A pápai parasztsonka

Ősi módon előállított hazai termék

Nagy keletje volt az idei húsvét alkalmából is a pápai sonkának. Az ünnepi bevásárlás során kis és nagyboltokban egyaránt előszeretettel vásárolták a finom füstillatú, külalakra is tetszetős, piros hálóban feszülő húskészítményt. A Pápai Hús 1913 dolgozói pedig alig győzték a gyártását, hiszen a tavalyinál nem kevesebb, mint 20 százalékkal nagyobb volt ebből a termékből a megrendelés. Az előrelátó gyártók pedig 15 százalékkal többet állítottak elő, mint az előzetes igény, s mégis, egy héttel húsvét előtt már minden darabot elvittek a megrendelők.

Hogy mi a titka a pápai parasztsonka nagy keresettségének, arról a legilletékesebbtől, Politzer József ügyvezető igazgatótól érdeklődtünk, aki a cégnél eddig eltöltött 43 évből 30 éven át vezette a gyár sonkaüzemét és -ahogy azt az igazi szakemberekről szokták mondani - „a kis újjában van” a sonkagyártás. Elmondta, hogy a titok nyitja éppen abban rejlik, hogy nincs titok, mert bizony Pápán a parasztsonkát ősi módszerekkel készítik ma is. Ehhez ragaszkodnak. Miután alaposan ellenőrzik, hogy a sonkának nincs-e rejtett hibája, hat héten át tengeri sóban tartják, majd ezt követi az áztatás, szárítás, füstölés. Igaz, hogy ilyenformán igencsak sokáig áll a pénz ebben a termékben, hiszen hosszúra nyúlik az idő, három, három és fél hónap is eltelik, amire a sertésbeszállítók kifizetését követően a kész termék után bevétel lesz, de megéri. Főleg amióta a fiatal, tehetséges marketingesek segítségével igen tetszetős külsőt is biztosítanak a fóliázással és a jellegzetes piros hálóval. Ugyanis ahhoz, hogy megvásárolják, még mielőtt a szájnak kedvére válik, a szemnek is kedvére való kell, hogy legyen az a termék.

Az már megint más dolog, hogy az igazi íz eléréséhez sajátos fűszerezés szükséges. Ez ugyanis már valóban a gyártási titok kategóriája. Viszont az nem titok, hogy Politzer úrék hadat üzentek az E-betüs ízesítőknek és egyéb adalékoknak. Ezért ragaszkodnak például a tengeri sóhoz. Ami pedig a nyersanyagot illeti, az kimondottan hazai disznóhús. Ebben mangalica is jócskán adatik. Valamennyi sertést Pápa környékén nevelik, tenyésztik. A szükséges 150.000 sertésből mintegy 90-100.000 saját tenyésztés, 50-60.000 pedig külső beszállítóktól származik. Természetesen a feldolgozás előtt nem marad el a bakteriológiai vizsgálat sem.

Pápán megvalósult az a vertikum, amit a sertéstelep, a sertéshizlalás, a feldolgozás és a saját üzlethálózat jelent. Ez utóbbi kiterjesztésén fáradoznak most, 12-ről 16-ra növelik a saját húsboltok számát, s ezzel nyilván növekszik a saját hálózatú értékesítés. Jelenleg az árbevétel 15 százalékát érték el a saját húsboltokban. Ezekben az üzletekben teljes mértékben megvalósul sok hazai vásárló igénye, hiszen itt valóban hagyományos magyar termékeket vásárolhat.

Minden esetre az idei húsvéti nagy kereslet, valamint a megnövekedett külföldi, mindenek előtt amerikai érdeklődés bizakodásra ad okot a pápai húsosoknak.