A gazdasági válság és a húsipar

Jövőre sok munkát kívánnak maguknak a Picknél

Világszerte alapvetően megváltozott a gazdaság kilátásainak megítélése az elmúlt hetekben-hónapokban, a munkavállalói érdekképviseletek ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják, hogy minden többletterhet a dolgozók viseljenek. A helyzet bizonytalan, miközben mind a várható - a forint árfolyama által is befolyásolt - inflációról, mind a 2009-es gazdasági visszaesés mértékéről eltérő elemzések látnak napvilágot, a feldolgozószféra szereplői abban bíznak, hogy az élelmiszeripar talán kevésbé esik vissza, mint más ágazatok. Golhovics Gábor, a Pick Szeged Zrt. szakszervezeti bizottságának elnöke határozottan kiáll a béremelés szükségessége mellett, ugyanakkor legfontosabbnak azt tartja, hogy a munkahét ne rövidüljön tovább, s ne küldjenek el embereket az üzemekből.

Pozitív nulla

- Szeretnénk, ha mihamarabb visszaállna a rend, s azon vitatkozzunk a munkaadóval, hogy miként szabályozzuk a túlórát és a szabadnapok kiadását, minthogy a munkahiány miatt kelljen a dolgozóknak kényszerből kivenniük a szabadságukat olyankor, amikor azt nem is akarják - indít egy vágyott konfliktusforrás felvetésével Golhovics Gábor, aki a Húsosnak nyilatkozva arról beszél: 2008-ban ritkán fordult elő, hogy a munkavállalók végigdolgozhatták az ötnapos munkahetet. A kihasználatlanság leginkább a vágásban mutatkozott meg, következménye pedig a fizetésekben.

Miután a kollégák zöme teljesítménybérben dolgozik, havonta akár 20-30 ezer forintos többletbevételt is jelenthet számukra az, ha a kötelező óraszámon felül túlórázhatnak. Mivel erre elvétve akadt lehetőség az elmúlt időben, ezt megsínylették a munkavállalók bevételei. Az egyetlen pozitívum, hogy a cégcsoportnál idén nem volt csoportos létszámleépítés - fogalmazott Golhovics Gábor.

Ebben az évben az eredményhez kötött többletjuttatás is elmarad a Picknél: amíg tavaly decemberben minden munkavállaló kapott 10-10 ezer forintot, ehhez idén 600 millió forintos üzemi eredmény kellett volna produkálni, ehelyett - mint a szakszervezeti vezető fogalmaz - „pozitív nullánál tartunk.” Helyzetértékelése szerint, amíg az export valamivel jobban alakult a korábbinál, a belföldi piac a fizetőképes kereslet hiánya miatt gyengélkedik. A piacból egyre nagyobb arányt hasítanak ki maguknak a kereskedelmi láncok sajátmárkás termékei, amelyekkel minél alacsonyabbra igyekeznek lenyomni az árakat. A hipermarketek ugyanis a vevőcsalogatónak szánt termékek kisebb vagy nulla nyereségét más áruféleségeken kompenzálni tudják.

Nem maradhat el a béremelés

Az érdekvédő elfogadhatatlannak tartja a bérek befagyasztására irányuló felvetéseket, amelyek országos szinten a közelmúltban elhangzottak. Ahhoz képest már azt is előrelépésnek tartja, hogy a munkaadók hajlandóak tárgyalni a minimálbérekről és a szakmunkás minimumjövedelmek megtartásáról. Álláspontja szerint az egyes ágazatokat ugyan hagyni kell, hogy megkössék saját megállapodásaikat, ám a garantált bérek jogszabályba iktatását fontos orientációs pont minden foglalkoztatott számára. Úgy látja: egyetlen évben sem szabad engedni a bérbefagyasztásra irányuló nyomásnak, mert egyrészt az precedenst teremtene, másrészt a következő években a kiesést és az alacsonyabb bázisból adódó kisebb arányszámokat akkor sem kompenzálná senki, ha a gazdasági folyamatok immár majd jobban alakulnak.

Ebben az évben a Picknél 4,5 százalékos volt a béremelés, azaz a magasabb infláció miatt reálbér-csökkenés következett be, ezért a szakszervezet 2009-re a további értékcsökkenést nem tartja elfogadhatónak. A februárban kezdődő bértárgyalásokra konkrét javaslatot még nem fogalmaztak meg, az még függ az addigi fejleményektől. Az infláció ugyan előreláthatóan csökkenni fog, ám óvatosnak kell lenni: nem indokolt a túlzott optimizmus megelőlegezése, mivel a pénzromlás tényleges ütemét az energiahordozók és az import árának alakulásán keresztül döntően befolyásolja majd, hogy miként alakul a forint árfolyama, azaz tovább gyengül-e a magyar deviza értéke vagy sikerül azt hosszabb távon stabilizálni.

- A béreknek közvetlenül nincs közük a foglalkoztatáshoz - állítja Golhovics Gábor. - Még egyetlen húsipari cég sem mentette meg magát azzal, hogy alacsonyan tartotta béreket, sőt rendszerint a legalacsonyabb bérszinten tartott, a legkisebb élőmunka-költséggel dolgozó vállalatok mentek tönkre. A meghatározó momentum, hogy van-e kereslet a vállalat termékei iránt. Ha a kereslet elapad, ha ingyen dolgoznának is a munkavállalók, akkor sem lenne szükség rájuk - érvel a szakszervezeti vezető. Megjegyzi: a negyedik negyedév az ünnepek miatt a húsipar számára szezonálisan erős időszak, s meglátása szerint a „piac most még kitart.” Nagy sokk 2009 tavaszán következhet be, mivel egyrészt az első negyedév a leggyengébb az ágazatban, másrészt akkora realizálódnak országszerte az elbocsátások, a kirúgott dolgozók kifuthatnak végkielégítésükből, a hiteleik megnövekvő törlesztőrészletei miatt egyre több család éli fel tartalékát, s kerül nehéz helyzetbe - mindebből pedig az következhet, hogy ha az élelmiszeren történő spórolás csak az autók, a plazmatévék, az utazások és a mobiltelefonok után következik is, a minőségi termékek így is nagyobb piacvesztést szenvedhetnek el.

Változik a Pécs-Baja-Szeged tengely

A bajai telephely szakszervezeti dolgozói 2009. január 1-től a pécsi helyett a szegedi alapszervezethez tartoznak. Tervezték a két alapszervezet teljes összevonását és egységesítését is, ám a tagíj mértékében végül nem tudtak megegyezni. A szegedi alapszervezet a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSz) alapszabálya szerint a bérek 1 százalékát szedi tagdíjként, a kiegyensúlyozott gazdálkodás és a mozgástér fenntartása miatt ehhez a jövőben is ragaszkodnak. Pécsen viszont nem vállalták a többletköltséget, s továbbra is fenntartják a havi 700 forintban maximált tagdíjakat. Miután a bajaiak az átlépés mellett döntöttek, rájuk ezt követően már az 1 százalékos szabály vonatkozik. A szegedi alapszervezet létszáma ezzel 440-ről 650-660-ra nő, a pécsi 750-ről 550-530-ra csökken.

Golhovics Gábor a változásról azt mondja: a szegedi és a bajai üzem egy termelési igazgatóság alá tartozik, így ez gördülékenyebb egyeztetéseket hozhat az érdekképviselet szintjén is. Fontosnak tartja, hogy miután jövőre kongresszusi választások lesznek, letisztázódjanak az erőviszonyok, s a nyár folyamán mindenhol rendben el tudják kezdeni a helyi szintű választások lebonyolítását. Hozzáteszi: annak ellenére, hogy az egyesülést nem sikerült véghez vinni, mindkét alapszervezet a HDSZ részeként működik tovább, s a munkavállalók érdekében a jövőben is partnerként dolgoznak együtt.