Vélemények a bérfejlesztésről

A szakmai-érdekvédelmi konferencia jó lehetőséget teremtett arra, hogy a résztvevők véleményt mondjanak különféle kérdésekről, és persze tájékozódjanak az ágazat és egyes cégek helyzetéről. A tanácskozás szünetében, illetve a hazaindulás előtt kötetlen beszélgetéseken lehetett „kitapogatni", hogy ki mit is gondol igazán az érdekvédelem súlyponti kérdéséről, a béremelésről. Megkértünk néhány kollégát, hogy az idei bértárgyalások tapasztalatairól, illetve a jövő évi elképzelésekről osszák meg a gondolataikat a Húsos olvasóival. Íme egy csokor a riportermagnó által rögzített véleményekből.

Jenei Tamás (Pick Szeged): Várakozással néztünk az idei esztendő elé. 20 százalékos béremelést sikerült az év elején nyélbe ütni a munkáltatónkkal, ami a várakozásnak tulajdonképpen megfelelt. A jövőre nézve kezdenek körvonalazódni a kormány gazdaságpolitikai elgondolásai. A béremelés várható mértékéről konkrét adatot még nem tudok mondani, de mi a reálbér szintentartásához mindenképpen szeretnénk ragaszkodni. Ismerve a Pick piacorientáltságát, a dolgozók bizonyos mértékű reálbér-növekedést várnának. A tényleges béremelés hosszúnak ígérkező tárgyalás-sorozat eredménye lesz majd. A tárgyalásokat a közgyűlés előtt szoktuk elkezdeni, februárban, ez a gyakorlat nálunk.

Horváth Jenő (Zalahús): Részleges béremelés volt nálunk az idén, mindenkire nem vonatkozott. Különös helyzet van ugye, talán mindenki tudja a szakmában, hogy nálunk az MRP révén a dolgozók jelentős mértékben tulajdonosai is a cégnek. A Zalahúsnál az az ars poetica, hogy a jövőt kell építeni. Maga a béremelés egy kicsit hátrébb szorul, mert komoly fejlesztések előtt állunk és ahhoz a pénzt elő kell teremteni, egy részét a munkabér megtakarításával. A keresetek nem rosszak, de sok túlmunkával érik el az emberek, ami vitathatatlan. Most annyi a munka, hogy lehet keresni. Túlzásnak tűnik, hogy jövőre a bérek emelkedése elérheti az inflációt, mert erre az országban csak kevés cégnél képesek. Egyébként most 150 fővel növeltük a létszámunkat, ezer főnél több embert foglalkoztat a cég. Természetesen sokan elégedetlenek az elmaradt béremelés miatt.

Vadász Lajosné (Húsnagyker): Az idén átlag 20 százalékos bérfejlesztés volt a cégünknél. A fórumon azt javasoltam, hogy a HDSZ 1997-re 30 százalékos bérkövetelést fogalmazzon meg, mert jövőre javítani kellene a béreken. Megítélésem szerint a Húsnagykernél a bérek középszinten vannak az iparág átlagához képest. Azért mertem a 30 százalékot kimondani, mert saját magamat is meg akartam erősíteni, hogy ebbe belevágjunk. Egy éve foglalkozom közvetlenül ezekkel a kérdésekkel, de írásban megfogalmazott bérkövetelést nem láttam, nem találtam. Nagyon tetszett az a vita, amit a HDSZ jövő évi bérköveteléséről, a célszerű szakszervezeti magatartásról folytattunk. Ha sikerül a korábbinál jobban előkészíteni az 1997. évi bértárgyalásokat, akkor ha nem is érünk el 30 százalékot, 25 százalékban mindenképpen reménykedem.

Csereklei Sándor (Szekszárd): Az idei bérfejlesztéssel elégedettnek kellene lennem, mivel a legkeményebb eszközzel, a végsőkig harcolva értük el. (Éves szinten 18 százalék - szerk.) Úgy gondolom, hogy ez a maximális, vagy ahhoz közeli fejlesztés volt, tekintettel a cég helyzetére is. De a bérek még így is nagyon alacsonyak. A jövő évet illetően a vitában én fogalmaztam meg a legkeményebb követelést, egy 37-38 százalékos béremelést. Mivel én egészen lentről jöttem, egy egyszerű betanított munkás vagyok, s tudom, hogy milyen nagyok a gondok, szükség volna arra, hogy a bér legalább a létminimumhoz elegendő legyen. Nagy probléma számomra, hogy ami a felsőbb szakszervezeti vezetésben történik, az nem jut el a tagsághoz. Nagyon minimális információ jut el, és szakadékot érzek a vezetés és a tagság között. Sajnos ez igaz visszafele is. Ezért nehéz közös álláspontot kialakítani a bérek tekintetében is.

Bordás János (Solami Rt.): Több fordulós bértárgyalások zajlottak az idén a Solaminál. Hosszas alkudozás után sikerült elfogadható bérmegállapodást kötni, 20 százalékos bérszínvonal-növekedést értünk el. Ez nem ment simán, mivel a cég elég súlyos likviditási gondokkal küszködött. Most megint sajátos helyzetben vagyunk, mert a napokban tulajdonosi változás és vezetőcserék történtek. Egyenlőre nem látunk tisztán, nem tudjuk, hogy mi várható. Nekem, mint az üzemi tanács elnökének, az a véleményem, hogy a munkahelyi béke megteremtésében a munkáltatónak az az érdeke, hogy a munkahelyen munka folyjon, normálisan dolgozzanak az emberek. Ehhez azonban a munkáltatónak meg kell teremteni a feltételeket. Én úgy érzem, hogy jövő évre a minimális 22 százalékos bérszínvonal-növekedés elérhető. De jelzem, hogy ezt csak a minimális mértéknek szeretnénk tekinteni. Előreláthatólag mi sem 22 százalékkal indulunk, bár nem akarunk irreális követeléssel előállni. Egyszerűen úgy érzem, hogy lejáratjuk a szakszervezet tekintélyét is, ha irreális követeléseket állítunk fel. A jövőt illetően még nem látunk minden tényezőt, számolni kell változásokkal is.