Enyhített a vágópontok szabályozásán a szaktárca

A vidékfejlesztési miniszter 75/2011. (VII. 29.) számú, a vágópontok működésének szabályairól szóló rendelete felemeli a vágóponton levágható állatok számát és megduplázza a beszállítási távolságot. A rendelet értelmében vágóponton éves átlagban hetente legfeljebb 100 sertést, juhot, kecskét, 20 szarvasmarhát, és évente legfeljebb 150.000 baromfifélét lehet levágni, a beszállítási távolság pedig az eddigi 50 kilométerről 100 kilométerre nő.

A vágópontoknak is meg kell felelniük az EU jogszabályoknak, azonban a rendeletben részletezett esetekben – lásd alább – élelmiszer-higiéniai előírásoknál könnyítéseket alkalmazhatnak. A helyi állattenyésztők beszállíthatják a vágópontokra az élő állatokat, amelyek húsát ezután szabadon értékesíthetik, hiszen uniós jogszabályoknak megfelelő vágásból származik.

Magyarország európai uniós csatlakozása után sok kisvágóhíd zárt be, mert nem tudta teljesíteni az EU-s előírásokat. A rendelet célja, hogy - megfelelve a helyi piaci igényeknek - a kis kapacitással dolgozó vágóhidak, a jogszabály adta könnyítési lehetőséggel élve, vállalkozási tevékenységet folytassanak a hússzektorban.

A kisvágóhidaknak versenyelőnyt biztosító rendelet előírása szerint a vágópont működését az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága engedélyezi. Az engedély megadásáról a hatóság a vonatkozó előírások tekintetében az alábbi könnyítések figyelembevételével dönt:

A sertés, a juh, a kecske és szarvasmarha vágásakor elegendő a fedett karám, amelynek a kialakításánál figyelembe kell venni a vonatkozó járványtani és állatvédelmi szempontokat. Ugyanazon üzemrész, állatvágásra és darabolásra időbeli elkülönítéssel történő használata engedélyezhető, ha azt bizonyítottan és igazoltan a tevékenységek között takarítják és fertőtlenítik. Egyetlen műveletben elegendő annyi eszköz csírátlanítása, sterilizálása, ami biztosítja, hogy a vágási műveletekhez szükséges mennyiségű tiszta eszköz rendelkezésre álljon. Elegendő egy a vágóhíd vágókapacitásából származó hús hűtéséhez szükséges hűtőhelyiségnél kisebb hűtőhelyiséget biztosítani, és nem szükséges a vágásból származó hús teljes mennyiségét lehűteni, abban az esetben, ha a hús a vágást követően azonnal elhagyja a vágóhidat, és ha máshol (így kistermelői előállítás, kereskedelmi helyen történő élelmiszer-előállítás) ez biztosítható.

A rendelet kiadásával közel egy időben a szaktárca államtitkára egy szakmai fórumon kijelentette: a kormány ismeri a gazdálkodók problémáit, és sokat tett, illetve tesz helyzetük jobbításáért. Példaként említette a végleges formáját hamarosan elnyerő, az állattenyésztők javaslatait is befogadni kész nemzeti vidékstratégiai programot, illetve bemutatta a sertéságazat jövőjéről szóló hatoldalas anyagot. A tervezetet a VM a sertéstenyésztők érdekképviseleteinek bevonásával készítette. A tárca célja többek között az, hogy néhány éven belül 6 millióra emelkedjen az országban a sertések száma, azzal is számolnak, hogy az állami források mellett akár külföldi befektetőket is be lehet vonni a beruházásokba. A feketegazdaság visszaszorítását, a közfoglalkoztatási programot, a kutatás-fejlesztést, és szaktanácsadást is magába foglaló konkrét intézkedéseket és határidőket tartalmazó terv már a miniszterelnök előtt van – nyilatkozta július végén az államtitkár.