Veszélyben a munka becsülete

Már augusztust jeleznek az idei naptár lapjai, de a pápai húsüzemben – ellentétben az ágazat többi üzemeivel – a legalább az inflációt követő béremelésre vonatkozó tárgyalások még mindig nem vezettek eredményre. Harkai Attila, az üzem szakszervezeti vezetője, egyben a HDSZ Országos Választmányának elnöke nyilatkozott lapunknak ebben az ügyben.

Megfeneklettek a bértárgyalások

Amint elmondta, az általuk decemberben benyújtott konkrét javaslatokkal indított és azóta számtalanszor újrakezdeményezett bérfejlesztési tárgyalások mondhatni megfeneklettek. A menedzsment részéről a legújabb hír: majd szeptember után lehetséges visszatérni a témára, előrevetítve az egyösszegű kifizetés lehetőségét. Ez azt jelentené, hogy meghatároznak egy fix összeget a munkavállalók részére, egyszeri kifizetés formájában.

A szakszervezeti elnök hozzáfűzte, hogy ezen kívül a jelenlegi gazdasági helyzetre való tekintettel megállapodás született a beiskoláztatási segély összegéről, amely gyermekenként 3.000 forint, s augusztus közepéig minden munkavállaló a második 8.000 forintos hidegétkeztetési utalványt (közismerten: húsjegyet) kapja meg (a harmadik karácsonykor lesz esedékes). Ennyiben lehet összegezni a bérrel kapcsolatos, nem éppen rózsásnak mondható helyzetet. Természetesen mindehhez nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szakmát érintő országos gondok, az ágazati problémák továbbra is fennállnak, s ezek közvetlenül befolyásolják a bértárgyalásokat. Közrejátszik a fennálló munkanélküliség is, s mindezek főleg a munkavállalók körében jelentkeznek kedvezőtlen hatással.

Ilyen körülmények között a pápai húsfeldolgozó üzemben mondhatni mindenki figyelemmel kíséri az eseményeket. Harkai Attila optimizmusát most az is beárnyékolja, ami a szakminisztérium által közzétett új munka törvénykönyve tervezetéből kiolvasható. Hasonlóan azokhoz a szakszervezeti vezetőkhöz, s általában azokhoz, akik felelősséget éreznek a munkavállalók érdekvédelme területén, szó szerint ijesztőnek találja mindazt, amit ez a tervezet előrevetít. Teljességében osztja azok véleményét, akik szerint a jelenleginél is alárendeltebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a munkavállalókat ez a tervezet.

Megmaradva a bérekre vonatkozó kérdéseknél, egy egész sor módosítással szándékoznak visszaszorítani a dolgozók keresetét. Hihetetlen, hogy a XXI. században még egyáltalán elő lehet állni ilyen ötlettel, mint a bérelszámolás szóban. A munkaadók szája íze szerint összeállított tervezet például egyszerűen megszüntetné a garantált bérminimumot, évi 300 órára emelné a túlóra felső határát (ami jelenleg évi 200 óra). És még lehetne sorolni a munkavállalókra nézve igen kedvezőtlen változtatásokat, aminek, ha lehet úgy fogalmazni, a csimborasszóját képezi, hogy a munkáltató nem lesz köteles a havi munkabérről írásos elszámolást adni – csupán szóban kell megegyezni…

Cselekedni kell!

Nos, hát itt lép előtérbe a szakszervezet eddig is igen fontosnak mondható, de most még inkább megnövekedett szerepe. Hiszen egyszerűen nem szabad egyetérteni ezekkel a módosítási tervezetekkel. Minden követ meg kell mozgatni, hogy a munkavállalók szempontjai is érvényesüljenek a Munka Törvénykönyve végső szövegében. Cselekedni kell, hiszen bebizonyosodni látszik, hogy tárgyalásokkal nem lehet előbbre jutni.

A szakszervezeteknek ebben a helyzetben egységesen a sarkukra kell állniuk és – ha más nem vezet eredményre – az engedetlenségig is el kell menni. Hisz a munkavállalók adójából, pénzéből él az ország, csakhogy úgy tűnik, ezt néhányan készek elfelejteni.

Lehet, hogy ódivatúnak tűnik a kijelentés, de újból küzdeni kell a munka becsületéért. Nincs kire várni, a régi mondás érvényesül: „Segíts magadon, az Isten is megsegít!” Mert a munkaadók által összeállított munkatörvénykönyv-javaslat rettentően hátrányos a dolgozók számára, – akik bár együtt többen vannak és erősebbek is – egyéni próbálkozásokkal nem képesek megvédeni magukat és az érdekeiket.

Elhalasztott válaszadás

A pápai húsosok idei bérfejlesztési tárgyalásainak megfeneklése ügyében az újságírói etikának megfelelően természetesen szándékunkban volt a másik félnek is szót adni.

Ezt idejében jeleztük is a cégvezetőnek. Politzer József ügyvezető igazgatóval július 22-én próbáltunk időpontot egyeztetni, akkor a július 28-i csütörtöki időpontot beszéltük meg. Sajnos, a kérdéseinket mégsem tehettük fel, mert előző nap a Pápai Hús 1913 Kft. igazgatói titkárságától lemondták a találkozót.

Ezt követően az augusztus 3-i napra kaptunk ígéretet a rövid interjú elkészítéséhez. Azonban sajnos, ezúttal is módosult a program, lemondták ezt a találkozót is, így a bérfejlesztés elmaradásának miértjére vonatkozó kérdésünket nem tehettük fel, s ebből következően természetesen a válasz is halasztásban halt el.