Rések az EU kommunikációjában

Brüsszelben egyre több politikai és jogi döntés születik. Napjainkban mintegy 70 uniós jogszabály érinti közvetlenül a munkavállalókat és a szakszervezeteket. A döntéshozók azonban nem ismerik minden esetben a munka világát, ezért olyan rések, hézagok keletkeznek a jogalkotás során, amelyek akadályozzák az európai szociális modell működését. Ezt felismerve az európai élelmiszer-ipari szakszervezeti szövetség (EFFAT) kommunikációs szakemberek, érdekvédelmi újságírók számára érdekvédelmi médiakonferenciát szervezett a nyár elején Brüsszelben, amelyre meghívást kapott a Húsos újság is.

Tanácskozik az érdekvédelmi médiakonferencia

A tanácskozás részvevői áttekintették azokat az uniós ügyeket és kihívásokat, különös tekintettel a szegénység elleni harc, a bizonytalan foglalkoztatás és a szociális kirekesztés kérdéseire, amelyek kihatnak a tagországokban hozott intézkedésekre.

Harald Wiedenhofer, az EFFAT főtitkára az EU-kommunikációban észlelhető résekkel kapcsolatban felvetette, hogy elég professzionális-e a szakszervezetek kommunikációja, tudunk-e egy nyelven beszélni és kialakítottuk-e azokat a témaköröket, amelyeket az érdekvédelem fókuszába kell állítani? Utalva a gazdasági válság kihívásaira, a főtitkár legfőbb kérdéseknek az európai piac jövőjét, a munkavállalói jövedelmek, fizetések alakulását nevezte. Kijelentette: az európai integráció kiteljesedése a munkavállalók esetében a magasabb fizetések reményével kapcsolódik össze, a szakszervezetek nem kevesebb, hanem több Európát akarnak.

A médiakonferencia nagy figyelmet szentelt a bizonytalan (prekär) foglalkoztatásból származó hátrányokkal. A szezonális és határidős alkalmazás, a részmunkaidős, alkalmi és gyakornoki foglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés és a rugalmas munkaerőpiac jegyében alkalmazott különféle megoldások súlyos nehézségeket okoznak a munkavállalóknak. Kutatások igazolják, hogy a bizonytalan foglalkoztatás csökkenti a munkajövedelmeket, a képzési lehetőségeket, hátrányos a betegbiztosítás és a családi pótlék tekintetében is. Ilyen körülmények között megnőnek a munkavállalás egészségügyi kockázatai, megtörnek a fiatalok karrier lehetőségei. Megfigyelések szerint a bizonytalan foglalkoztatás főként a szolgáltatásban terjed, de egyre nagyobb teret nyer az élelmiszer-iparban is. A kialakult feszültségekkel azonban keveset foglalkozik a sajtó, a közvélemény nem ismeri az olcsó foglalkoztatás káros társadalmi hatásait. A lakosság hiányos ismeretekkel rendelkezik a vendégmunkások életéről, az idénymunkások sorsáról, nem értesül a munkavállalók által elszenvedett károkról. Ennek illusztrálására spanyol kollégák elmondták, hogy a tavaszi uborka-botrány miatt külföldi munkavállalók tízezrei maradtak náluk munka nélkül, akik a hazautazás költségeit sem tudták megkeresni. Az Európai Unióban gyors intézkedések születtek – a magyar elnökség kezdeményezésére – a gazdák kártalanítására, de a tagországokból érkező idénymunkások gondjaival nem törődött senki, a spanyolok magukra maradtak a problémákkal.

A médiakonferencián érdekes elemzések, tanácsok hangoztak el a munkaügyi konfliktusok nyilvános megjelenítéséről, a szakszervezetek imidzsének alakításáról és a kommunikációs eszközök használatáról.