1996. IV.évfolyam 3.szám

KITEKINTÉS

Kell nekünk üzemi tanács?

Háromévesek az üzemi tanácsok. Éppen csak túljutottak a bölcsődés koron - hangzott el egy közelmúltban tartott tanácskozáson. Hát igen, mi tagadás, a „gyerek" itt van közöttünk és szépen nődögél. Pedig a múltja nem éppen patyolat. Miképpen arra jól emlékezünk, a szakszervezeteken vett politikai erőszaktevésből fogant, ilyetén fattyúnak született, majd hamar árvaságra jutott. A sors azonban kegyes volt hozzá, az 1995-ös megmérettetésen életerősnek mutatkozott, s most már szép reményekkel nézhet a jövőbe.

A föntebb említett fórumon Sándor László, az MSZOSZ elnöke azt mondta, hogy ha már negligálni nem lehet az üzemi tanácsokat, akkor azt kell továbbfejleszteni ami eddig kialakult. Ezzel a kijelentéssel - a hasonlatunknál maradva - a szakszervezeti mozgalom elfogadta családtagnak az üzemi tanácsokat. Hozzátéve, hogy kerülendő a rivalizálás, egymás kiszorítása az elfoglalt pozíciókból. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy a továbbfejlesztésről szólva mire gondolt az MSZOSZ elnöke. Kifejtette viszont, hogy a szakszervezeteknek el kell dönteni, hogy vállalati szinten, a tulajdonosi túlsúly ellenében akarják a tagságuk érdekeit megvédeni, vagy a gyárkerítésen kívül? A kérdésben benne rejlik, hogy a kollektív érdekérvényesítés súlypontját az alapszervezetektől az ágazatok és az országos központ irányába kellene eltolni. (Mellesleg a külföldi példák is erre intenek.) Ilyen összefüggésben mindjárt más megvilágításba kerül az a „kettősség", amit a szakszervezetek és az üzemi tanácsok egymás melletti működése jelent és más összefüggésbe kerül a két intézmény személyi „összefonódása" is.

Egyébként a munkáltatók éppen a személyi átfedéseket nehezményezik leggyakrabban. A húsiparban az is előfordult, hogy megpróbáltak megakadályozni egy szakszervezeti vezetőt az üzemitanács-választáson elnyert pozíció betöltésében. A HDSZ a tavalyi választáson nem titkolta, hogy erős befolyást kíván szerezni az üzemi tanácsokban. (Más kérdés, hogy a választási eredményhez kapcsolt vagyonmegosztás miatt is erre kényszerült.) Az azóta eltelt idő igazolta: a munkavállalói érdekérvényesítés hatékonysága jobb, ha a szakszervezet és az üzemi tanács egy irányba húz.

Mindemellett hasznos lehet, ha az üzemi érdekvédők elemzik, értékelik az üzemi tanácsok működésének eddigi tapasztalatait. Annál is inkább, mivel a jogszabályi keretek között - néha azon is túl - változó helyi gyakorlat alakult ki. Ugyanakkor azt is világossá tették azon a bizonyos tanácskozáson, hogy a jogszabályalkotók is törik a fejüket, néhány módosításra számítani lehet. Könnyen belátható tehát, hogy a következő üt-választás sem lesz egy sétagalopp. Ha erre gondolunk, valójában már nem is kérdés, hogy kell-e nekünk üzemi tanács. A „gyerek" köztünk van, éppen kilépett a bölcsődéből, az óvoda felé tart, de a múló időben még elöbbre tekint.

(H.)

előző cikk újság tartalomjegyzék következő cikk
rovatban vissza rovat tartalomjegyzék rovatban előre