Brüsszelben a foglalkoztatási szempontok kerültek előtérbe

Új munkahelyek teremtésének esélyéről kérdezte a Húsos újság Brüsszelben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyar tagjait, azt követően, hogy a soros magyar elnökség munkájának értékelésekor Győri Enikő külügyi államtitkár a foglalkoztatás javítására tett lépéseket emelte ki a testület előtt tartott beszámolójában.

Baráth Etele (a Duna-program előadója)

A magyar elnökségnek sok fontos eredménye volt. Amit én problémának láttam, hogy az EGSZB nem találta a magyarországi partnert, akire előzőleg sok programot ráépítettünk, amelyekről le kellett mondani, mivel időközben teret veszített a Gazdasági és Szociális Tanács Magyarországon. Miután korábban, még képviselőként törvénytervezetet nyújtottam be a GSZT megerősítésére, érdeklődéssel figyeltem, hogy mi történik ezen a téren. A kormány által megalakítani tervezett érdekegyeztetési „ernyőszervezet” nem alkalmas a kívánt cél elérésére, ezért azt javaslom, hogy legyen ennek a testületnek egy belső tagozódása. A munkaügyi kérdéseket azok vitassák meg, akik megfelelő kompetenciával, hozzáértéssel rendelkeznek.

Fontosnak tartom, hogy a megalakuló szervezet véleményét a parlamentnek kötelező legyen kikérni adott kérdésekben, az európai mintának megfelelően. Elengedhetetlen, hogy az új testület megfelelő háttér intézményre, apparátusra támaszkodjon, amely előkészíti az egyeztetésre kerülő kérdéseket.

Az Európai Unió jövője múlik azon, hogy mennyire vagyunk képesek alulról fölfelé építkezni. Ennek a követelménynek kíván megfelelni a közreműködésemmel kialakított Duna-stratégia, amely az adott térség hatékonyabb együttműködése révén segítheti elő a beruházásokat, az innovációt, a kis- és közepes vállalkozások fejlesztését, ezen keresztül pedig a foglalkoztatás bővülését.

Weltner János (ÉSZT)

Azt hiszem, hogy a foglalkoztatás kérdése a gazdasági élet részjelensége. Amíg a beruházók nem találnak megfelelő terepet, ahol valódi munkával valódi értéket állítanak elő, addig stabil munkahelyeket létrehozni nem lehet. A kormány az infrastruktúra fejlesztésével, jó adópolitikával, színvonalas szakképzéssel tud a foglalkoztatás bővítéséhez hozzájárulni. Támogatja a befektetőket, akik új munkahelyeket hoznak létre. Én abból az aspektusból szóltam hozzá, hogy a munkanélküliség szegénységhez vezet. Mivel kevesebb adó folyik be, kevesebb pénzt lehet fordítani szociális kiadásokra. Ezáltal növekszik a szegénység, ami hatalmas veszteséget jelent a társadalomnak. Kárba vesznek a képzésre fordított energiák, az emberi erőforrásba feketetett tőke nem térül meg. A magyar elnökség ideje alatt kidolgozott projektek sajnos ezekre a kérdésekre nem hoztak megoldást. De arra jók, hogy ezekről a területekről elgondolkodjunk, például a Duna stratégia keretében a németektől és az osztrákoktól sokat lehet tanulni.

Mikula Lajos (AGRYA)

Az uniós döntések mindig keretet határoznak meg, amit a tagállamoknak kell kitölteni tartalommal. A mezőgazdaságban van foglalkoztatási potenciál, de rajtunk múlik, hogy ezeket a lehetőségeket hogyan használjuk ki. Ráadásul az agrárium területén olyan társadalmi rétegek foglalkoztatását kell megoldani, aki kevésbé esélyesek a munkaerőpiacon. Alacsony végzettséggel rendelkeznek, szociálisan nehéz helyzetben vannak. A mezőgazdaságban a kézimunkaerő-igényes ágazatokban – erdészet, kertészet, stb – lehetséges ezeknek az embereknek a foglalkoztatása. Figyelembe véve azt is, hogy az ágazat képes a termékeit exportálni, amit megfelelő szabályozókkal segíteni lehet.

Külön kérdés a fiatalok foglalkoztatása, amit világos perspektíva felvázolásával lehet elősegíteni. Lényeges, hogy a fiatalok lássák a jövőjüket. Tudni kell, hogy a mezőgazdaságból kemény munkával, kockázatok vállalásával hosszabb távon meg lehet élni. Ha a fiatalok perspektívát látnak ezen a területen, ha kiszámíthatóbbá tesszük a piaci környezetet, akkor megtörténhet a nemzedékváltás ebben a fontos ágazatban. A gazdálkodás kockázatait csökkentené, ha sikerülne kifehéríteni az élelmiszertermelést –és feldolgozást. Ennek fontos tényezője lehet az általános forgalmi dó csökkentése. A gazdáknak is érdeke, hogy legyen erős élelmiszeripar Magyarországon, amely átveszi tőlük az előállított alapanyagot.

Joó Kinga (NCA)

A demográfiai és családpolitikai kérdésekkel foglalkozó munkacsoportban vettem részt a magyar elnökség idején. Ebben a 15 fős csoportban úgy döntöttünk, hogy az országainkból meghívunk olyan kutatókat, szakembereket, akik ezekkel a témákkal foglalkoznak.

Magyarországról az illetékes államtitkárral szerveztünk konzultációt, más alkalmakkor pedig megbeszéltük a legjobb gyakorlatot kialakított országok, többek között Anglia, Hollandia tapasztalatait. A munkacsoportban megismert anyagokat megküldtem a Külügyminisztériumba, hogy beépíthessék a magyar elnökség anyagaiba. Ugyanakkor én is kaptam információkat a tárca részéről. Végül az EU szociális minisztereinek a tanácskozásán csatlakozott be a csoportunk véleménye a közös munkába.

A jó együttműködésnek köszönhetően született a felismerés, hogy a magasabb foglalkoztatásnak – és kevésbé a családtámogatási rendszernek - köszönhetően magasabb a gyermekáldás azokban az országokban, ahol magasabbak a demográfiai mutatók. A nők és férfiak részmunkaidős foglakoztatása jelentős mértékben hozzájárul az eredményes családpolitikához.

Topolánszy Ákos (a romaprogram előadója)

A foglalkoztatás az egyik ugrópontja a romakérdésnek. Örülök, hogy ezen a téren mostanában közös szemlélet kezd kialakulni. Fontos, hogy a romákat ne teherként, hanem a munkaerőpiac tartalékának lássuk és láttassuk. Ugyan tudjuk, hogy ők az ország egyes részein kirekesztettjei a munkaerőpiacnak, de a jövőt illetően nagy lehetőséget jelent, hogy nem kell nekünk külföldről munkaerőt behozni, mint azt számos nyugati ország teszi. Ha megteremtjük a romák munkaerőpiacra lépésének feltételeit, akkor a jövőben kedvezően alakulhat az aktívak és eltartottak aránya. A romák munkaerő-piaci integrációja remek befektetés az ország számára. Arra kell törekedni, hogy a romák foglalkoztatásával, munkavégzésével kapcsolatos rossz sztereotípiáktól, előítéletektől megszabaduljunk. Ne felejtsük el, hogy az általános foglalkoztatás időszakában a romák is magas arányban rendelkezte munkahellyel.

Nagy Tamás (MOSZ)

A foglalkoztatás tekintetében nagy remények fűződnek a mezőgazdasághoz. Aki azonban azt hiszi, hogy ezen a területen látványos eredményeket lehet elérni, az csalódni fog. Mindenek előtt nemzeti agrárstratégiára van szükség, amely pontosan pozícionálja a feladatokat. Az agráriumtól nem csak GDP-növekedést, export-bevételt vár a társadalom és a politika, hanem olyan általános értékek megjelenítését is, ami a közjó kategóriájába sorolható. Kérdés, hogy a közjavak előállítását honorálja-e a költségvetés?

Fontosnak tartom, hogy olyan munkahelyeket hozzunk létre, ami nem alibi foglalkoztatás, hanem hozzáadott értéket teremt, és nem csak a jelenben, de a jövőben is fenntartható. Továbbá, hogy ne a fekete gazdaságot erősítsük, hanem a gazdaság kifehérítését szolgáljuk. Igen nagyok a vállalkozások közötti különbségek ezen a téren, egyesek a körülmények kényszere folytán sodródnak a nem legális szférába.

Jó lehetőséget látok abban, ha falusi térségekben működő cégek bővíteni tudják a tevékenységi körüket. Akkor tudunk ugyanis munkahelyeket létesíteni, ha a pénzügyi erőforrásokat helyben tarjuk. Ha a falvakból kiviszik a megtermelt szerény jövedelmeket, akkor nagy baj van, mert nem alakulnak ki a falusi társadalmat fenntartó struktúrák, nem valósul meg az élet átörökíthetősége az egyik nemzedékről a másikra. Ezeket a kérdéseket nagyon tüzetesen kellene megvizsgálni és nem kellene arról beszélni, hogy százezer- vagy egymillió munkahely lesz. Tartós, értéket előállító, az embereknek perspektívát mutató munkahelyek kellenek. Ilyen projektekre lenne szükség. Az biztos, hogy a XXI. század elején öngyilkos lépés lenne a falu népét rázúdítani a városokra.

(Az EGSZB-ről és tagjairól bővebben: http://www.eesc.europa.eu )