Jegyzetlapok

Munka- és egészségvédelem Skandináviában

A világban végbemenő változások következtében a skandináv országok azon kevés államok sorába tartoznak, ahol a munka- és egészségvédelem az érdekvédelem legfontosabb feladati közé tartozik, s ebben a munkáltatók és munkavállalók alapjában véve azonos nézeteket vallanak. Északon a törvényhozás szigorúan kezeli a munka- és egészségvédelmet, s megfelelő szervezeti keretek is vannak a törvények gyakorlati megvalósítására. Ennek tulajdoníthatjuk, hogy a balesetek száma ezekben az országokban jelentősen csökkent. A munka- és egészségvédelem helyzete összehasonlíthatatlanul jobb, mint bárhol másutt a világon.

Munkavédelmi bizalmi

Munkavégzés közben (Steff Houlberg, Dánia)

A nagyvilágban a termelékenység növelésére tett erőfeszítések, a műszaki fejlesztéssel együttjáró, a munkavégzés élettani feltételeiben beállott változások új ártalmakat idéznek elő. Már nemcsak fizikai természetű, tehát testi károsodásokat tapasztalnak, hanem idegi-lelki ártalmakat is. A skandináv országokban ezek ellen is felvették a küzdelmet, úgy tűnik, hogy a munka- és egészségvédelem lépést tart az ártalmak megjelenésével.

Kollektív szerződés biztosítja a munkavállalók részvételi jogát és lehetőségét a munkahelyi biztonság, a kedvező munkavégzési feltételek kialakításában. Ennek személyi feltétele - ottani szóhasználattal - a munkavédelmi bizalmiak rendszere, akiket az adott munkaterületen dolgozók választanak. Munkájukra és személyükre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a szakszervezeti bizalmiakéra. A munkavédelmi megbízottat a megválasztását követően tanfolyamra küldik, melyeket általában a szakszervezeti iskolákban tartanak. A költségeit a munkáltató viseli. Az északi országok gazdaságát általában a kisvállalkozások jellemzik, ennek ellenére nincs olyan munkahely, ahol ez elmaradna.

Megéri-e ez a munkáltatónak, kérdezhetné valaki? A fejlett országok termelő és szolgáltató tevékenységét az jellemzi, hogy a termelő munkában a fizikai képességekkel azonos értékűvé vált a tudás. Minél nagyobb szintű tudást képvisel egy munkavállaló, annál nagyobb veszteséget jelent a kiesése, annál nehezebb a pótlása stb. A munkáltatónak, akár akarja, akár nem, egyre nagyobb részt kell vállalnia a munkaerő olyan „előállítási költségeiből", mint az oktatás, tanfolyamok stb. Hasonló módon jelentős költségeket kell viselnie a munkaerő „karbantartásából" is: a táppénz döntő részének kötelező vállalása, az üzemegészségügy fenntartása stb. ugyancsak növeli a terheit. Mindez a skandináv országokban elfogadott a munkapiacon, jogosságát és fontosságát senki nem vitatja. Van azonban más érv is.

A társadalom akkor tud igazán boldogulni, ha munkaképes korú tagjai képesek önmagukról és a természetes eltartási kötelezettségi körükbe tartozókról gondoskodni. Az önmagukat eltartani képtelen munkavállalók számának növekedése mindenkitől plusz tehervállalást kíván. Az emberiességen túlmenően ez a szempont is a munkavállalók fokozott védelmére serkenthet mindenkit.

Új munkahelyi ártalmak

Egyre riasztóbb adatok jutnak nyilvánosságra világszerte a munkahelyi ártalmak fajtáinak szaporodásáról, illetve az egyes ártalmakat elszenvedők számának növekedéséről. Az olyanok, mint a szilikózis, azbesztózis viszonylag ismertek nálunk is, ezek kártérítési igényre jogosító szakmai megbetegedések. A köztudatban mostanában kezdenek megjelenni olyan károsodások, mint az idegkimerültség, a lelki károsodás, illetve a munkavégzésre visszavezethető gerinc, vagy a lábkárosodások, belső szervi elváltozások. (Igazából ezek nem új károsodások, hiszen a gályarabnak valószínűleg mind a gerince, mint az izületei súlyosan károsodtak.)

A norvégoknál minden vállalatnak fel kell térképezni a munkahely környezetvédelmi helyzetét. A szakszervezet a munkavédelmi megbízottakkal tervet készít a feltárt problémák megszüntetésére, illetve a várható ártalmak megelőzésére. A dánoknál az egyes ágazatoknak külön szakmai szervezeteik vannak a munkaélettani kutatások eredményeinek megfelelő alkalmazására.

Például a húsiparnak Dániában 25 fős szervezete van, amely megkeresésre, illetve saját program alapján járja a húsipari üzemeket, hogy meghatározza a munkavégzésből fakadó munkahelyi ártalmak megelőzése szempontjából fontos korszerűsítési feladatokat.

Munkájukból két elemre érdemes felhívni a figyelmet. Egyes munkavállalók a rossz betanítás, vagy a munkaműveletek kedvezőtlen kialakítása miatt munka közben nagyon sokat szenvednek fizikailag, ami gyakran idegi ártalmat is okoz. Ilyen panaszok esetén a szakértői csoport megvizsgálja a munkafolyamatot, és a tapasztalat azt mutatja, hogy szinte alig van olyan eset, ahol kisebb-nagyobb átalakítással ne lehetne a panaszt megszüntetni.

Elterjedőben lévő megoldás az egyoldalúságból eredő ártalmak megszüntetésére a körszínpadszerű forgás a munkahelyen. Ezt a megoldást nemcsak a húsiparban, hanem más iparágakban is széles körben alkalmazzák. A naponta, vagy hetenként történő csere változatosabbá teszi a munkát, sokoldalúbbá a munkavállalót - s nagyobb megbecsülést alakít ki a mások munkája iránt.

Mit tesz a szakszervezet?

Nem új keletű a felismerés, hogy a munkás, vagy az egyszerűbb irodai munkát végző számára akkor lehet élvezetessé tenni a munkát, ha teljesen új módon szervezzük azt. A munkaszervezésben is tudomásul kell venni, hogy a munka nem egyszerűen megélhetés a számunkra, hanem életünk egy részének értelmet adó tartalom. Ezt csak azok tudják igazán megérteni, akik - munkaszerető emberek lévén - az elmúlt években munkanélkülivé váltak.

A Dán Élelmiszeripari Szakszervezet elnöke - megérdemli, hogy nevét a szakma megismerje -, Anton Johannsen a közelmúltban jelentette be, hogy a szakszervezet a sztrájkalapjából 50 millió koronát kész áldozni egy olyan kísérleti üzem megépítésére, ahol a különféle munkaszervezési módszerek kidolgozásával és alkalmazásával megteremtik a dolgozói szempontból is otthonos munkahelyet. 50 millió korona az 1,2 milliárd forint. Ezen el kellene gondolkodni a HDSZ tagságának, és a húsipar munkáltatóinak is.

A munkavállalóknak és a munkáltatóknak - az érdekellentét ellenére - egy fontos ponton találkozik az érdekük: a munkahelyen és a munkavégzésben. A munka feltételeit mindkét fél javára és megelégedésére kell közösen kialakítani.

Képalá: Munkavégzés közben (Steff Houlberg, Dánia)