Új munkahelyekkel küzdhető le a válság

Magyar beszámoló az EGSZB ülésén

A foglalkoztatás, a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozta Győri Enikő, az európai uniós ügyekért felelős államtitkár, amikor a magyar soros elnökség eredményeit értékelte Brüsszelben, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) plenáris ülésén.

– Ameddig új munkahelyeket nem tudunk teremteni, addig az uniós polgárok nem érzik, hogy leküzdöttük a válságot – mondta az államtitkár asszony. Hozzátette: a soros magyar elnökség azokra az ügyekre fordított nagy figyelmet, amelyeknek a megoldása könnyebbé teszi az emberek életét. A gazdasági-pénzügyi válsághoz olyan gondok társulnak, mint az alacsony foglalkoztatás, az eladósodás, a társadalom elöregedése. Ezek a kihívások távlatos gondolkodást igényelnek.

Győri Enikő a brüsszeli „civil vizsgabizottság” előtt pozitívan értékelte a magyar elnökség ideje alatt a gazdasági koordináció erősödését, valamint a foglalkoztatás és a versenyképesség növelését célzó Európa 2020 program megvalósítása érdekében tett lépéseket. Kiemelte a romastratégia és a Duna-stratégia elfogadását, továbbá az EU és a schengeni övezet bővítése, valamint a migrációs politikában elért eredményeket. Emlékeztette az EGSZB tagjait, hogy a magyar elnökség aktív munkát végzett az erős Európa megteremtésére irányuló kohéziós politika, a közös uniós mezőgazdasági politika és az energiapolitika területén. Magyarország javasolta, hogy 2014 legyen a család éve az Európai Unióban. Összegzésként megállapította: a soros magyar EU-elnökség „tulajdonképpen teljesítette, amit vállalt”, felidézte Jerzy Buzek európai parlamenti elnök szavait, aki úgy fogalmazott, hogy a magyar elnökség alatt az Európai Unió erősebb lett. Végezetül méltatta az EGSZB és a magyar elnökség együttműködését, illetve köszönetet mondott a bizottságnak az aktuális ügyekben tett ajánlásaiért

Az EGSZB júniusban tartott plenáris ülésén több hozzászóló sikeresnek értékelte a magyar elnökséget. Staffan Nilsson elnök méltatta azt a nyitottságot, ahogy a döntéshozók a civil szervezetek álláspontját figyelembe vették a félév során. A magyar EGSZB-tagok közül Vértes János (KISOSZ) szerint „egész Európa kellemesen csalódott” a magyar elnökségben. Magyarország gazdaságilag egyre erősebb lábakon áll, a soros elnökség eredményei önmagukért beszélnek. Fontosnak ítélte a roma stratégiát, mivel ezen a téren több országban tapasztalhatók feszültségek.

Baráth Etele volt uniós ügyi miniszter pozitívan értékelte az unió élén a magyarok által végzett munkát. Úgy vélte, hogy mind a növekedés, mind a foglalkoztatás területén „sikerült néhány olyan cöveket leverni, amelyekre lehet építeni a jövőben”. Kérte az államtitkár asszonyt - utalva az Országos Érdekegyeztető Tanács, illetve a Gazdasági és Szociális Tanács megszüntetésére -, hasson oda, hogy a részérdekek nagyobb teret kapjanak Magyarországon.

Weltner János (Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség) egyetértését fejezte ki Baráth Etelelének az érdekegyeztetésről mondott szavaival, mivel így a szegények hátrányba kerülnek a gyenge érdekérvényesítő képességük miatt. Külön felhívta a figyelmet a foglalkoztatás javításának fontosságára és a szegénység csökkentését célzó erőfeszítések szükségességére, illetve a kettő összehangolására.

Az EGSZB más tagországokból delegált tagjai közül Haken Román (Csehország) úgy vélte, hogy a vidékfejlesztést a jövőben is támogatni kell. Dana Stechova, a testület ugyancsak cseh tagja szerint az elmúlt fél évben nem javultak a munkanélküliségi mutatók, szakszervezeti szempontból nagy kihívást jelentenek azok az európai és nemzeti reformok, amelyek növelik a szociális feszültségeket. A kormányok süketek a szakszervezetek véleményére. Henri Malosse (Franciaország) a fiatalok mobilitásáról szólva fontosnak ítélte, hogy a képzés, kutatás és az álláskeresés terén át kell lépni a régi határokat.

Christa Schweng (Ausztria) az idénymunkások helyzetére, valamint a multinacionális cégeknél a munkavállalók másik országba történő áthelyezésének a problémáira hívta fel a figyelmet. Gabriele Bischoff (Németország) annak a véleményének adott hangot, hogy Európa nem erősebb, hanem gyengébb lett, a fiatalok perifériára szorulnak, a vallási szekták felé fordulnak. Szociális kérdésekben erősebb Európára lenne szükség.

Válaszában Győri Enikő elismerte, hogy „nem lehet egy perc alatt munkahelyeket teremteni”, az elfogadott stratégiák „beüzemeléséhez” idő kell. Sajnálatosnak mondta, hogy a mezőgazdaságot illetően nem sikerült a 27 tagország egységét megteremteni, holott nagyon fontos, hogy az európai mezőgazdaság jó minőségű élelmiszerrel lássa el a lakosságot. Annak a véleményének adott hangot, hogy az európai szociális modellt csak akkor tudjuk megmenteni, ha végrehajtjuk a változásokat, egy munka alapú társadalmat sikerül felépíteni és visszaszorul a spekuláció. Az EGSZB fontos hivatása – mondta a plenáris ülés részvevőinek -, hogy az európai polgárok megértsék a szükséges változásokat. A magyarországi érdekegyeztetéssel kapcsolatban megjegyezte: a kormány hatékonyabbá kívánja tenni az érdekegyeztetést, a munkaadókon és a munkavállalókon kívül a konzultációs folyamatba bevonják a kamarákat, a tudományok, a civil szervezetek és az egyházak képviselőit is.