Hogyan alakul az állatállomány?

Kérdés és válasz a Parlamentben

A magyar mezőgazdaság, az egykori sikerágazat mély gondokkal küzd. Nem mentes ezektől a húsipart legjobban érintő terület, az állattenyésztés sem. Miként ítéli meg az állattenyésztés jelenlegi helyzetét a szakminisztérium? - ezt firtatta szeptember végén Dögei Imre (FKgP) képviselő a Parlament plenáris ülésén. A képviselő úr egyúttal elmondta saját véleményét is, miszerint az állatállomány hosszú idő óta folyamatosan csökken, a takarmányozási gondok következtében a minősége romlik. Elrettentő és figyelmeztető példaként említette, hogy a kuncsorbai Búzakalász Termelőszövetkezetben szarvasmarha már egyáltalán nincs, holott a tsz háromezer hektáron gazdálkodik. Élettelenné váltak a falusi porták és a lakosság ma már a saját létfenntartásához szükséges javakat sem termeli meg, piaci felhozatal nincs - mondotta a képviselő úr.

A feltett kérdésre Dr. Kiss Zoltán földművelésügyi politikai államtitkár (SZDSZ) válaszolt. Mint mondta „valóban nagyon komoly problémát feszeget a feltett kérdés. Az állatállomány létszáma 1990 és 1994 között tragikusan csökkent. Sertésből felével, szarvasmarhából egyharmadával csökkent az a tenyészállatszám, amely a jövőt meg tudná alapozni." Elismerte, hogy nagy eredményekről 1994 és 1996 között sem lehet beszámolni. Ám némi növekedés történt: a sertésállomány mintegy másfél millióval, a szarvasmarhánál a tejelőállomány 21 ezerrel szaporodott, a baromfinál százezres gyarapodás tapasztalható.

Az államtitkár tájékoztatása szerint 1995-ben a kormányzat 5,9 milliárd forinttal támogatta az állattenyésztést. A szarvasmarhánál 45 ezer ft-ot, a sertésnél 38 ezer ft-ot adtak vissza nem térítendő támogatásként az állományba állításhoz. Baromfinál ezer Ft volt ez a támogatás négyzetméterenként és ez jelenleg is tart, hisz ebben az évben is több mint 22 ezer négyzetméterrel kívánják a baromfitartók a korábbi telephelyeiket bővíteni. Megemlítette az államtitkár, hogy a piaci helyzet sajnos nem kedvezett a gazdáknak, a takarmányárak drasztikus emelkedése ellehetetlenítette az állattartókat. Ezt felismerve a kormány a sertéságazatban a fölvásárlási árakhoz, valamint a kiviteli támogatáshoz 20, illetve 15 forint támogatást biztosított kilónként.

Végezetül hangsúlyozta, hogy az állattenyésztésben csak azok számíthatnak bizonyos nyereségre és további állományfejlesztésre, akik az európai piacon elismert minőséget állítanak elő. A jó minőség mellett - mondotta - az hozhat eredményt, ha „a gabonát bőrben adják el," vagyis, ha a takarmánytermelést és az állattenyésztést egy vertikumban végzik.