HÚSOS 2013. XXXI. évfolyam 4.szám
BÉR
ÉS
MUNKA

Felkészülés a 2014. évi bértárgyalásokra

Az őszi időpont meghatározta, hogy a HDSZ X. kongresszusának napirendjén szerepeljen a szakszervezet irányelve a 2014. bértárgyalásokra. Kapuvári József elnök felhívta a figyelmet, hogy az MSZOSZ bérpolitikai állásfoglalása ismert, de a húsos cégek jövő évi üzleti tervei csak később készülnek el.

A bakonybéli Pannon Csillagdában
Nagy János (Szeged) megállapította, hogy
a húsiparnak kedvező a csillagok állása

Egyébiránt a társaságok a változó gazdasági feltételek miatt „mozgó tervekkel” dolgoznak, nem nagyon lehet tudni, hogy milyen nyereségre számítanak. Nagy kérdés – mondta az elnök -, hogy 2014-ben növekszik-e a magyar gazdaság, bővül-e a fogyasztás? Az utóbbi időszakban pozitív hírek érkeznek a húsüzemek felől: több a munka, nagyobb a kapacitások kihasználtsága, megélénkült a termékek iránti kereslet. Bizakodni lehet, hogy ez a tendencia folytatódik. Sajnálattal állapította meg, hogy a kereseti adatok mögött nem látjuk az óradíjakat, nehéz megállapítani a munka díjazásának tényleges emelkedést. Hozzátette: az ágazat nehéz évei után van mit behozni a béreket illetően.

Tisztességes bért!

Érdemes felidézni az MSZOSZ helyzetértékelését, amely támpontokat ad az ágazati bérek megítéléséhez. Jobbára a versenyszférában működő konföderáció szerint a magyar bérek alacsonyak. Ezért az érdekvédelem első számú követeléseinek egyike a tisztességes bér elvének érvényesítése. Ez azt jelenti, hogy a munkabérnek fedeznie kell a munkavállaló és családja tisztes megélhetését. Elfogadhatatlan, hogy a minimálbér nem éri el a létminimum szintjét. Azaz a legkisebb keresetűek nem tudnak megélni a munka után kapott keresetükből, emiatt kialakult a dolgozói szegénység. Az egykulcsos adórendszer csak rontott a helyzeten. Miközben a legalacsonyabb keresetűek a vesztesei, a tehetősek a nyertesei lettek az adórendszer átalakításának. Az alacsony bérek, - amelyek a termelékenység szintjéhez képest is indokolatlanul alacsonyak - jelentik a legfontosabb hajtóerőt a dolgozók migrációját illetően. Az utóbbi időben felgyorsult az a folyamat, hogy a jól képzett munkaerő, ha teheti, elhagyja az országot. Ez Magyarországon néhány ágazatot, köztük a húsipart is érzékenyen érinti.

A kongresszusi küldöttek elé került anyag megállapította: a HDSZ 2013. évi bérpolitikai irányelvei kialakításakor – 2012. év végén – a Kormány az idei évre szóló költségvetésben 4,2 százalékos inflációval számolt. Szeptember végi MNB-előrejelzés alapján a fogyasztói-árindex növekedése 2013-ban várhatóan 2.0 százalék lesz, tehát idén lényegesen a tervezett szint alatt marad. A húsipar gazdasági teljesítménye idén várhatóan javul az előző évekhez képest.

A 2010-ben elkezdődött és 2013-ban befejeződött adórendszerbeli változások erőteljesen sújtották a húsipari munkavállalókat, mivel közülük jelentős számban kerestek havi bruttó 150 ezer forintnál kevesebbet. A Kormány által 2012. évben elvárt béremelést a vállalatok többsége nem tudta végrehajtani és az idei évben sem következett be érdemi béremelés.

Elmaradás a húsiparban

Az adórendszerbeli változások és a béremelések elmaradása, a két tényező együtt a húsiparban a nettó bérek, keresetek folyamatos csökkenését eredményezte. A húsipari fizikai bérek elmaradása az országos átlagtól egyre nagyobb.

A jövő évi költségvetési tervezet alapján 2014-ben Magyarországon a fogyasztói árindex 2,4 százalékos emelkedése várható, a bruttó hazai termék (GDP) 1,2 százalékkal bővül. A húsipar gazdasági teljesítményét erőteljesen befolyásolja, hogyan alakul az általános forgalmi adó, a feketegazdaság mértéke, a kereskedelmi átadási árakban a költség-növekedések érvényesítése és nem utolsósorban a belföldi kereslet alakulása. Sok bizonytalanság mellett a szakmai előrejelzések némi optimizmusra adnak okot.

A bértárgyalások alapjául az eddig rendelkezésre álló információk alapján 2014-re 2,9-3,0 százalékos inflációval célszerű számolni. Figyelembe véve a 2012. évi 5,7 százalékos, a 2013-as várható 2,0 százalékos és a 2014-re előre jelzett 2,4 százalékos hivatalos inflációs rátákat, a reálbér elmaradásának csökkentéséhez kétszámjegyű béremelésre lenne szükség. A helyzet bonyolult, hiszen a kompenzációt végrehajtó vállalkozásoknál az 5,7 százalékos infláció 2012-ben elvileg ellentételeződött.

A hozzászólók a vitában megerősítették, hogy 2014-ben a húsipari társaságoknál a bruttó bérek legalább 6 százalékos emelését indokolt követelni a szakszervezetnek. Hat százalékot ott, ahol az elmúlt években kompenzálták a kormányzati intézkedéseket és többet, ahol erre nem került sor. A kongresszusi küldöttek megbízták az elnökséget, hogy decemberben a rendelkezésre álló vállalati béradatok alapján véglegesítse és hozza nyilvánosságra a HDSZ ajánlását a jövő évi alapszervezeti bértárgyalásokhoz. A korábbi évek gyakorlatát követve a helyi szakszervezeti vezetők még az év vége előtt juttassák el bérkövetelésüket a cégek vezetőihez.