Bértárgyalások előtt

Szakmai-érdekvédelmi fórum

Az Országos Húsipari Kutatóintézetben október 15-én megtartott húsipari szakmai-érdekvédelmi konferencián együtt szerepeltek gazdasági kérdések és érdekvédelmi feladatok. Ennek megfelelően közös fórumon töprengtek a helyzetértékelésen és a tennivalókon a munkáltatók és a munkavállalók képviselői, hogy azután a konferencia második felében különválva beszéljék meg sajátos teendőiket.

Kapuvári Józsefnek, a HDSZ elnökének bevezető, üdvözlő szavai után dr. Orosz Sándor országgyűlési képviselő (MSZP), a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke tartott tájékoztatót időszerű agrárgazdasági kérdésekről. Előadásában három témakört emelt ki: a kormány agrárpolitikáját, a jövő évi költségvetést, valamint az agrártámogatást.

Agrárpolitikai háttér

dr. Orosz Sándor

A kormány agrárpolitikája alapjában véve két friss dokumentumból rajzolódik ki - mondta az előadó -: az Európai Unió kérdőíveire adott válaszokból és a kormánynak az agrárpolitikával összefüggő feladatokat tartalmazó (augusztusi) anyagából. Az EU kérdőívekre adott válaszok nem bezárják, hanem meghagyják a lehetőségeket. Ez az alapja a kormány agrárpolitikájának, amelynek alapelemei: a termelők jövedelemhez juttatása, a belföldi élelmiszer-ellátás, az export biztosítása, a vidéki népesség megőrzése és a környezetvédelem az agrárgazdaságban.

Ezek a célok egyszersmind meghatározzák a nemzeti agrárprogramot is. Szükséges, hogy az EU-hoz való csatlakozás folyamatában jelen legyenek a nemzeti érdekek, nemzeti konszenzus alakuljon ki az érdekeltek, a tudomány és a politikai képviselői között. Az augusztus 15-én elfogadott kormány-dokumentum pontosan számba veszi - az 1994-es kormányprogramra épülő - konkrét tennivalókat, amely 17 törvénymódosítást és 27 pontból álló feladattervet foglal magába. Az állandósuló időzavar azonban a feladatok rangsorolására kényszerít. Az 1996-os költségvetés-módosítás során szűkebb lett az agrártámogatás, a jövő évi költségvetést pedig most tárgyalja az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága.

A cél az, hogy az agrártámogatásokban kifejeződjék a működőképes agrárgazdaság szükségessége. Az agrártámogatásban - hangsúlyozta Orosz Sándor - benne foglaltatnak a területfejlesztést szolgáló összegek is. Mindezzel együtt is alulértékelt az agrártámogatás. Várhatóan összességében a jövő évi támogatás mértéke hasonlítani fog az 1996-oshoz.

A tájékoztató után a Hússzövetség elnökének, Koledics Ferenc irányításával folytatott konzultáción kérdeztek és észrevételeket is tettek a jelenlévők. A takarmányárak letörésének igényétől a minőségi termelés jobb elismerésén át az érdekképviseletek tevékenységének tisztázásáig, sok mindent felöleltek a hozzászólások.

A résztvevők egy csoportja

Ezekre reagálva dr. Orosz Sándor kitért a GATT-megállapodás kényes kérdéseire is, hangsúlyozva, hogy próbáljuk enyhíteni a korlátozásokat, a kötöttségeket. Hangot adott annak, hogy a támogatásokat vigyük közelebb a termelőkhöz, ösztönözzük a piacok bővítését kelet felé. Segítsük - kormányzati beavatkozások helyett - a normális alkuk kibontakozását az agrárgazdaság szereplői között úgy, hogy ne egymás ellen feszüljenek az ágazaton belüli erők.

Az sem jó, ha bekiabálásos alapon zajlik az agráregyeztetés. Ehhez persze tisztázandók az érdekképviseletek jogosítványai, felülvizsgálandó a rendtartási szabályrendszer és módosítandó a kamarai törvény is. Jelezte, hogy a parlamenti bizottság hétpárti, amiből következik, hogy ritka az egyhangú szavazás. Teljes az egyetértés azonban abban, hogy az agráriumért dolgoznak, a vidék érdekeit tartják szem előtt. Fontolgatnak egy olyan javaslatot, miszerint minden év május végén beszámoltatnák a kormányt az előző év tapasztalatairól, és a következő esztendő elképzeléseiről. Ennek intézményesítése növelné a tájékozottságot, segítené a gyakorlati munkát.

A húsipar helyzete és az érdekvédelem

Ezután a konferencia résztvevői kettéváltak, s a munkáltatók és a munkavállalók képviselői külön beszélték meg saját dolgaikat. Hajdúné Lovász Edit elnökletével a szakszervezeti fórum résztvevői előbb rövid tájékoztatókat hallgattak meg nyugdíjpénztárak képviselőitől, majd Kapuvári József tartott vitaindítót az érdekvédelem aktuális kérdéseiről, különös tekintettel a közelgő bértárgyalásokra.

Szekszárdi és győri kollégák a tanácskozás szünetében

Bevezetőül arról beszélt, hogyan látja a HDSZ a szakma helyzetét. Mint mondta - a Ringa kivételével -, nagyobb botrányok nélkül lezajlott a privatizáció. Többnyire magyar tulajdonlással kialakult a vállalati tulajdonosi szerkezet, a meghatározó nagyvállalatok többsége működőképes. A húsvertikum integrációját azonban nem sikerült kialakítani, tovább tart a termelési ciklusok hullámzása, hol sok, hol kevés a vágósertés. Az igazi piaci szituációnak megfelelően a belföldi és exportpiacok értékesítési lehetőségei alakítják a termelés nagyságát. Az utóbbi időben folyamatosan csökkent az exporttámogatás, s ez kedvezőtlenül hatott a foglalkoztatásra. Míg 1992 végén közel 20 ezer embert foglalkoztattak a társaságok, addig 1995 végére 14 ezer főre csökkent a létszám. Az idei első félévben a foglalkoztatottak száma némileg emelkedett, 14.800 főre nőtt.

A munkaügyi kapcsolatok a szakmában rendezettek. Valamennyi jelentősebb cégnél működik szakszervezet, létezik egy sztrájkalappal is rendelkező ágazati szakszervezet. Lényeges tényezőt jelentenek a helyi kollektív szerződések. A szakmában az idén lezajlott sztrájk nem a munkaügyi kapcsolatok rosszabbodását jelzi, ellenkezőleg: sok tanulsággal járó pozitív fejlemény.

Az érdekvédelem kérdéskörei közül most kiemelendők a bérproblémák. A húsipari bérek - a nemzetgazdaság más ágazataihoz képest - relatíve folyamatosan lemaradtak. A húsipar nem tartozik a jól fizető ágazatok közé. Megmaradt a társaságok közötti nagy bérkülönbség. Ezen a helyzeten javíthatnának a munkavállalók és a munkaadók közötti bérmegállapodások. Ezért indokolt, hogy hozzákezdjünk az 1997. évi bérmegállapodások előkészítéséhez. Annál is inkább, mert mind több helyen merül fel tagsági igény egy határozottabb és hatékonyabb érdekvédelemre.

Mindezek alapján a HDSZ elnöke állásfoglalás-tervezetet terjesztett a fórum elé. „Támogatjuk az MSZOSZ szövetségi tanácsának azon kezdeményezését, hogy van esély a reálbérek mintegy 2 százalékos javítására. A HDSZ ennek megfelelően fogalmazza meg 1997. évi bérkövetelését. Eszerint az ágazati bérkövetelés 22 százalékos legyen, vagyis a havidíjas területen a havidíjak, órabéres területen az órabérek, teljesítménybéres területen a teljesítmény bértételek minimálisan 22 százalékkal emelkedjenek. Azon társaságoknál, ahol nagyobb az elmaradás, vagy a termelékenység és a nyereség lehetővé teszi, ennél magasabb mértéket javasol a HDSZ elnöksége az alapszervezetek bértárgyalási követeléseként. Ez egybeesik az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalainak ajánlásával is. A húsipari minimálbér-követelést 22 ezer forintban célszerű meghatározni."

Igen a 22 százalékra

Az elnökség ajánlásához többen - egyesek többször is - elmondták véleményüket. Galántha Jenő (Baja, Délhús) támogatta a 22 százalékos bérkövetelést. - Merjünk kezdeményezni, készüljünk, forrósítsuk fel a levegőt - erősített rá Bezdán János (Gyula, Húskombinát.) Pesszimistább hangot ütött meg Bordás Ferenc (Szolnok, Solami). A vasutasok megbéníthatják az országot, mi csak nagyobb összefogással érhetjük el a 22 százalékot. Ezért is szorgalmazta a szakszervezetek és az üzemi tanácsok szorosabb együttműködését. - Mi is meg tudjuk bénítani a vállalatot - vetette közbe Hajdúné Lovász Edit-, a 22 százalék csak induló követelés, de magasabb is lehet.

Közösek a gondok

Szigetvári Mihály (Szombathely): Nem kell megijednünk, a munkáltatók maguktól semmit sem adnak. A HDSZ dolgozzon ki egy forgatókönyvet sztrájk esetére, egyébként igent mondok a 22 százalékra. Nem így Csereklei Sándor (Szekszárdról), aki magasabbra tenné a mércét, 30 százalék fölé. Meg is indokolta: csökkennek a reálbérek, márpedig, akinek nincs lehetősége a feketegazdaságban, annak egyetlen választása marad a reálbér emelése. Ehhez azonban növelni kell a tagság aktivitását, javítani felvilágosítását, tájékoztatását.

Vadász Lajosné (a Húsnagykertől) a 30 százalék mellett voksolt. Realitásra intett Németh György (Kaposvárról). Magas a 30 százalék, induljunk 22-vel, s majd meglátjuk. Felhívta a figyelmet arra, hogy lehet ugyan általános forgatókönyvet készíteni, de mindenütt a helyi (erő)viszonyok alapján kell dönteni, nem megfeledkezve arról, mi van a kollektív szerződésben. - Minden cégnél más módszerekre van szükség - hangsúlyozta Gergely Tibor (a Zalahústól). Nálunk például nem volt bérfejlesztés, ám volt 22 százalékos többletbér. A dolgozók részvényekkel is rendelkeznek - erre is gondolni kell. Meg arra, hogy mindenki félti a munkahelyét. Som Lászlóné (a győri Ringa Rt- től) egyetért a 22 százalékkal. Tóth Sándor a Solvent Rt.től viszont úgy látja, ne a szakszervezet játsza ki először a kártyákat. Mondja meg a tulajdonos, a menedzsment, hogy mennyit akar. - Mi menjünk elébe a javaslatoknak - így Golhovics Gábor, a szegedi Pick-től. Jó a 22 százalék. Készüljön azonban egy sztrájk-útmutató. Forgatóköny meg ahhoz kell, ha „helyzet van". - Túl optimisták vagyunk - vélekedett Bősz Mihály (Szekszárdról.) A mai tulajdonosok semmit sem adnak ingyen. Úgy tűnik, Szekszárdon jövőre sem lesz béremelés sztrájk nélkül. Kapuvári József konkrétan válaszolt az elhangzott észrevételekre. Megerősítette a bértárgyalásokra való felkészülés, a ráhangolódás fontosságát. Emlékeztetett rá, hogy a 22 százalékos bérkövetelés a változatlan foglalkoztatással együtt értendő. Jelezte, hogy készül a kívánt sztrájk-forgatókönyv. Kérte a résztvevőket a tagság, a dolgozók téjékoztatására, ajánlotta, hogy a munkahelyeken is szervezzenek hasonló beszélgetéseket, minifórumokat.

- Hozzuk az emberek véleményét, teszteljük a 22 százalékot - mondta zárszavában Hajdúné Lovász Edit, miután szavazásra tette fel az elnökség állásfoglalás-tervezetét. A fórum igent mondott az induló 22 százalékra.