Nehéz idők a Gyulai Húskombinátnál

A szakszervezet tárgyalt a tulajdonosokkal

Az utóbbi idők vészjósló hírei után június elején tárgyalóasztal mellé ültünk a Gyulai Húskombinát tulajdonosaival és vezérigazgatójával. Ők megnyugtattak, a termelés fenntartása és az eredményes gazdálkodás a legfőbb érdekük, eszük ágába nincs felszámolásba vagy csődbe vinni a céget. Szerkezetátalakítás azonban lehetséges, azonban erről a szakszervezettel egyeztetnek - mondta lapunknak a tárgyalások után Kapuvári József, a HDSZ elnöke.

Veszélyes bukdácsolás

Elsőként május elején a Népszabadságban jelent meg az az információ, amely szerint a fizetésképtelenség veszélye áll fenn a magyar élelmiszeripar egykori büszkesége házatáján, a magyar tulajdonban lévő Gyula Húskombinátnál. A legrosszabb forgatókönyv sem volt akkor kizárható - azaz a csőd, a felszámolás és a cég megszűnése -, ha az üzem nem részesül záros határidőn belül forgóeszköz-finanszírozásban. Ez pedig felrajzolta annak a veszélyét, hogy megszűnhet a közel másfél száz éves gyulai húsipar, s ezzel együtt eltűnhet a piacról az eredetvédett és hungarikumnak számító gyulai kolbász, valamint a piacvezető gyulai májas. A rendszerváltás előtt a Gyulai Húskombinát a honi élelmiszergazdaság egyik zászlóshajója volt, ahol a nyolcvanas évek közepén egymillió sertést vágtak le.

Ruck János, a Gyulai Húskombinát Zrt. vezérigazgatója az okokat sorolva lapunknak kifejtette, hogy a teljes magyar húsipari ágazattal együtt már tavaly is szinte borotvaélen táncolt a cég. A pénzügyi válság 2008 őszi kirobbanásig, október derekáig azonban úgy tűnt, hogy szerény nyereséggel, legrosszabb esetben nulla eredménnyel zárják az évet. Aztán döntően rajtuk kívül álló okok miatt beleszaladtak egy valamivel több, mint félmilliárd forintos veszteségbe. „Komoly likviditási gondjaink vannak, a termelés finanszírozása nehézségekbe ütközik” - fogalmazott a vezérigazgató.

A rendszerváltás után nagyot fordult a világ a Gyulai Húskombinát körül is. Megszűnt a csaknem korlátlan felvételű szovjet piac, másrészt a kilencvenes évek derekán a Békés megyei cég privatizációs vesszőfutás áldozata lett, közben átmeneti ideig a finanszírozó K&H Bank tulajdonába is került. Bukdácsolások és sűrű vezetőcserék után, 2005 szeptemberében már válságkezelésre és reorganizációra szerződtette a cég élére Ruck Jánost a tulajdonos, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés (HAGE) Zrt. Ezt megelőzően, 2005 nyarán Martos Géza előző vezérigazgató, gazdasági okokra hivatkozva megszüntette a sertésvágást. A kényszerű lépés egyben a nagy hagyományú gyulai hentes ipar végét is jelentette.

Elakadt átalakítás

Ruck János 2006-ban meghirdette átalakítási programját, amellyel egyszerre stabilizálni és új pályára akarja állítani a húsfeldolgozót. A meghirdetett átalakítás lényege, hogy a korábbi nagyvállalatból modern, a piaci igényekhez gyorsan alkalmazkodó, kevesebb terméket, de azt hatékonyabban előállító középüzem legyen a gyulai. A tulajdonos és a finanszírozó bank segítségével azonban ennek csak az első üteme valósult meg. Így az a felemás helyzet alakult ki, hogy az akkori csőd közeli helyzetet kezelni tudták, de az üzemméret csökkentéséhez és az üzemrészek leválasztásához, az elavult technológiák cseréjéhez már nem kaptak pótlólagos forrást. Így szinte kódolva volt, hogy előbb vagy utóbb az átlagos nehézségeknél is nagyobbakkal néz szembe a Gyulai Húskombinát.

A tavaly őszi hitel- és pénzpiaci válság után beütő gazdasági krízis, s az ennek nyomán kialakult euró-forint árfolyam érzékenyen érintette a céget. A külföldről beszerzett alapanyagok, fűszerek, belek és csomagolóanyagok árai a gyenge forintárfolyam miatt hirtelen csaknem 30 százalékkal megdrágultak, ám a kereskedelmi partnerek felé csak 7-8 százalékos áremelést tudott elérni a cég. A kényes pénzügyi egyensúlyban lévő cég egyre súlyosbodó likviditási gondjai erre a körülményre is visszavezethetők.

A gyulai üzem az utóbbi két-három évben egymilliárd forintot fizetett vissza a két hitelező kereskedelmi banknak, azonban még mindig 1,8 milliárd forinttal tartozik a pénzintézeteknek. Igaz, ez az élelmiszer-feldolgozó vagyonához és éves árbevételéhez képest - 2008-ban 8,5 milliárd forint volt a forgalom - nem nevezhető jelentősnek. A bankok már korábban a cég minden ingatlanát jelzáloggal terhelték.

A Gyulai Húskombinátról szóló első, május elejei sajtóhírek arról is szóltak: mozgósítható pénzforrás hiányában és a rossz forint-euró árfolyam miatt a Gyulai Húskombinát csökkentett mértékben tudja előfinanszírozni a termelést. Ez pedig komoly csapdahelyzet. Ugyanis a kereskedelmi szerződésekben vállalt kötelezettségeiknek csak részben tudnak eleget tenni, amiért kötbérrel sújtják a céget. A helyzet azért is visszás, mert mint Ruck János fogalmazott: „a fogyasztás visszaesése ellenére jelentős kereslet mutatkozik a termékeinkre, csak éppen nem tudjuk legyártani a szerződött mennyiséget.” Emellett a Gyulai Húskombinátot sújtja, hogy a nagykereskedelmi láncok minden 100 forint leszállított árunak csak mintegy felét térítik meg, a többit különböző jogcímeken levonják.

Hitel szükséges

A cégnek minél hamarabban elérhető forgóeszköz hitelre volna szüksége. Ruck János bízik abban, hogy a Magyar Fejlesztési Bank által június elején meghirdetett, összesen 30 milliárd forintos, az élelmiszeripari cégeknek kiírt garanciaprogramban részt tudnak venni. A Gyulai Húskombinát összesen 1 milliárd forint forgóeszköz hitelhez szeretne hozzájutni, miközben április végéhez, május elejéhez képest a tulajdonosi tőkejuttatás és belső átszervezések révén valamelyest javult a helyzet a Gyulai Húskombinátban, ennek révén a kereskedelmi szerződéseik 80 százalékét ki tudják elégíteni.

Ebben a helyzetben kezdeményezett találkozót Petrusán Györgyné, a HDSZ gyulai alapszervezetének vezetője a cég tulajdonosaival és a vezérigazgatóval. A megbeszélésre június 4-én került sor, amely után a Húsosnak nyilatkozó Kapuvári József, a HDSZ elnöke elmondta, elsőrendűen arra voltak kíváncsiak, hogy mi a tulajdonos terve a céggel? A megbeszélésen tisztázódott: a HAGE-Nagisz Zrt célja, hogy mielőbb hatékony és eredményes termelés folyjon a gyulai üzemben. Ezért a legtávolabb áll tőlük, hogy felszámolásba és csődbe vigyék bele a Gyulai Húskombinátot.

A tárgyalások után Kapuvári József lapunknak nyilatkozva bírálta a viharsarki húsfeldolgozót finanszírozó bankok rugalmatlanságát és nehézkességét, egyben annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a Magyar Fejlesztési Bank által a teljes magyar élelmiszeriparnak meghirdetett 30 milliárd forintos garanciaprogramjának forrását minden túlzás nélkül egyedül a húsipar fel tudná szívni.

Végül Kapuvári nem rejtette véka alá, hogy Gyulai Húskombinát tulajdonosai és vezetése üzemi szerkezetátalakításon gondolkodik, de abban állapodtak meg, ennek részleteiről az érdekvédelmi szervezettel egyeztetnek.