Ülésezett a Szövetségi Tanács

Az MSZOSZ fordulatot vár

Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa 1996. október 10-én, Balatonfüreden tartott ülésén állást foglalt arról, hogy 1997-ben két százalékos reálbércsökkenést tart „közgazdaságilag indokoltnak és társadalmilag elfogadhatónak" nemzetgazdasági szinten. Ilyen mértékű reálbér-növekedést a testület akkor tart megvalósíthatónak, ha a kormány inflációs előrejelzése mellett átlagosan 18-20 százalékos bérkiáramlás lesz; a minimális bérnövekedés eléri a 14 százalékot, de sehol sem lépi túl a 26 százalékot. 1997. január 1-jétől az MSZOSZ 17.800 forintban javasolja megállapítani a minimálbér mértékét.

Sándor László, az MSZOSZ elnöke az ülést követően a sajtó képviselői előtt azt mondta, hogy a munkavállalókat illetően három területen fordulatot vár a legnagyobb szakszervezeti tömörülés. Kívánatosnak nevezte, hogy a gazdaságpolitika a megalapozott növekedésre helyezze a hangsúlyt, határozott lépések történjenek az infláció visszafogására és - két év visszaesés után - emelkedjenek a reáljövedelmek.

Fordulatra azért van szükség, mert a rendszerváltás leginkább a bérből és fizetésből élőket sújtotta. Az átalakulás, majd pedig az egyoldalú stabilizációs politika a középrétegek teljes elszegényedéséhez, a munka leértékelődéséhez és egyre növekvő szociális feszültségekhez vezetett. A tömeges munkanélküliség, a keresetek elértéktelenedése, a jövedelmi-, a szociális- és a munkakörülmények elbizonytalanodása irreálisan megnövelte a szakszervezetek bázisát adó rétegek terheit.

Az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az érdekegyeztetésben a munkaadóknak és a szakszervezeteknek kell meghatározó szerepet vállalni, mivel a reálbér- pozíció döntően a két oldal megegyezésén alapul. A tárgyalásokat azonnal meg kell kezdeni, hogy a megállapodások időben létrejöhessenek. A Húsos kérdésére válaszolva kijelentette: az érdekegyeztetésben oldani kell az ÉT plenáris ülésének túlsúlyát, világossá kell tenni, hogy alsóbb szinteken mi a tennivaló. A munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek az eddiginél nagyobb befolyást kell gyakorolni az érdekegyeztetés folyamataira. Tekintettel arra, hogy a versenyszférában túlsúlyba került a magántulajdon, az állam szerepének csökkenni kell az érdekegyeztetés fórumain. A megváltozott helyzet a szakszervezeteket arra ösztönzi, hogy közvetlenül a munkáltatókkal szemben keressék az érdekérvényesítés lehetőségét. „A szakszervezeti konföderációk tevékenysége sokszor kimerül abban, hogy jót vitáznak a kormánnyal, s ezzel mindenkinek megnyugszik a lelkiismerete; ez a helyzet sokszor lekezelő" - mondotta Sándor László. A jövőben minden szinten aktivizálni kell az érdekvédelem erőit.

A bérköveteléssel összefüggésben az MSZOSZ legfőbb testülete tárgyalt az adótörvények tervezett változásairól. Szükségesnek ítélte, hogy feltétlenül maradjon fenn (reálértéken) a munkahelyi étkeztetés kedvezménye és továbbra is maradjon adómentes a szakszervezeti tagdíj. Kívánatos, hogy visszaállítsák a lakásépítési- és felújítási kedvezményt.

A Szövetségi Tanács állásfoglalásban tiltakozott a társadalombiztosítási önkormányzatok „elsúlytalanítása" ellen. Az MSZOSZ, mint a TB önkormányzatok munkavállalói oldalának meghatározó szervezete „nem kíván osztozni a kormánnyal a rendszerek átalakításának és további működtetésének felelősségében, ha a politikai akarat az önkormányzatok szakmai és anyagi önállóságát megszünteti és csak a mindenkori bűnbak szerepére akarja kárhoztatni őket."

A szakszervezeti ingatlanokkal kapcsolatban a testület úgy ítélte meg, hogy a törvénykezés nem kezeli megfelelő súllyal a szakszervezeti tagság által egykor létrehozott - ám az elmúlt évtizedek gyakorlata alapján állami tulajdonként bejegyzett - ingatlanok ügyét. A szakszervezetek követelik, hogy azok tényleges tulajdonába kerüljenek ezek az ingatlanok, akik az építésükben közreműködtek. A Szövetségi Tanács szükségesnek ítéli, hogy az ágazati szakszervezetek felmérjék, milyen nyomásgyakorló eszközzel lehet érvényt szerezni a követeléseknek és mi módon lehet javítani a tárgyalási pozíciót.