Hagyományőrző gyulai hentesek

Tűzoltással felérő mentőmunka hívta életre négy évvel ezelőtt a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületét. Az előzményekhez tartozik, hogy a Kiegyezés után egy évvel, 1868-ban épült egykori helyi közvágóhídon 1985 óta egy üzemtörténeti múzeum volt látható. Abban az időben Szigethy Attila, a Gyulai Húskombinát akkori beruházási osztályvezetője ismerte fel, hogy fontos a múlt megismertetése és a hagyományok ápolása. Nem is akárhol, hanem a kolbász egyik honi fellegvárában, a békési fürdővárosban. Bizonygatni sem kell, milyen lényeges, hogy bemutassák azok munkáját és eredményeit, akiknek köszönhető a gyulai kolbász, amely hosszú idő óta világhírnévnek örvend.

A szakmai értelemben felbecsülhetetlen húsipari gyűjtemény sorsa azonban 2007-ben megpecsételődni látszott - idézte fel érdeklődésünkre Dinya Imre, a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének titkára. A tárlat ekkorra már becsukta a kapuit, az épületet eladásra kínálták fel, anyagát pedig a szomszédos Békéscsabára, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságára szállították. Ekkor azonban lázas szervezőmunka kezdődött, elsősorban a gyulai Városbarátok Egyesületének égisze alatt. A civil szervezet képviselői megkerestek több gyulai húsipari szakembert és hentest azzal az ötlettel, hogy alapítsanak egyesületet, s a jövőben ők működtessék a kiállítást, hogy annak valódi gazdája legyen. Mindezt tettek követték, hiszen 2008 januárjában tizenöt fővel megalakult a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete.

Az új szervezet - aligha véletlenül - a helyi húsipar-történeti kiállítás megmentését és működtetését, valamint ehhez szorosan kapcsolódva húsipari és gasztronómiai hagyományok ápolását tűzte ki legfőbb célként. Nevezhetjük az azóta eltelt időszakot sikertörténetnek, mert mindkét területen sokat léptek előre. Első körben visszakerült Gyulára a tárlat teljes anyaga, miközben a gyulai önkormányzat megvásárolta az egykori közvágóhíd egyik épületét és több milliós költséggel felújította. Nem kis részben társadalmi munkával legalább még ugyanennyit fordított az ingatlanra az egyesület, egyben színvonalasan megújította és kibővítette, egyszersmind újragondolta a kiállítást. Az eredményről elsőként azok győződhettek meg, akik ellátogattak a gyulai húsipar 140 éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozatra, amikor 2008. október elsején újranyílt a tárlat. Ezen az ünnepségen avatták fel a volt közvágóghíd épületének falán azt az emléktáblát, amelyet a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) gyulai kollektívája állíttatott a helyi nagyipari húsipar megteremtője, Stéberl András emlékére. A Gyulai Húskombinát az egykori Stéberl-gyár jogutóda. Az emléktábla megszületéséért az azóta elhunyt Bezdán János szakszervezeti vezető tette a legtöbbet.

Ahogy Dinya Imrétől és Jenei Kálmántól, a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének képviselőitől megtudtuk, a gyűjtemény anyaga azóta folyamatosan gyarapodik. Az egyik legfrissebb fejlemény, hogy az egyik Stéberl unoka nemrégiben felajánlotta a gyulaiaknak egykor Európa-szerte híres nagyapja íróasztalát. Közben a civil szervezet a gyulai közélet szerves része lett, amit jól bizonyít, hogy immár hetven taggal működnek, s alig van olyan helyi rendezvény, amelyen valamilyen formában ne vennének részt.

Az egyesület életében fontos dátum volt a 2010-es év. Ekkortól ugyanis közhasznú szervezetként működnek, egyúttal sikeresen pályáztak a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) forrásaira is. Fontos megjegyezni, hogy a gyulai hentes egyesület a várostól szerény összegért öt éves használati jogot kapott a volt közvágóhíd épületére, amely egyben a civil szervezet székházaként is működik.

De a gasztronómia terén sem maradt adós az egyesület. Ugyanis megfelelő előkészítő munka után 2009-ben elsőként a Gyulai Nemzetközi Pálinkafesztivál betétrendezvényeként, 2010-től pedig önállóan rendezik meg a „Gyulai kolbászfesztivált”, azaz a Gyulai Kolbász- és Sódarmustrát. Dinya Imre szerint rövid idő alatt nemzetközivé terebélyesedett ez a rendezvény, amely a tradicionális ízeket kínálja az egyre nagyobb számú szakmai érdeklődőknek és az ínyenc falatok kedvelőinek. A Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete együttműködésre törekszik minden testvérszervezettel, így jó kapcsolatokat ápolnak a jó hírű Csabai Kolbászklubbal. Rendszeresen részt vesznek a Csabai kolbászfesztiválon, de bemutatóikkal, termékeikkel jártak már Egerben, Vésztőn, Ónodon, Székelyudvarhelyen és Aradon. Valamint hagyományos visszatérők Gyula német testvérvárosába, a Stuttgarthoz közeli Ditzingenbe. Ottjártunkkor éppen az ottani karácsonyi vásárra történő kiutazás előkészületeit láthattuk.

Fontos fejlemény, hogy a gyulai hentesek nem csak beszélnek a húsipari hagyományokról, de ez év nyarától belefogtak a hagyományőrző Gyulai páros kolbász készítésébe. (Megkóstoltuk, nagyon finom.) Ez a termék nem kerül kereskedelmi forgalomba, de a kiállítás helyszínén megvásárolható. Emellett nagyon fontos: a húsipari múzeum ingyen látogatható, igaz csak szombatonként - ám egyéni egyeztetés mellett lehetőség van más időpontokban is megnézni a tárlatot.

Igazi gyulai szállodai hungarikumot jelentett a nyáron, hogy a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete, összefogva több helybeli hotellel, ún. kapafitness programot ajánlott a vendégeknek. Így nagyvárosokból érkező turisták egy kis kapálás után jó fajta gyulai kolbászt, sonkát és szalonnát reggelizhettek a természet lágy ölén, miután előkészítették a gyomrukat az összetéveszthetetlen gyulai pálinkával.

„Ilyen turisztikai kínálat a világon másutt nincs” - hívta fel erre a különlegességre a figyelmet Dinya Imre. A titkár elmondta, az egyesület továbblépés érdekében a Széchenyi Terv egyik kiírására pályázott.

Végül nem árt tudni, hogy további információk a www.gyulaihentesek.hu és a www.sodarmustra.hu internetes oldalakon találhatók. Az előbbi honlapnak eddig közel 200 ezer látogatója volt, ami nem éppen az érdeklődés hiányáról árulkodik.