Továbbra is az export lehet a húzóerő

Cseppet sem rózsás képet rajzolnak föl a lapunk által megkérdezett húsipari szakemberek a sertéstenyésztés és -feldolgozás jelenlegi helyzetéről, illetve jövő évi kilátásairól. Egyöntetű meglátásuk szerint a termelők „menekülnek" a drasztikusan megnövekedett takarmányárak miatt garantált jövedelmet nem hozó hízlalás elől, aminek pontos és legalább viszonylag friss statisztika híján a legbiztosabb jele, hogy a malacár nagyot zuhant az utóbbi időben. A jövő megítélésében egyelőre bizonytalan mindenki, hiszen nem ismertek az 1997-es szabályozók, s bizonytalan, hogy a GATT-megállapodásban vállalt kötelezettségek miatt a szűkülő források között is vélhetően leginkább csökkenő normatív exporttámogatások ösztönző szerepét mennyire tudják átvenni a tervek szerint egyéb csatornákra átfolyatott dotációk.

Nagyon nagy kérdés, hogy mennyi lesz a kukorica ára, hiszen az élősertés előállítási költségének mintegy 70-75 százalékát kitevő takarmányárat leginkább ez befolyásolja - véli Ináncsy Miklós, a Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalat vezérigazgatója. Végső soron tehát ez a tényező befolyásolja leginkább azt, hogy az élősertés ára hogyan alakul. Ináncsy megítélése szerint a jelenlegi felvásárlási árak (a jó minőségű sertésekért kilogrammonként 200 forint, míg a gyengébb kategóriákban 170 forint körüli árat fizetnek a felvásárlók) esésére nem lehet számítani. A magyarországi sertésállomány most akkora, hogy a belföldi ellátáshoz szükséges és az exportra kerülő mennyiség egyensúlyi helyzetet biztosít. Aggasztó ugyanakkor, hogy a tenyésztői kedv lanyhul, amit jelez, hogy a malacok ára alacsony. A tenyésztés csökkenő tendenciája előbb-utóbb visszaüt és rontja a feldolgozók kapacitáskihasználtságát is, ami végül az eredményesség mérséklődésében és a foglalkoztatottak számának csökkenésében jelentkezik majd - mondta Ináncsy. Amennyiben ebben a helyzetben az exportot továbbra is „húzza" a kedvező ár, akkor belföldi húsáremelkedéssel lehet számolni. Mivel az év elején általában nem kell jelentősebb exporttal számolni, s ugyanakkor ebben az időszakban nem valószínűsíthető állománynövekedés, az említett áremelkedés csak jövő év tavaszán következhet be. Ináncsy szerint már 50-100 ezer sertés jelentős mozgást tud előidézni ezen a piacon, míg ezelőtt 8-10 évvel ennek tízszerese tudott csak igazán nagy hatást kiváltani.

Jelentős bizonytalansági tényező a jövő évi szabályozás, hiszen egyelőre csak hírek keringenek arról, hogy a normatív exporttámogatás csökkenni fog és senki sem tudja, hogy helyébe milyen támogatási formák lépnek, s azok milyen hatást fejtenek ki. Ináncsy úgy véli, hogy az eddigieknél erőteljesebb piaci munkát kellene a FÁK-országokban kifejteni, mert ott már egy kisebb fellendülés is nagy mennyiséget jelent a magyar export számára. A vezérigazgató nagyon fontosnak tartja az objektív minősítési rendszer teljes körű bevezetését, amelyet már - noha erre élt egy miniszteri rendelet - évek óta halogat a földművelésügyi tárca. Ezzel arra lehetne ösztönözni a termelőket, hogy jobb minőségű sertést állítsanak elő. Igaz, hogy ez költségesebb, de jobb áron el lehet adni, s ma már a külpiacokon és belföldön is egyre igényesebbek a vásárlók.

A jelenlegi felvásárlási átlagárak a takarmányköltségek miatt nem biztosítanak garantált eredményeket a termelők számára - állítja Jankó Ferenc, a Ringa Rt. vezérigazgatója. A malacár csökkenése bizonyítja, hogy a sertéstartásban pillanatnyilag nem nagy jövőt látnak a hízlalók. A húsipar ugyanakkor a szeptemberi áremelés után további árnövelést nem tud végrehajtani, sőt, a várható túlkínálat miatt inkább átcsökkentési akciókra kell számítani, azaz a felvásárlási árak nem tudják követni a termelők növekvő költségeit.

Szeptember végéig az exportpiacokon nagy volt az érdeklődés, ez azonban a Ringa tapasztalatai szerint az utóbbi időben kissé megcsappant, még az orosz piacon is. Mivel szeptember 1-je után az exportszubvenció is csökkent, a jól sikerült első háromnegyed év után az év utolsó három hónapjában a minimális nyereség elérése a cél. A Ringát különösen érzékenyen érinti az exportszubvenció alakulása, hiszen a cég 40 millió dollár értékű exportja az éves árbevétel felét teszi ki.

A Ringa helyzetét tehát nagyban meghatározza, hogy milyenek lesznek a jövő évi exportszabályozók. Jankó Ferenc reméli, hogy nem a munkaigényes, magas szinten feldolgozott termékeket érinti majd a szubvenciócsökkentés. Úgy véli, hogy az exporthitelek biztosítása és az állategészségügyi költségek megtérítése nem fejt ki olyan exportösztönző hatást, mint a normatív dotáció. A vezérigazgató szerint a jövő év sem lesz mentes az időszakos túlkínálati és hiányhelyzetektől.

A takarmányárak jelentős emelkedése és az állattenyésztés termékeinek ugyanebben az időszakban elért, lényegesen kisebb mértékben növekvő árai közötti ellentmondásra hívta fel a figyelmet Martos Géza, a nádudvari Nagisz Rt. fővállalkozás-vezetője. Így nem csoda, hogy a termelők szinte „menekülnek" a számukra veszteséget hozó sertéstenyésztés elől, inkább eladják a takarmányt zsákban, minthogy bőrbe transzformálnák. A Nagisz vágóhídjain sajnos többször előfordul, hogy vemhes kocát vágnak le, ami egyértelmű jele a tenyésztői kedv lanyhulásának - mondta. Véleménye szerint a pillanatnyi magyarországi felvásárlási árak elérték azt a szintet, amely az exportárakat figyelembe véve szubvenció nélkül tovább már nem növelhető. A feldolgozók tehát csak saját „véráldozatuk" árán tudnának többet fizetni a termelőknek. A termelő tehát kettős szorításban van, hiszen költségei folyamatosan nőnek, miközben ezeket tovább már nem tudja érvényesíteni átadási áraiban - vélte.

Nagy hibája a szabályozásnak, hogy október derekán még mindig nem lehet tudni, milyen lesz a jövő évi szabályozás. Emiatt nem tudnak tervezni, pedig ilyenkor már tudni kellene, hogy az első negyedévi exportszerződéseket milyen feltételekkel lehet megkötni, hogy a termelés folyamatossága, tervszerűsége fennálljon. Martos Géza szerint a feldolgozóknak is érdekük, hogy a termelők költségei csökkenjenek, hiszen így olcsóbban juthatnak alapanyaghoz. Nekik tehát az is megfelelne, ha a normatív exporttámogatás csökkentését a termelőknek juttatott dotációkkal megfelelő mértékben kompenzálná a kormányzat.