Béremelés helyett csak utalvány a Pick-nél

Elutasítják a munka törvénykönyvének tervezett változtatását

Mintha a munkaadók mondták volna tollba a munka törvénykönyvének (mt) nyilvánosságra került tervezetét – értékeli a közelmúltban közzétett koncepciót Golhovics Gábor, a PICK Csoport szakszervezeti vezetője, aki szerint a tervezet elfogadása a munkásokat több téren is sújtaná, mivel kiszolgáltatottabbá teszi az embereket, s az érdekképviselet erejét is csorbítja. A cégnél egyébként sem indult jól az év: a bértárgyalások csúsztak, béremelés helyett jövedelem-kiegészítésben tudtak megállapodni, s immár ismét a levegőben van annak az eshetősége is, hogy egyes üzemrészekben újra négynapos lesz a munkahét.

– A kormányzati kommunikációval ellentétben nemigen van olyan pontja a munka törvénykönyv nyilvánosságra hozott koncepciójának, amely pozitív lenne a munkavállalók számára – summázza értékelését Golhovics Gábor. – A műszakpótlék garanciájának megszüntetése, a 30 napon túli táppénz esetén a szabadság megkurtítása, az egyes dolgozóknak járó végkielégítés csökkentése csak néhány olyan pont, amivel pórul járhatnak az érintettek. Apróságnak tűnik, de nagyon fontos szemléletváltást tükröz az is, hogy míg eddig gazdasági indokkal alá kellett támasztani a határozott idejű szerződéseket, ezentúl ez lenne kiindulási alapnak tekinthető – sorolja Golhovics Gábor, aki különösen aggályosnak tartja, hogy – mint fogalmaz – a jogszabálytervezet a munkaidőkeret és munkaidő-beosztás meghatározását is a munkáltató saját hatáskörébe utalja. Kiemeli: annak felvetése, hogy túlórapótlékként ne pénz járjon a dolgozóknak, hanem szabadnap, úgy a munkavállalói oldalról, mint a munkaszervezést tekintve szintén hátrányos.

Csorbuló védettség

– Kétségtelen, a tervezet megfogalmazza, hogy kollektív szerződésben lehet rögzíteni olyan pontokat is, ami a törvény előírásainál kedvezőbb a munkavállalók számára. Ám ez a megközelítés azt feltételezi, mintha a menedzsment és a dolgozók azonos erővel vehetnének részt a tárgyalásokban. Ez akkor lenne realitás, ha a dolgozók jóval nagyobb része csatlakozna a szakszervezethez, s az érintettek nem a közvetlen juttatások alapján döntenének a szakszervezeti tagságukról, hanem átlátnák: minél nagyobb szervezettségre van szükség, a tagdíj pedig befektetés abba, hogy legyen aki kiáll az érdekükben. Ennek ezentúl még nagyobb jelentősége lesz – érvel Golhovics Gábor.

Hozzáteszi: az összefogást az is indokolja, hogy szisztematikusan gyengítik az érdekképviseleteket. Eltörölnék a szakszervezet vétójogát, így ha az érdekképviselet megítélése szerint a menedzsment valamely jogszabállyal vagy a kollektív szerződéssel ellentmondó intézkedést hoz, az egészen addig hatályban maradhat, míg a bíróság ezzel ellentétes jogerős ítéletet nem hoz. A dolgozók helyzetét az is gyengíti, hogy megszűnne a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye, a felmondás alóli védettségük eltörlése nyomán pedig ezentúl ők is könnyebben elbocsáthatók lehetnek.

Golhovics Gábor a mérleg másik serpenyőjéről megjegyzi: előnyösnek látszik, hogy rögzítenék a vasárnapi munkavégzés 50 százalékos pótlékát, s hogy a munkaadó köteles bérszámfejtéskor ingyenesen átutalni a tagok szakszervezeti tagdíját. Szintén pozitív a kismamák és a nyugdíj előtt állók védelme, ám mindez nem kompenzálja azokat a hátrányokat és növekvő kiszolgáltatottságot, amely a dolgozók nagy többségét érinti.

Igaz ugyan, a felzúdulás nyomán a kormányzat folyamatosan hangsúlyozza, hogy a nyilvánosságra hozott terv egy konzultációs anyag, ám a szakszervezeti képviselő úgy látja: ha a dolgozók szempontjából aggasztónak tartott pontok felét módosítanák, a törvény akkor is a jelenleginél rosszabb helyzetbe hozná a dolgozókat.

Nem javul a piaci helyzet

Amint arról a Húsos hasábjain is beszámoltunk, a korábbi évek menetrendjéhez képest elhalasztották a tavaszi bértárgyalásokat a PICK Csoportnál. Mára ismert a végeredmény: nem lett béremelés, az adóváltozásokból adódó nettó reálbércsökkenés kompenzációjaként a dolgozók – 295 ezer forint alatt, függetlenül a keresetüktől – havi 5 ezer forintos utalványt kapnak. Az üzemi tanács által kezelt jóléti keret megmaradt a tavalyi szinten, ebből finanszírozzák a tömegsportot, a kirándulásokat, a nyugdíjas napot, s ez nyújt fedezetet a gyermekenként járó 6500 forintos iskolakezdési támogatásra is. Emellett idén kiszámíthatók lesznek a kedvezményes dolgozói hús- és húskészítmény vásárlási lehetőségek, előre rögzítették azok menetrendjét.

A bértárgyalások során megegyeztek egy dolgozónként nettó 15 ezer forintos decemberi utalvány kifizetéséről is, ám ez eredményhez kötött többletjuttatás, aminek feltétele az 500 milliós üzemi eredmény. A dolgozók azonban egyelőre jobb, ha ezzel nem számolnak: amint arról Golhovics Gábor tájékoztat, a vállalat az első hat hónapban a tavalyi alacsony szinthez képest is 8 százalékos árbevétel-csökkenést szenvedett el, az első félévet így veszteséggel zárta. Úgy látja, az adóintézkedésekkel a magas keresetűeknél hagyott többletjövedelem nem növelte a belső fogyasztást, országos szinten nézve a vásárlóerő nem növekedett, sőt a frank hitellel terhelt családoknak a devizaárfolyam elszállásával tovább súlyosbodó nehéz helyzete miatt egyre többen vannak kilátástalan szituációban.

A PICK menedzsment a közelmúltban ráadásul arról tájékoztatta a szakszervezetet: lehetséges, hogy az első féléves költségcsökkentő intézkedéseket folytatni kell, így akár az is előfordulhat, hogy – a válság legmélyebb hónapjaihoz hasonlóan – egyes üzemterületeken ismét négynapos lehet a munkahét, aminek az érintett dolgozók számára keresetcsökkenés lehet a következménye.