Beszélgetés Bezdán Jánossal

Az üt. eszköz a szakszervezet kezében

Az üzemi tanácsok megalakításával több, korábban hagyományos szakszervezeti jogosítvány átkerült az új testülethez, de ezek erőssége és olykor kompetenciája nem éri el az érdekvédelmisekét. Egész egyszerűen azért, mert az üzemi tanács delegáltjai nem fedik le az üzemegységek egészét - mondta érdeklődésünkre Bezdán János, aki a Gyulai Húskombinát Rt.-nél egyszemélyben tölti be az üzemi tanács elnöki és a HDSZ helyi szervezetének vezetői posztját.

Mint Bezdán János elmondta, ma Gyulán az üzemi tanács egy kivételtől eltekintve szakszervezeti tagokból áll, ezt egyébként semmilyen törvény vagy jogszabály nem tiltja. A Gyulai Húskombinát Rt.-nél működő szakszervezeti alapszervezet mind az első, mind pedig a második üzemitanácsi választásokon igen aktívan részt vett. A legutóbbi, 1995. májusi választások eredményeként abszolút többséget szereztek az érdekvédelem képviselői. A megszerezhető tizenhárom mandátumból tizenkettőt mondhatnak a magukénak.

- Számunkra a választás előtt is teljesen világos volt, hogy a megválasztandó üzemi tanács egy eszköz lehet a szakszervezet kezében. Nem feledhetjük, az üzemi tanácsnak olyan jogosítványai vannak, amilyeneket a szakszervezet nem tudhat a magáénak. Ezen elsősorban a létszámleépítéssel kapcsolatos döntéseket értem és azt az információs lehetőséget, amellyel a szakszervezet nem rendelkezik. Ugyanis az üzemi tanácsnak joga van naprakész információkat kérni a vállalatvezetéstől, így pedig jobban belelát a cég gazdálkodásába. Ezt a lehetőséget a szakszervezetnek mindenképpen ki kellett használni - avatott a részletekbe Bezdán János.

A szakszervezet az üzemitanácsi választásokon elért jó eredménye folytán egységesen és együttesen képviseli a munkavállalói érdekeket. Sőt, az üzemi tanács és a szakszervezet a legtöbbször együttes üléseket tart, ahol elemzik a kialakult helyzetet és meghatározzák a legfontosabb tennivalókat is. Bezdán János kifejtette: akadnak Magyarországon olyan húsipari cégek, ahol az üzemi tanácsok és a szakszervezetek vezetősége más-más emberekből állt fel. Ezeken a helyeken sajnos a két grémium verseng egymással, ami a munkavállalói érdekképviselet gyengítését eredményezheti. - Éppen ezért fel kell ismerni az együttműködés szükségességét, amire a jövőben egyre nagyobb szükség lehet - szögezte le a Gyulai Húskombinát Rt. első számu érdekvédője.

Gyulán a szakszervezet 84 százalékos szervezettségű és Bezdán János meglátása szerint jobban lefedik a közel ezerkétszáz főt foglalkoztató húsfeldolgozót, mint az üzemi tanács. Ez utóbbinál ugyanis gondot jelent, hogy több üzemegység a testületben nem képviselteti magát, ezért ezek fehér foltok az üzemi tanács számára. A szinte teljes lefedettségre és képviseletre csak az érdekvédelem képes, és itt értékelődik fel az ötven szakszervezeti bizalmi szerepe, akik minden üzemrész gondjairól azonnal jelzést adnak saját vezetőségüknek.

A tavalyi létszámleépítéseknél már előnyt jelentett, hogy az üzemi tanács tagjainak többsége egyben a szakszervezet tagja is. A létszámleépítő bizottság - így, a hálásnak egyáltalán nem mondható - munkáját mégis úgy végezhette el, hogy messzemenően figyelembe vette a szociális szempontokat. Az üzemi tanács jogosítványai leginkább a véleményezésre terjednek ki, ezek szerint ki kell kérni meglátásaikat: az üzem átszervezése vagy átalakítása esetén, privatizáláskor, korszerűsítés és technológia-fejlesztés előtt, valamint a teljesítmény- követelmények módosítását megelőzően. Viszont önálló döntési jogkörrel bír - a szakszervezettel karöltve - segélyezési és üdültetési kérdésekben, emellett egyetértési jogköre van szociális ügyekben és a munkavédelem területén. Ugyanakkor nem feladata az üzemi terv elfogadása, a műszakok vagy a vágások számának meghatározása, mint ahogy a húsfeldolgozás foka sem.

Az üzemi tanácsok egyik legfontosabb feladatát Bezdán János abban látja, hogy állandóan jelzést és információt ad a menedzsment felé. A jövő útját az üzemitanács-tagok érdekvédelmi továbbképzésében látja beszélgetőpartnerünk. A munka a szakszervezetnél már megindult és a megszabott irány szerint ez a képzési forma egyre lejjebb és lejjebb hatol az érdekvédelmi szervezet hierarchiájában.

A fordulat éve? Sorsfordítónak nevezte a május 24-i közgyűlést Zám András, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója, akit posztján további öt évre erősített meg az új tulajdonos, a nádudvari székhelyű Hajdúsági Agráripari Rt. (HAGE Rt.). Hiszen megtörtént a félmilliárd forintos alaptőke-emelés és az agráripari komplexum a korábbi tulajdonossal, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-vel kötött megállapodás alapján 1998 január elsejéig kifizeti - hitel felvétele nélkül - a 836 milliós vételárat. Ekkorra a Békés megyei húsfeldolgozó részvényeinek 91 százalékos tulajdonosa lesz a HAGE Rt. A tőkeemelés után a húskombinát jegyzett tőkéje 1 milliárd 386 millió forint lett, s várhatóan ebben az évben mintegy 210 milliót költenek technológiafejlesztésre és a járműpark modernizálására. Az idei üzleti évre 7,2 milliárdos forgalom mellett 280 millió forintos nyereséget tervez a gyulai menedzsment a tulajdonosok egyetértésével. A tavalyi 108 ezer sertésvágás minden valószínűség szerint az idén eléri a 176 ezret, így egy műszakban, de már 100 százalékos kapacitással dolgozik a nagyüzem. Ennek megfelelően áprilisban közel 40 százalékkal emelkedtek a húskombinátban a keresetek, főként a teljesítmények arányában. Novobáczky Iván, a HAGE Rt. vezérigazgatója a közgyűlés után tartott sajtótájékoztatón jelezte, valódi szakmai befektetőként akarnak a jövőben ténykedni, nem szólnak bele a vállalatvezetés összeállításába és a napi döntésekbe sem. De hangsúlyozta: a milliárdos befektetés után természetesen eredményt várnak a Gyulai Húskombinát Rt.-től. Bod Tamás