Átfogó terv segítheti a húságazatot

Megkezdődött az állattenyésztés fejlődését gátló akadályok lebontása – szögezte le lapunknak adott interjújában V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A beszélgetés során kiderült, egy egész intézkedési csomag szolgálja a hazai állattenyésztés és húsfeldolgozás, értékesítés felfuttatását. Többek között márciusban napvilágot lát a vágópontok fejlesztéséhez adott támogatás rendelete, a kormány elé kerül a sertésprogram, melynek alapvető eleme egy speciális hitelkonstrukció, a tárca felkarolja a szövetkezés, valamint az integráció ügyét, és támogatja a termelői tulajdoni körben működtetett húsipari cégek kialakítását.

- Kemény helyzetbe került a húsipar: nincs elég alapanyag, ami van, az nagyon drága. A kereskedelem jó, ha 10 százalékot befogad a 20-25 százalékos jogos feldolgozói áremelési szándékból. Mikor röfög végre ismét négymillió jószág az ólakban, mert ez lenne az igazi megoldás?

- Remélem, rövidesen, de szerintem nem lehet a magyar sertést összehasonlítani a dán és a német sertéssel. A magyar disznó azért is drágább, mert gabonát, kukoricát eszik, több takarmány kell egy kiló hús előállításához. Ez a hús értékesebb, mint az import, s ezt jó lenne elismerni az árakban is.

- Ez igaz, de a lakosság többsége ezt nem képes megfizetni, s a kereskedők jó része sem hajlandó erre. De térjünk vissza az alapkérdéséhez: mikor lesz itt több disznó?

- Több ponton támadunk, ezért reményeink szerint hamarosan. A húságazat, a mélyrepülésben lévő állattenyésztési ágazat fellendülése alapvető érdeke az országnak. Most a növénytermesztés dominál a mezőgazdaságban – a bevétel kétharmada innen származik, de ez az arány egészségtelen, ezért minden intézkedéssel ezen akarunk javítani. Az állami földek bérbe adásának egyik feltétele is az állattartás vállalása.

- Ez azonban csak 65 ezer hektárra vonatkozik, ami nem túl sok a 6 milliónyi művelt területhez képest.

- Ez az idei évre vonatkozó adat, de az állami földek bérbeadása folyamatos lesz a következő években. Az állam fel fogja bontani a „tisztességtelennek” vélt földbérleti szerződéseket, és a területek nagy részét elsősorban családi gazdaságoknak fogja bérbe adni. Az állam – mondhatni – kikényszerítheti az állattenyésztés fejlesztését. A földalapú támogatásokat kivéve megpróbáljuk a szubvenciók többségénél is feltételül szabni az állattartást. Persze ez csak egyik része a programnak, melyet néhány héten belül nyilvánosságra hozunk. Továbbra is támogatjuk a helyi feldolgozást, az erről szóló rendelet rövidesen megjelenik, hogy minél magasabb feldolgozottságu termékeket állítsanak elő a gazdálkodók. Folytatjuk a kistermelőkre vonatkozó rendeletek egyszerűsítését. A helyi piacok, a helybeni értékesítés feltételei is javulni fognak, különösen, ha a szociális szövetkezetek felszaporodnak, és ellátják feladataikat.

- Ez azért nem akkora mennyiség, mely megoldaná a húsipar gondjait!

- Persze, de a helyi ellátás, a helyi intézmények ellátásában nagyobb szerepet kaphatnak ezek a beszerzési források. A nagyüzemi feldolgozás gondjait másként lehet megoldani. Érdemes leszögezni: a mostani program több síkon próbál segíteni. Az előbbiekben a kisebb, inkább a helyi igények kielégítését szolgáló konstrukcióról beszéltem, amelybe természetesen a speciális, igen magas minőségű, egyedi termékek előállítását is beleértem. Tehát a nagy vágóhidak és feldolgozók számára az integrációkban termelt sertés adhat megoldást. Eddig nem voltak érdekeltek ezek a cégek abban, hogy az integrációkat megszervezzék, most viszont azok lesznek. Tervezzük egy speciális hitelkonstrukció kialakítását is. Már most jelentkezett néhány nagy feldolgozó, hogy élére állna a kezdeményezésnek.

Közelebb a pénzes vevőkhöz: a Városligetből idén
a Szabadság térre költözött a Mangalica fesztivál

- Feltámasztják a régi háztáji rendszert, agronómusostól, felvásárlóstól?

- Azt már nem lehet, de reménykedem abban, hogy akad még ember, aki emlékezik az akkoriban tanultakra. Szaktanácsadó kell, felvásárló szervezet kell, de szükség van arra is, aki a takarmányt adja. Az az idő elmúlt, mikor a téesz évente részesedésként gabonával fizetett a tagjainak, s a háztájiban ezt etették fel. Helyette olyan rendszert kell kiépíteni, amely biztosít hizlalni valót, takarmányt, szakértelmet, netán technológiát a bértartásra vállalkozóknak.

- És az elszámolás miként oldható meg?

- Szerződéses fegyelem mellett, aminek ma igencsak híján vagyunk, ahogy a szövetkezést is fel kell támasztani, s a kettő igencsak összefügg. Eltelt 22-23 év a rendszerváltás óta, jó lenne végre elfeledni a „téeszcsés” sérelmeket, s belátni, hogy szövetkezetek, szövetkezés nélkül nem jut előre a mezőgazdaság.

- A gazdák többsége viszont egyáltalán nem érdekelt ebben! A 27 százalékos áfa élteti a feketegazdaságot, sok termelő ebből jobban él, mintha a „közösben”, mások szeme láttára gazdálkodna. Ezt a tész-ek példája is bizonyítja. Mi a véleménye, a szövetkezésnek nem a 27 százalékos áfa és a feketegazdaság a legnagyobb ellensége?

- Pontosan ezért tűzi rendszeresen zászlajára a Vidékfejlesztési Minisztérium az áfa-kérdést. Most a fordított adóztatás ügye van napirenden.

- De az egyelőre csak a gabonára és az olajos magvakra vonatkozna!

- Igen, más termékek áfa-csökkentését a költségvetés ismert helyzete nem engedi egyelőre.

- Több falusi arról panaszkodik, hogy tartana állatot, de ahol korábban lehetett, már nem tehetik, mert az önkormányzat saját rendeletében megtiltotta azt.

- Régóta ismert ügy, melyet a kormány, illetve a parlament az új szabályozással decemberben megoldott. Az önkormányzat ezentúl nem tilthatja meg az állattartást bizonyos körzetekben. Az eddigi helyzet nonszensz volt, hiszen a háztáji hizlalásnak évszázados tradíciója van hazánkban. Én úgy képzelem el a jövőt, hogy minden faluban lesz 3-5 olyan magán vagy családi gazdaság, amely a jól működő növénytermesztés mellett állatokkal is foglalkozik, sőt egy részét fel is dolgozza, és ezekre a helyi termékekre akár a falusi turizmus is ráépíthető.

- Ez az a termékkör, mely minőségi, egyedi, ezért drágább is. De miként fejleszthető fel a versenyképes, nagy mennyiséget adó sertéstartás, ami a nagyobb húsipari cégek érdekeit szolgálja?

- Az imént már említettem az integrációkat, a szociális szövetkezeti alapon felélesztett sertéshizlaldákat, emellett igen fontos szerepet kell kapniuk a termelői tulajdonban lévő feldolgozóknak is. A kormány célja, hogy megmentse, és fokozatosan termelői tulajdonba adja a bajban lévő élelmiszeripari cégeket. A vállalkozáshoz csatlakozó termelő már nem lesz érdekelt a feketézésben, az áfaelkerülésben. Jól működik az ilyen együttműködés a tejiparban, vagy a baromfi feldolgozásban.

- Egy ilyen cég üzemeltetéséhez nagyon sok pénz kell. Honnan kerül hozzá?

- Már említettem a hitelkonstrukciókat, de ott a Széchenyi Terv is. A vidékfejlesztés ilyen irányú programjai rövidesen kifutnak, de elindul új, nemzeti hatáskörben hozott feltételekkel a Széchenyi Terv.