Feszültségeket keltett az új bérrendszer

Pattanásig feszült hangulatot váltott ki a Pick Szeged Zrt. pécsi üzemében, hogy a cégvezetés előzetes megállapodás nélkül látott hozzá az új bérrendszer bevezetéséhez és karácsony előtt új munkaszerződéseket tettek a dolgozók elé. Mindezt sokan azért is tartották elfogadhatatlannak, mert egy ideig úgy tűnt, a vállalat vezetése értékeli, hogy az általa előterjesztett javaslatot tárgyalási alapnak tekintette a szakszervezet. A megállapodás elmaradásán kívül más hiányosságok is meghúzódnak a változás bevezetése körül.

Boldogtalan karácsony

– Decemberben azzal hívta össze a vállalat vezetése a pécsi üzem dolgozóit, hogy tájékoztatnak bennünket az újonnan bevezetésre kerülő bérrendszerről - kezdi beszélgetésünket Bibók István, a HDSZ Pick-Szeged Zrt. pécsi alapszervezetének elnöke. – Konkrétumokat ez alkalommal sem tudtunk meg a változásokról, de még az épülő új vágóhídról is hiába kérdeztek a dolgozók, csak azt a választ kapták, hogy még a terület sincs meg. Ehhez képest pár napra rá, arról olvashattak a lapokban, hogy Mohács polgármestere és a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója aláírt egy szerződést, hogy Mohácson épül meg az új vágóhíd és kikötésként az szerepel, hogy a négyszáz dolgozóból háromszáznak mohácsi lakosnak kell lennie.

Mindez karácsony előtt néhány nappal történt, s nem telt bele sok idő, az előzetes egyeztetés nélkül megállapított bérekről szóló munkaszerződésekkel – amelynek a tartalmát sem egyeztették - jelentek meg. Mindenkivel azonnal alá akartak íratni, mindezt olyan megjegyzések közepette, hogy aki ezt nem teszi meg, az januártól már dolgozni sem jöhet. Végül az emberek egy része írta csak alá, többen lehetőséget kértek, hogy átolvashassák a szerződésüket. A mai napig például csontozóban a dolgozók egy harmadának nincs aláírt új munkaszerződése, így az eddigi határozatlan idejű munkaszerződésük van érvényben.

– Tudomásom szerint az egész üzemben csaknem kétszáz olyan dolgozó van, aki nem írta alá a munkaszerződését, de sokan vannak olyanok is, akik később visszavonták az aláírásukat – folytatja tovább Bibók István. A helyzet tisztázására, s az emberek védelme érdekében ügyvéddel, jogi szakértővel állapodtunk meg, aki szükség esetén a bíróság előtt képvisel majd bennünket. Nagyon bízom benne, hogy a HDSZ és az ügyvéd úr segítségével sikerül megegyezésre jutni a vállalat vezetésével, közösen korrigálni tudjuk a hibákat. Mindez annak fényében igen érdekes, hogy a cég vezérigazgatója beiktatását követően arról beszélt, hogy a társaságnál nagyon sok jó szakembert ismert meg, akikre építeni lehet. Hát ezek a mostani történések, amikor figyelembe sem veszik a mi véleményünket, egyeztetések nélkül vezetnek be változásokat, nem ezt tükrözik! Sőt az sem, hogy a Kollektív Szerződés módosítására és aláírására a pécsi alapszervezet megkérdezése és beleegyezése nélkül történt meg a központban. (Következő számunkban az új bérrendszer szegedi tapasztalatairól adunk hírt -szerk.)

A gondok nem új keletűek

A januárban bevezetett új bérrendszer alapját a dolgozók 2012-es első nyolc havi bérének átlaga, mínusz két százalék elvonás, valamint 5 százalék bónusz képezi, amelynek része a hatékonyság, a minőség, a higiénia, a képzettség. A bérrendszer átalakítását a cég vezetése a költségek csökkentésével, valamint az új Munka Törvénykönyve életbe lépésével indokolta, meg azzal, hogy motiváló hatása is lesz. Ezzel nem is lett volna probléma, ha tényleg az átlagot veszik számítási alapnak, amibe a műszakpótlék és a túlórapótlék is beleszámítana.

– De hogyan motivál egy embert jobb és több munkára az alacsonyabb fizetés, vagy az, hogy mások hibájából keres esetleg kevesebbet? - teszi fel a kérdést a pécsi alapszervezet elnöke. A csoportos bónusz elemek nem jók, bármikor elvonhatók, ugyanis annak kifizetése feltételekhez kötött! Egyébként is a dolgozók béréről korábban éves bértárgyalások sorozatán át született megállapodás. Ugyan most is elindult ez a folyamat, de novemberben meg is szakadt. A mai napig nem tudjuk, hogy mi volt ennek az oka.

Egy azonban biztos, hogy a most tényleges egyeztetések nélkül, nem átgondolt és szakmailag nem megfelelően kidolgozott, elkapkodottan bevezetett rendszer jelentős feszültségeket okoz. Különösen az azonos területen dolgozók eltérő bérezése miatt. Hangoztatja ugyan a vezetés, hogy a puding próbája az evés és rendeznek idővel minden problémát, de ezt a bevezetés előtt kellett volna megtenniük! Mert a dolgozónak a mai világban egy-kétezer forint hiánya is problémát okoz a mindennapi életben. Az átlagolás miatt arra sincs lehetőség, hogy többet keressenek az emberek, s magával a rendszer bevezetésével is sok dolgozói érdek sérült. A bónusz rendszer sok veszélyt rejt magában, mivel könnyedén csökkenthető a bér vele.

A körülményekhez tartozik, hogy a béreket négy éve nem rendezték a cégnél, annak ellenére, hogy folyamatosan van munka és rendes munkahétben folyik a termelés. Az emberek tisztességesen végzik a munkájukat, türelmet tanúsítottak, lojálisak voltak a céggel szemben, már több alkalommal is lemondtak a plusz juttatásokról, igazán megérdemelnének annyit, hogy emelkedjen, s ne csökkenjen a jövedelmük.

Minden a pénz körül forog!?

– A mai világban minden a pénz körül forog, ezt tudomásul veszi az ember, de azt már nehezen, hogy mindig a dolgozók bérét érintik a megtakarítások - fűzi tovább Bibók kolléga gondolatait Schneider Zsuzsanna, a daraboló szakszervezeti bizalmija. – Ez már a hatodik év, hogy nem rendezték tisztességesen a bérünket, mindig csak emelgettek rajta valamit. Két évvel ezelőtt, ugyan ötezer forinttal nőtt, de elvették az utalványt, s átmenetileg nem fizették az egészség- és az önkéntes magánnyugdíj pénztári tagdíjat. Ez nekem személy szerint 8500 forint veszteséget jelentett, azoknak pedig még többet, akik rendszeresen gyógyszert szednek, s az egészségpénztár fedezte azt. A mostani rendszer átláthatatlan, sok helyen vezettek be ugyanis új technológiát, de a normát nem igazították hozzá, a régi szerint számolnak! Nem lehet pontosan tudni mit értenek száz százalék alatt, mennyi félsertést kell egy műszak alatt feldolgozni? Mekkora legyen a húskihozatal? A higiéniában, a minőségben mindig lehet hibát találni, ha valaki akar! A legnagyobb probléma az, ha valaki csak egyszer nem teljesít egy adott csoportban, az mindenkinek a bérét érinti! Azokon a helyeken jelent ez igazán nagy gondot, mint például a mangalica üzemben, ahol a nagy darabolótól függenek. Azt is sérelmesnek tartjuk, hogy a munkaszerződésünkben – az újban - telephelyként nincs meg jelölve a pécsi üzem, míg korábban benne volt, hogy Pécsett dolgozunk, ez helyett a cég székhelyére kell aláírnunk.

Az export csomagolóban az új rendszer bevezetésével egyénenként 14-24 forinttal csökkent az órabér, ami jelentős bércsökkentéssel jár együtt, a 90.000 forint helyett 76.000-et kapnak kézhez az emberek, ami 15 százalékos bércsökkenést jelent.

– Az itt dolgozók legtöbbjének kölcsöne van, nekem magamnak is jelentős összegű hitelt kell törlesztenem - kapcsolódik be a beszélgetésbe Takács Géza, az export csomagoló szakszervezeti bizalmija. – A mostani bérek mellett - amelyek a hét-nyolc évvel ezelőttinek felelnek meg - csak vegetálni lehet. Miközben nagy felelősség van az embereken – a csontfűrészelőkön, a címkézőkön egyaránt -, ugyanis ha a csontos karaj csont nélküli címkével megy ki, s jelenik meg az áruházak polcain, súlyos következményei vannak.

Nagy problémának látom, hogy a jelenlegi bérrendszer még azok között is jelentős különbségeket tesz, akik ugyanazt a tevékenységet végzik. Az eddigi üzemrészek közötti mobilitást is hátrányosan érinti, mert nem igazán tudni, hogy akinek magasabb az órabére, egy alacsonyabb órabérű helyen azt kapja-e továbbra is, amíg ott dolgozik, vagy az alacsonyabb megemelkedik-e arra az időre, amíg egy másik területen dolgozik valaki? Választ ezekre még eddig senki nem adott.

Jó és rossz időszakok

– Sok minden nincs tisztázva – teszi hozzá Krémer Attiláné, aki szintén a darabolóban dolgozik. – Tavaly az első nyolc hónapban voltak jó és kevésbé, sőt rossz időszakok. Például, amikor import húst dolgoztunk fel, akkor csak órabért kaptunk. Nem igazán tisztázott az sem, hogy mit takar az átlagbér, egyedül a törzsbér az, ami egyértelműnek mondható. Nekem például tíz forinttal csökkent az órabérem, a combszalag végén, miközben másnak meg több lett. Ezen a szalagon 100-150 forint eltérés van az órabérek között, pedig ugyanazt a műveletet végezzük mindannyian. A fizikai munkát, az embereket egyáltalán nem becsülik meg, gépeknek tekintenek bennünket.

Abban mindannyian egyetértenek, hogy a munka folyamatosan több lesz, miközben a normákat, amelyek szerint dolgoznak, négy-öt éve állapították meg. A dolgozókra nehezedő felelősség egyre csak nő, miközben a szociális és munkakörülmények romlanak, sokszor három órát dolgoznak egyfolytában szünet nélkül. A reggelire, ebédre felszolgált ételek mennyisége folyamatosan romlik, s az összeállításuk is sok kívánni valót hagy maga után. S most már a bérük is bizonytalanná vált, s azt sem tudják, hogy ha a mohácsi vágóhíd megépül, a pécsiek közül mennyien kapnak ott munkát. Ugyan fenntartásokkal fogadnak bizonyos dolgokat, hiszen az elmúlt több mint két évtized alatt szinte folyamatosan napirenden volt, hogy bezárják, felszámolják a pécsi vágóhidat, de szerencsére eddig még soha nem történt meg, bíznak benne, hogy most is így lesz.