Szakszervezetiek a felügyelő-bizottságban

Húsz százalék visszajár

Orosz Tibor 1989 óta tagja a Gyulai Húskombinát szakszervezeti tanácsának. Akkor a műszaki értelmiség választotta a testületbe, négy évvel később, 1993-ban a kollektíva újraválasztotta Orosz kollégát, aki járműfenntartási csoportvezetőként dolgozik a nagyvállalatnál és több mint száz gépjárműért felelős nap mint nap. Tavaly február 28-a óta a társaság felügyelő-bizottságának tagja.

A járműfenntartási csoportvezető tavaly a szakszervezeti tanács jelöltje volt az öt fős felügyelő-bizottságban. A szabályok értelmében az öt helyből kettő az érdekvédelmi szervezetet illeti. Erre a két helyre a szakszervezet három jelöltet állított, akik közül végül Orosz Tibor mellett Huszár István futott be. Ezen a választáson jelen volt Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki a gyulai felügyelő-bizottságba bekerült két érdekvédelmi taggal egyeztetve véleményét, abban állapodott meg, hogy az fb-ben végzett munkájukért kapott tiszteletdíjuk bruttó húsz százalékát felajánlják a HDSZ munkásművelődési alapítványának. Ennyi „visszajár" a támogatásért.

- Mindez magától értetődő - mondta Orosz Tibor - hiszen az itt kapott tiszteletdíjat a munkabérünk mellett kapjuk. Eközben arra is nagyon vigyázunk, hogy az érdekvédelmi munkát, amennyiben lehet ne munkaidőben végezzük. Ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor a munkaidőn túl még ráhúzunk a munkára. Nem szabad, hogy szó érje a ház elejét - avatott a részletekbe Orosz Tibor.

Majd 1993 októberében tett dániai útját idézte fel beszélgetőpartnerünk. Ennek előzménye, hogy a honi szakszervezetek az utóbbi időben nagyon jó kapcsolatokat építettek ki a skandináv országok érdekképviseleteivel. Dániára a kemény, mégis higgadtan érvelő, felkészült érdekvédelmi munka a jellemző. Nem is csoda, hiszen több mint száz évre tekint vissza itt a szakszervezeti érdekérvényesítés története. Jellemző a viszonyaikra, hogy a szakszervezetek kezelik a munkanélküli alapokat, egyben a legnagyobb befektetők is, és három hétre elegendő sztrájkalappal rendelkeznek. Dániában egyetlen vágóhídra vagy húsfeldolgozó üzembe sem lehet felvenni szakmunkásokat az érdekvédelem megkérdezése nélkül. De az sem utolsó szempont, hogy a négy skandináv ország (Norvégia, Svédország, Dánia és Finnország) élelmiszeripari - húsipari szakszervezetei szükség esetén a másik rendelkezésére bocsátják sztrájkalapjukat.

- Mindez azt mutatja, van mit tanulni az ottani kollégáktól. Gondolok itt a szakszervezeti munkában részt vevők felkészítésére, az érdekképviselet menedzselésére - hangsúlyozta Orosz Tibor. A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének munkásművelődési alapítványa is skandináv segítséggel jött létre - tudtuk meg. Ennek pedig már konkrét eredményei vannak, az elmúlt esztendő őszén kétszer három napos felkészítési tanfolyamon vettek részt a HDSZ-képviselői Budapesten. Kérdésünkre Orosz Tibor elmondta: példákat és ellenpéldákat egyaránt fel tud sorolni arra, hogy a felügyelő-bizottságokba delegált szakszervezeti képviselők a tiszteletdíjuk egy részét visszaforgatják az érdekképviseleti munkába vagy sem.

A felügyelő-bizottságban végzett munkáról a járműfenntartási csoportvezető megjegyezte: úgy érzi, a testületen belül jól tudják képviselni az érdekvédelemmel kapcsolatos ügyeket, a fb-n belüli egyeztetéseknél a tulajdonosok delegáltjai partnerek a feladatok elvégzésében. Bár Orosz Tibor fontosnak tartaná, hogy a felügyelő-bizottság vezetése jobban megismerje az érdekvédelem kapcsolatrendszerét és működési mechanizmusát. Mint megtudtuk, a legnagyobb vitára éppen a készülő új bértábla kapcsán lehet számítani a Gyulai Húskombinát Rt.-nél.