Sertéspiaci játszmák

Az FM szerint 5,5-6 millió disznóra van kereslet

Június elejére óvatos becslések szerint 100 ezer, a Magyar Agrárkamara felmérései alapján pedig 235 ezerre duzzadt a feldolgozók által át nem vett, túlsúlyos sertések száma. Az agrárkormányzat hosszú ideig tartó nekiveselkedés után döntött úgy, hogy többlet exporttámogatással vezeti le az élősertések piaci túlkínálatát. Kérdéses azonban, hogy őszre beáll-e az egyensúly, vagy pedig akkor a másik véglet, a hiányhelyzet miatt szöknek ismét fellegekbe a felvásárlási árak.

A húsipar számára nem túl biztató a sertéspiacon kialakult helyzet: a várhatóan bekövetkező felvásárlási áremelkedések mellett az exportpozíció is tovább romlik, hiszen az állami intervenció keretében egyes feldolgozott termékekre a szeptember 1- je utáni exporttámogatási keret terhére adtak többletszubvenciót.

Sokan már tavaly rosszat sejtettek, amikor egyes időszakokban a sertés felvásárlási ára a 200 forintot is meghaladta, s a termelők közül sokan nem kötöttek hosszútávú termeltetési szerződéseket a feldolgozókkal, mondván: a szerződésesnél magasabb a szabadpiacon elérhető ár. Jellemző egy kapuvári sertéstartó nyilatkozata, aki a Magyar Hírlapban azt mondta: "A felvásárló elküldött, hogy nincsen szerződésem, de az tavaly sem volt, mégis szívesen elvitték a hízókat. Elismerem, tavaly is annak adtam, aki többet fizetett, de ez a turnus tönkretesz."

Csökkenő kereslet

A magas felvásárlási árak mellett a termelési kedv növekedésére tavaly rásegítettek a különböző férőhely-bővítési támogatások is. Aztán az új támogatási rendszer bevezetésével január 1-je után egy csapásra megváltozott a helyzet: drasztikusan lefaragtak az exporttámogatásokból, az exportárualap-növelő reorganizációs pályázatokra még tavaly megszavazott pénzek nagy részét pedig máig sem fizették ki. Közben tovább szűkült a belföldi kereslet (nem úgy, mint például a szomszédos Ausztriában, ahol a brit marhavész hatására jelentősen megnőtt a sertéshús iránti piaci igény, a termelői árak 30 százalékkal emelkedtek). A fogyasztás növekedésére - eltekintve az idegenforgalmi szezon kedvező hatásától - nem is nagyon lehet számítani. Amíg 1981-ben például 42 kilogramm volt az egy főre jutó sertéshús- fogyasztás, addig tavaly már csak alig valamivel több, mint 30 kilogramm.

Benedek Fülöp, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint be kell látni, hogy Magyarországon legfeljebb 5,5-6 millió sertést szabad tartani, mert ehhez adottak az értékesítési feltételek.

Alacsony árak

A romló piaci pozíciók miatt a húsipari vállalatok leszállították a felvásárlási árakat, ami a drasztikusan emelkedő takarmányárak mellett az állomány fokozatos felszámolására készteti a gazdákat. Békésben például 30 százalékkal nőtt a tenyésztésből kiselejtezett kocák száma, így a tavaly megindult állománynövekedés csökkenésbe csapott át. Idén azok a termelők jártak jól, akik szerződést kötöttek a húsipari cégekkel. A szerződésben rögzített létszámot minden esetben átveszik a feldolgozók, ráadásul jobb áron, mint a szabadpiacon. A Pick például - mint azt Vámosi Lukács, a cég gazdasági igazgatója elmondta - a szerződésekben 160 forintos minimálárat határozott meg, aminél pedig olcsóbban is tudnának vásárolni a szabadpiacon. A cégnek azonban a biztonságos alapanyagellátás biztosítása a fontos, ezt pedig szerződésekkel látják megvalósíthatónak.

Az év elejétől kezdve jelentkező sertéspiaci feszültségek feloldását az államtól várták a piaci szereplők és az érdekképviseletek. A helyzet - vélik többen - kísértetiesen hasonlít az 1992-es állapotokhoz, amikor a kormányzat megtett ugyan minden szükséges lépést, de a szükségesnél két hónappal később. Ennek következtében - no meg persze a hosszú ideig tartó Európai Uniós zárlat miatt - az 1993-ban tetőző sertésválság oda vezetett, hogy az állam jelentős költségekbe verve magát volt kénytelen felvásárolni a túlsúlyos sertéseket.

Az aggodalom nem is volt alaptalan, hiszen ha végigkövetjük az eseményeket, látjuk, hogy a piaci zavarra utaló jelzések és a beavatkozás között most is hosszú idő telt el. Az agrárkamara már január 24-én felhívta a földművelésügyi miniszter figyelmét a sertés felvásárlási árának rohamos csökkenésére, ami a köztestület megítélése szerint kereslet-kínálat egyensúlyának felbomlását jelezte. Ennek okaként azt jelölték meg, hogy a felvásárlók a korábbinál kevesebb sertést vesznek át, a piaci zavar feloldására pedig az élősertésre meghirdetendő exporttámogatást és egyszeri intervenciós összeget javasoltak. A felvetésre egy hónappal később érkezett válaszban az FM Agrárrendtartási Hivatala egyetértett a helyzetértékeléssel, de beavatkozást nem tartott szükségesnek.

Piaci zavar

A Húsipari Szövetség és az agrár-érdekképviseletek áprilisban ismét jelezték, hogy piaci zavar tapasztalható az ágazatban, amelynek következtében május végére - akkori számításaik szerint - 200 ezerre nőhet a feldolgozók által át nem vett, túlhízott sertések száma. (Később az agrárkamara felmérései 235 ezres létszámról szóltak, míg az FM inkább hajlott arra, hogy 100 ezer túlsúlyos sertés van az országban.) E jelzések nyomán az Agrárpiaci Rendtartási Tárcaközi Bizottság (ARTB) május 16-i ülésén azt javasolta, hogy a május 20-a és a július 31-e közötti időszakban az átlagosan 110 kilogramm súlyú élősertés darabonként 2000 forint exporttámogatást kapjon. Az agrárkamara ezt kevésnek tartotta, szerintük a feldolgozott termékek exportjára is többlettámogatást kellett volna meghirdetni, s a hasított súlyra vetített kilogrammonként 35 forinton felül tovább 15 forint szubvenciót tartottak szükségesnek. Az élősertésre kilónként 35 forintos intervenciót javasoltak, a 2000 forintos exporttámogatást pedig év végéig fenntartották volna.

Mi várható ősszel?

A döntés jogával rendelkező földművelésügyi miniszter az ARTB javaslatától eltérő rendelettervezetet dolgozott ki, amelyet azonban nem tudott elfogadtatni a Pénzügyminisztériummal, illetve az ipari és kereskedelmi tárcával. Lakos László a 2000 forintos darabonkénti élősertés-exportszubvenciót határozatlan időre és 80 kilogrammos átlagsúlyra adta volna. Június 6-án aztán megállapodtak az érintett tárcák a támogatás mértékében és módjában. A PM feltétele az volt, hogy a hasított félsertés és a darabolt hús exporttámogatásának pénzforgalmi egyenlege nullszaldós legyen. Ezért az ezekre szeptember 1-ig meghirdetett 15 forint többlettámogatás után az utolsó negyedévben az eredetileg meghatározott szubvenciónál 15 forinttal kevesebbet kapnak az exportőrök. Lakos szerint az év utolsó három hónapjára normalizálódik a helyzet, s a jelenlegihez képest csökken a sertés-felajánlás. Az időközben megjelent rendelet visszavonásáig kilogrammonként 20 forinttal támogatják az élősertés kivitelét, ami az előzetes kalkulációk szerint az FM intervenciós kasszájából 160 millió forintot emészt fel. Ez pedig azt jelenti - amennyiben 110 kilogrammos átlagsúllyal számolunk -, hogy az agrártárca csupán valamivel több, mint 72 ezer élősertés kivitelére számít.

Ezek után már csak az a kérdés, hogy ez a lépés elegendő lesz-e a felesleges sertések belpiacról történő levezetésére, illetve, hogy a húsipar a negyedik negyedévben a várhatóan emelkedő sertés felvásárlási árak és a most már bizonyosan csökkenő exportszubvenció mellett milyen teljesítményre lesz képes.