Sarokdobás

Centenáriumi botrány Pápán

A centenáriumát ünneplő Pápai Hús 1913 Kft. ügyvezető igazgatója, Uzsoky András úr feltehetően emlékezetessé kívánta tenni a kerek évfordulót, mert 2013. szeptember 27-én azonnali hatállyal felmondott Harkai Attilának, a HDSZ helyi alapszervezete elnökének, aki nem mellesleg az üzemi tanácsot is elnökölte és tagja volt a cég felügyelő bizottságának is. A pápai hentesek érdekvédőjét azért tették ezen a napon botrányos módon az utcára, mert másnap lejárt az ügyvezető által felmondott kollektív szerződés határideje és a szakszervezet világossá tett: nem hagyja annyiban a munkavállalók megrövidítését.

A felmondás meglepetésként érte a HDSZ elnökségét, mert előző napon éppen arról tárgyalt, hogy a pápai munkahelyek megmentésére irányuló kormányzati erőfeszítések feltételezik a cégnél a munkabékét. A testület arra számított, hogy a cégvezetés érdemi javaslatot tesz a felmondott kollektív szerződés újratárgyalására. Ehelyett jött a helyi szakszervezeti vezető rapid eltávolítása.

A meglévő munkaügyi konfliktusra ráhúzott egy újabb konfliktust a vállalati menedzsment. Sajátos harcmodor, de ahol fát vágnak hullik a forgács. Laza fordulattal arra is gondolhatunk, hogy cégvezető úr, aki korábban egy állami erdőgazdaságot menedzselt, ezt a „favágó” üzemi kultúrát emelte be a hentesek világába. Legyünk persze jóhiszeműek, rossz tanácsadókra hallgatott, nem gondolta végig, hogy abszurd és jogsértő megállapításokat ír alá a felmondó levélben. Mert ugyan van olyan passzus sajnálatosan az új Munka törvénykönyvben, hogy a munkáltató bizalomvesztés miatt felmondhat a munkavállalónak, de ugyebár egy szakszervezeti vezetőnek a képviselt munkavállalók bizalmát kell bírni és nem a főnökét. S nem kellett volna felszólítani a szakszervezeti elnököt, hogy a folyamatban lévő szakszervezeti ügyeket haladéktalanul adja át a helyettesének. No pláne okosabb lett volna nem leírni abbéli véleményét, hogy Harkai kolléga visszaél a választott tisztségével, mert a függetlenített státusz számára megélhetést jelent és így ellenérdekelt (sic!) a szakszervezet demokratikus szabályainak betartásában.

Ennyi szamárság után senki se csodálkozzon azon, hogy a pápai szb-elnököt formailag azért rúgták ki, mert ha a munkája miatt (országos választmányi elnök is volt) elhagyta az üzem területét, nem kérezkedett el az igazgató úrtól, aki e szerint tudni szerette volna merre jár, kivel találkozik. Baj volt az is, hogy előírás szerűen hordta ugyan a fehér köpenyt, de azt - egyes vezetőkhöz hasonlóan - az irodájában tartotta, nem volt saját öltözőszekrénye. Ráadásul valamikor a függetlenített státuszt sem papirosozták le rendesen. Hogy aztán a történetnek legyen egy nagyon finom, diszkrét bája, mindezt egy dolgozói panaszlevél kivizsgálása lapján állapította meg a cégvezetés.

Harkai Attila kipenderítése miatt tiltakoztak a megyében működő ágazati szakszervezetek képviselői, akik joggal nyilatkozták a sajtónak, hogy a felmondás sérti az európai normákat, az Alaptörvényt és az új Munka törvénykönyvét is. A HDSZ-elnök gyors közbelépését követően, miután a pápai menedzsment megértette, hogy a munkaviszonyt megszüntetheti, de a szakszervezet elnököt nem válthatja le, Harkai kollégának kijelöltek egy irodát egy távoli telephelyen és ha öt nappal előbb kéri, beléphet az üzembe. Ha a felmondással az érdekvédőt akarták korlátozni, a cél teljesült.

Reméljük, hogy a pápai húsüzemben és a tulajdonos önkormányzatnál, a centenáriumra is tekintettel, győz a józan belátás, addig is a HDSZ a felmondás miatt keresettel fordult a bírósághoz és kezdeményezi az új Munka törvénykönyv korrekcióját.

A botrány dagad.