Nőtt a termelés és a foglalkoztatás Gyulán

Megegyezéssel zárult a béralku

Több tárgyalási forduló, hosszas egyezkedés és eleinte még egymástól távol lévő álláspontok ellenére végül sikerült tető alá hozni az idei bérmegállapodást a Gyulai Húskombinát Zrt.-nél. Ennek nyomán augusztus 1-től 5 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre azoknál a munkavállalóknál, akiknek a bére nem érte el a 300 ezer forintot. A döntő többséget ők jelentik.

Kétszer öt az tíz

Egy, a nehéz gazdasági, pénzügyi és piaci környezet ellenére stabilizálódó cég kontúrjai vehetők ki abból, hogy a honi húságazat egyes szereplőivel szemben tavaly és az idén is sikerült bérmegállapodást tető alá hozni a Gyulai Húskombinát Zrt.-nél a HDSZ helyi alapszervezetének és a menedzsmentnek. Bár korábban a húsiparban az adott év áprilisától a következő esztendő áprilisáig kötötték meg a bérmegállapodásokat – ám ezt a bevett gyakorlatot az utóbbi időben a békési fürdővárosban felülírták. Gyulán már tavaly, és most is, augusztus elsejétől érvényes az új béralku.

Ezt a nem éppen „trendi” megoldást Ruck János vezérigazgató alapvetően piaci és bevételi okokkal magyarázta. Mindenesetre a gazdasági és piaci környeztet figyelembe véve nem becsülendő le, hogy a tavalyi 5 százalékos bérfejlesztést az idén hasonló mértékben tudták növelni Gyulán.

- A tavalyi megállapodásnak örültek a dolgozók, de úgy érzem, hogy az idei visszhangja még kedvezőbb és pozitívabb. Ennek az lehet az oka, hogy az emberek pontosan látják: cégünk, de tágabban az ágazat és az egész ország, sőt a globalizált világ is nehéz körülmények között van, s ennek ellenére sikerült előrelépni. Közben nagy húsipari cégeknél sem mindenhol született meg az idei bérmegállapodás, a közszférában pedig a bérek befagyasztásáról beszélnek – világította meg az érdekvédelem szemszögéből a helyzetet Petrusán Györgyné, a HDSZ gyulai alapszervezetének elnöke. Aki ehhez hozzátette: egyfajta elismerést is tükrözhet, hogy a július közepén megkötött bérmegállapodás óta többen kérték felvételüket a szakszervezetbe. Mint ismeretes, érdekvédelem szervezettsége Gyulán kiemelkedően jó, közel 85 százalékos.

A békési fürdőváros szakszervezeti vezetője ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy hosszú út vezetett a mostani megállapodás megszületéséig. A gyulaiak ugyanis a HDSZ választmányának tavaly novemberi döntése értelmében 2010 végén bérkövetelésükben – figyelemmel a gazdasági mutatókra és a húsipari bérekre – 8,5 százalékos bruttó béremelésre tettek javaslatot 2011. január elsejétől a cégvezetésnek. Még az év elején született válaszában Ruck János a húsipar és a cég helyzetére, valamint a tavalyi béremelésre tekintettel azt indítványozta, hogy csak júliusban kerüljön napirendre a bérfejlesztés kérdése.

Petrusán Györgyné elmondása szerint a több fordulóban lezajlott tárgyalások kezdeti szakaszában távol álltak egymástól az álláspontok, ugyanis a 8,5 százalékos követelésükkel szemben a cégvezetés először nem látott lehetőséget az idén béremelésre. A folytatódó egyeztetések során közelítettek egymáshoz az elképzelések, így már a 4 százalékos béremelést is elképzelhetőnek vélte a menedzsment. A szakszervezet taktikája a béremelési javaslat benyújtásakor az volt, hogy 5 százalék alatt nem fogadják el a javaslatot. Így egy időre megmerevedtek az álláspontok, végül azonban július 14-én sikerült dűlőre jutni. Ennek értelmében a tavalyi 5 százalék után 2011 augusztusától ugyancsak bruttó 5 százalékos bérfejlesztés jár minden dolgozónak Gyulán, akinek a havi bére nem haladja meg a 300 ezer forintot. A 430 alkalmazottból alig tucatnyian vannak, akikre nem vonatkozik a béremelés. Emellett a megállapodás része, hogy évente két alkalommal – béren kívüli természetbeni juttatásként – 7.500 forint értékű ajándék-termékcsomagot kap minden dolgozó.

Orosz megrendelés

Ruck János a Húsosnak a cég helyzetéről szólva kifejtette, hogy az élesedő és romló piaci körülmények dacára előreléptek, mert egy komoly orosz megrendelésnek köszönhetően az idén 30 százalékkal, 10 ezer tonnára nő a termelésük. Az orosz export döntő részét a gyulai májas termékek, valamint kolbász teszi ki. Jól jellemzi az év első felét, hogy a tavalyi hasonló időszakhoz képest 900 tonnával nőtt a termelés. Ez a következő hónapokban még növekedni fog. Az elmúlt időszakban a cég átszervezéseket hajtott végre, növelte a normákat és a tavalyi 377-es létszámot 430-ra, több mint ötven fővel növelte. (Igaz, előtte több lépcsőben csökkent a létszám.) Az oroszországi exportot a cég nádudvari tulajdonosai is stratégiai ügyként kezelik, 800 milliós forrást biztosítottak a projekt megvalósításához. Ruck János azt reméli, hogy tudatos piaci stratégiával a jövőben egyre több gyulai termék jelenthet meg az orosz hipermarketek polcain.

A belföldi kilátásokat borúsan ítéli meg a vezérigazgató, aki megjegyezte, hogy a gazdasági világválság 2008-as kitörése óta folyamatosan csökken a belső kereslet, miközben a kínálat és a verseny egyre élesebb. Ruck János a tavalyi szerény mértékű veszteség után nulla közeli eredményt vár a cégtől 2011-ben. Bár hozzátette, ehhez az szükséges, hogy semmilyen váratlan fejlemény ne rontsa le a mostani kilátásokat.