Hosszú, hideg tél a húsiparban

A húságazatban fújó hideg böjti szelekről esett a legtöbb szó március közepén a Hússzövetség által hetedik alkalommal tartott húsvét előtti sajtótájékoztatón. A már hagyományosnak mondható eseményen tájékoztató hangzott el az élelmiszer-biztonság és a húsmarketing helyzetéről, a fogyasztási trendekről és az ágazati válság újabb fejleményeiről.

Felülnézet a piacról

Balról: Politzer József (Pápa),
Dr. Simon Péter és dr. Kardeván Endre

Dr. Kardeván Endre, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az összevont hatóság első évéről elmondta: az ellenőrök közel 77 ezer élelmiszereket érintő ellenőrzést hajtottak végre, s az esetek 5,8 százalékában találtak jogsértést. A hatóság 3394 esetben szabott ki bírságot, 1,2 milliárd forint értékben. Az ellenőrzések során 505 esetben fordult elő, hogy teljesen vagy részlegesen leállították a termelést, illetve a forgalmazást. Számos hiányosság a személyi higiéniára vezethető vissza. A nemzetközi gyorsriasztási rendszerben (RASFF) 2012-ben 93 bejelentés érintette Magyarországot, ebből 35 eset kívánt azonnali intézkedést. Élelmiszerektől 77 esetben 1327 ember betegedett meg, ebből 11 eset volt tömeges jellegű. Az államtitkár szavainak nemzetközi lóhús-botrány adott éppen aktualitást, amiben sajnos magyarok is belekeveredtek. A hatóságoknak és a tradícióknak köszönhetően azonban a hazai élelmiszerek biztonságára nemzetközi összehasonlításban nem lehet panasz.

Dr. Simon Péter, a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum vezérigazgató-helyettese a húsmarketingekről szóló tájékoztatójában elmondta: a reálkeresetek csökkenése 2006. óta hátrányosan érinti a húsfogyasztást. Ehhez hozzájárultak az európai húsbotrányok, a vöröshús-fogyasztás negatív megítélése, illetve a baromfihús-marketing erősödése. Az AMC húskampányairól adott tájékoztatóból kiderült, hogy az utóbbi években egyre kevesebb pénz jutott erre a területre, tavaly mindössze 50 millió forint. Idén szeretnének többet fordítani a sertésprogram népszerűsítésére és a húsexport segítésére.

Vella Rita, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója arról számolt be, hogy vizsgálataik szerint a hústermékek folyamatos visszaesése tapasztalható a fogyasztói kosárban. A hústermékek vásárlása értékben stagnál, mennyiségben csökken 2008. óta. Ahogy a vásárlók jövedelme csökken, első lépésben kevesebb hústerméket vesznek, a második lépcsőben olcsóbb termékeket választanak, a folyamat végén pedig kevesebb lesz a vásárló. A termékstruktúra az olcsóbb áruk felé tolódik el a vásárlói stratégiák megváltozása következtében, majd bizonyos termékek lekerülnek a polcokról. A romló gazdasági mutatók hatására lelassul a fogyasztás, hasonló összefüggés figyelhető meg a romló foglalkoztatás viszonylatában is. A munkanélküliségi ráta 1 százalékos csökkenése a fogyasztás 0,5 százalékos visszaesését vonja maga után. A fogyasztói kosárban az elmúlt tíz évben 29 százalékról 23 százalékra csökkent az élelmiszerek aránya (az energia aránya viszont nőtt). A vásárlók többet költenek vörös húsokra, de kevesebb mennyiséget vesznek. A húsos pultoknál a vásárlóknak fontos a magyar eredet, de még fontosabb, hogy a termék mennyibe kerül.

Szakági közelítésben

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke a hideg böjti szelekre, a borús tavaszi időjárásra utalva megerősítette: mélyül az ágazat válsága, tavaly 10 százalékkal kevesebb disznót vágtak, mint előző évben, a feldolgozott mennyiség négy millió alá csökkent. Ismét fel lehet tenni a kérdést - mondta -, hogy ez már a gödör alja? A húsiparnak nagy gondokat okoz, hogy 2012-ben a takarmányárak robbanásszerű növekedése 18 százalékkal drágította meg az élősertések felvásárlásai árát. Miközben a fogyasztási árak csak 10 százalékkal emelkedtek. Az így keletkezet „rés” negatívan érintette a feldolgozás eredményességét.

Az ágazati gondok közül a szakági vezető kiemelte: a húsiparban évek óta csökken a munkavállalók reálbére. Ez a körülmény nyilvánvalóan nehezíti a jó munkaerő megtartását. A kedvezőtlen körülményekhez tartozik, hogy tavaly csökkenni kezdett a külkereskedelmi forgalom. A kiszállított termékek alacsonyabb feldolgozottsággal hagyják el az országot, kisebb a hozzáadott érték. Szerkezeti bajok is rontják az ágazat eredményességét. A húsipari nagyhatalomnak számító Németországban 120 engedélyezett vágóhíd működik 50 millió setés levágására, míg nálunk 120 vágóhídnak van felhatalmazása 4 millió sertés levágására. Mindez kihat a versenyképességre is. Ha az egész magyar húsipar egy cégben működne, az is csak a negyedik helyen állna a német cégek rangsorában. Összességében a magyar húsipar válsága egyszerre jelent strukturális és eredményességi válságot, technológiai leszakadást és romló versenyképességet. A külföldi középmezőnyhöz képest is brutális a technológiai lemaradásunk.

A közgazdasági tényezőkön túl a Hússzövetség elnöke kijelentette: morális válság is van! Ezt pontosan jelzi a fekete gazdaság szinte zavartalan működése, terjeszkedése, illetve a minket is elérő húsbotrányok. Megerősítette: a Hússzövetséghez tartozó cégeknek semmik közük nincs a húsbotrányokhoz. A bajok orvoslására átfogó intézkedéseket sürgetett. Mindenek előtt az ÁFA drasztikus csökkentésére lenne szükség és „felnégyelni, aki húsfestésre vetemedik” - mondta az elnök. Az EU hét éves terve keretében a húsipar legyen kiemelt tevékenység, rövid távon pedig csökkenjenek az ágazat terhei.

Kérdésre válaszolva Dr. Kardeván Endre államtitkár megerősítette: a szaktárca támogatja az ÁFA csökkentését, a tárca foglakozik a szakma javaslatával. (Lapzártakor ismertté vált konvergencia programban a kormány nem számol ÁFA-csökkentéssel - szerk. megj.)

A tájékoztatón megjelent az ágazat több vezetője, részt vettek a HDSZ vezető is. A találkozó jó alkalmat kínált a szakma képviselőinek megszólaltatására, az informális eszmecserékhez. A tájékoztatót követően a Benczur Hotel főszakácsa a Pick, a Kométa, a Pápai Hús és a Gyulai Hús termékeiből nagyfokú kreativitással elkészített, igen kiváló kóstolóval örvendeztette meg a sajtóreggeli részvevőit.