Vezérlépések

Munkaügyi vita Pápán

(1) Móczár István, a Pápai Hús Rt. vezérigazgatója (és egyik tulajdonosa) 1995. október 26-án a szakszervezeti bizottság ülésén bejelentette, hogy 8 százalékkal felemelik a munkanormákat.

(2) A bizalmi testület október 30-án állást foglalt: a vezérigazgató úrtól levélben kérni kell „a normarendezés újragondolását". Pad József szb-elnök november 2- án kelt, Móczár István vezérigazgatónak írott levelében kifeji, hogy a 8 százalékos normarendezés sok dolgozónál nagy fizikai megerőltetést jelentene, s félni lehet attól is, hogy a feszítettebb munkatempó a minőség, a kihozatali normák, a technológiai folyamat rovására menne. A szakszervezet számítása szerint a normarendezés bevezetése 3-3500 forinttal csökkentené - azonos teljesítmény mellett - a törzsbéreket. Mindezek alapján a „szándéka felülvizsgálatára" kérte az szb-elnök a vezérigazgató urat.

(3) Móczár István vezérigazgató másnapi válaszában közli, hogy az intézkedését nem változtatja meg, végrehajtásra kiadja az érintett egységek vezetőinek. Indoklásul arról tájékoztatja a szakszervezetet, hogy a munkanap-fényképezések szerint átlagosan 40 perc munkaidő-kiesés mutatkozik, amely a munkaidőalap 8,3 százalékát teszi ki. 1995-ben 15 százalékos bérfejlesztés volt, ennek ellenére az élőmunka hatékonyságának mutatói romlottak. A hatékonyság növelése érdekében az intézkedését megalapozottnak tartja, bár elismeri a keresetek csökkenését, de ennek mértéke - a sonkaüzemet és a törzsfelvágót leszámítva - számításai szerint átlagosan csak havi 2-2500 forint.

A vezérigazgató hangsúlyozza, hogy a munkaórabérekben nem terveznek csökkentést végrehajtani. S levelét azzal zárja, hogy ismeretei szerint „a magasabb követelményeknek az érintett dolgozók 90 százaléka eleget tud tenni, ott ahol nem tudnak az elvárás szintjén teljesíteni, minőségi cseréket kell végrehajtani."

(4) November közepén Pad József újabb levelet küld a vezérigazgatónak, amelyben közli, hogy a december 1-jével bevezetendő 8 százalékos normarendezéssel kapcsolatban, a Munka Törvénykönyve 194. paragrafusa alapján, a szakszervezet „kollektív munkaügyi vitát" kezdeményez.

(5) Az egyeztető tárgyalásra december 1-jén kerül sor. A szakszervezetet Pad Józsefen kívül Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Dr. Hajdu Attila jogi szakértő képviseli. Móczár István vezérigazgató mellett a cég munkaügyi főosztályvezetője és jogi osztályvezetője vett részt a tárgyaláson.

Dr. Hajdu Attila felhívta a munkáltató figyelmét, hogy a tervezett intézkedés bércsökkentő jellegű és nem felel meg mindenben a kollektív szerződés ide vonatkozó rendelkezéseinek; javasolja, hogy a tervezett intézkedéssel kapcsolatos vitát az 1996. évi bérfejlesztéssel együtt tárgyalják meg. Móczár István megismételte a korábban már megismert véleményét, miszerint „a bérfejlesztések megelőlegezettek voltak", mindenképpen szükséges a magasabb munkanormák bevezetése. Kérdésre válaszolva úgy ítéli meg, hogy a munkaidő kihasználatlansága 70 százalékban a dolgozóknak róható fel. Végül javaslatot tesz: a társaság a dolgozóknak hivatalosan is 20 perc munkaközi szünetet biztosít - reggeli szünet jogcímén - a kollektív szerződésben szabályozott 2 x 10 perc munkaközi szüneten felül, viszont azt kéri, hogy a szakszervezet fogadja el az új munkanormák bevezetését. A szakszervezet 10 napot kér a válasz megadására.

(6) 1995. december 7-én a Pápai Hús Rt. bizalmi testülete tárgyalja az ügyet. Pad József a testület tájékoztatására elmondja a fentiek mellett azt is, hogy az 1996. évre a vezérigazgató 20 százalékos bérfejlesztésre tett ígéretet. A testület tagjai hozzászólásaikban elmondták, hogy vannak területek, ahol a létszámcsökkentés miatt sok a többletmunka; kifogásolták, hogy minden területen egységesen 8 százalékos a normarendezés, az új normák megállapításánál nem vették figyelembe a gépek áteresztőképességét; szóvá tették, hogy ahol az üzemvezetőség kellő figyelmet fordít a munkaidő kihasználására ott nem fordulhat elő lazaság.

A testület megbízta a HDSZ elnökségét: tárgyaljon a vezérigazgatóval arról, hogy a testület tudomásul veszi a 8 százalékos normarendezést, ha darabbér- csökkentésre nem kerül sor és a cég vezetője április 1-jétől elfogadhatónak tekinti a beígért 20 százalékos bérfejlesztést.

(7) Kapuvári József elnök a meghatalmazás alapján Móczár István vezérigazgatónak december 11-én írott levelében - annak megállapítása mellett, hogy az elrendelt normarendezés jogsértő - kompromisszumos javaslatot tesz és kölcsönös érdekeken alapuló egyezséget ajánl. Eszerint: lehet normarendezés, ha az alábbi három ajánlat egyikét elfogadja: nincs darabbér-csökkentés; az érintett munkakörökben már január 1-jétől 20 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre; három hónap elteltével pedig felülvizsgálják a normarendezést és ha keresetcsökkenés következik be, akkor a teljesítmény-követelményekben visszaáll a november 30-i állapot.

(8) Móczár István december 14-én Kapuvári Józsefnek írott válaszában elutasította a szakszervezet mindhárom kiegészítő feltételét. S megismételte az egyeztető tárgyaláson tett javaslatát a 20 perces munkaszünet biztosítására, valamint az ígéretét az áprilisi 20 százalékos bérfejlesztésre. Egyúttal tájékoztatta a HDSZ elnökét, hogy „az új normák társaságunknál 1995. december 15. napjától hatályba lépnek."

A történetnek itt persze nincs vége. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján ennyit tudtunk elmondani az esetről. Háttér-információkkal és a véleményünkkel most még nem terheljük az olvasót. Célunk a tájékoztatás volt és az eset bemutatása.