinak, a termelékenység, a reáljövedelem javulására, az árak csökkenése. Nem arra van szükség, hogy a gazdaság teljesítményét manipulálják, szebbnek, jobbnak tüntessék fel a valóságosnál. Ez hosszabb távon aligha lehetséges, hiszen mind a gazdagodás, mind a szegényedés, az elnyomorodás szemmel látható, kézzel tapintható.

- Magam is azok közé tartozom, akik állítják: nincs elvont, általános nemzetgazdasági érdek. Állampolgári, munkavállalói érdekek vannak. A polgárok, a dolgozó emberek érdeke az, hogy jobban éljenek, javuljanak élet- és munkakörülményeik. A gazdasági érdekeknek ezt kell tükrözniük. Ez a meghatározó cél, ennek kell prioritást kapnia. Ennek mentén illenék politizálni. S ennek a követelménynek a függvényében kell átalakítani és működtetni a gazdaságpolitika olyan eszközét, mint a hitel- és adópolitika, a vámpolitika, stb.

- Ez így jól hangzik, de a magyar gazdaság jelenlegi állapotában hogyan lehet ezt piackomforn módon megvalósítani úgy, hogy csökkentsük, elkerüljük az inflációs nyomást? Miként lehetne a belső piacot erősíteni, a keresletet növelni, amely minden megalapozott gazdasági növekedés alapja?

- Három kérdéskört hangsúlyoznék, az alábbi teendőket emelném ki:

1.) Bővíteni a foglalkoztatás lehetőségeit. Vagyis, minden rendelkezésre álló eszközzel megőrizni a meglévő munkahelyeket, és új munkaalkalmakat teremteni. Ez a legfontosabb tényező. Az ily módon kiáramló jövedelem gazdaságilag megalapozott, mert teljesítményre épül, s úgy ösztönzi a termelés növelését, hogy nem okoz inflációt. A gazdaságpolitika egész eszközrendszerét a zöldmezős beruházások, és általában az új munkahelyek szolgálatába kell(ene) állítani. Az kapjon gazdaságpolitikai támogatást, kedvezményt, aki beruház, aki munkahelyeket teremt.

2.) Hatásos fellépést az infláció ellen. A mai inflációs ráta mellett kevés vállalkozás és tevékenység képes olyan profitot kitermelni - viszonylag szerény kockázattal-, amely versenyezni tudna a pénzpiaci ügyletekből származó kiskockázatú nyereséggel. Jelenleg ugyanis jobban megéri a pénzt a bankoknál elhelyezni, illetve külföldre vinni, mint beruházást végrehajtani, tényleges termelést végezni, ennek összes kockázatával együtt. Más szóval: lejjebb vinni az inflációt, s ezáltal a hitelkamatok szintjét, hogy megérje a pénzt - bankbetét helyett - termelő beruházásba fektetni.

3.) Nemzeti kérdéssé vált, hogy védjük a még meglévő magyar termékek piacát. Különösen az agrártermékekét. Mit jelent a honi piacvédelem? A liberalizált import szabályozás ellenére módot találni az import ésszerű keretek között tartására. Minden eszközzel segíteni a magyar termékek export piacra jutását, ahol szükséges, ott a támogatások növelésével is, például a mezőgazdaságban. E tényezők együttes érvényesítése jelentheti a megalapozott, tartós gazdasági növekedés lehetőségét és szilárd bázisát.

- Mi az utolsó kívánsága? -Egy ágazati kollektív szerződés...