Az idén 140 éves a gyulai húsipar

A szakszervezet emléktáblát állított Stéberl Andrásnak

A békési fürdővárosban ünnepségsorozattal emlékeztek október első napján az immár 140 éves gyulai húsiparról. Ennek első felvonásaként megújult és kibővített formában nyitotta meg kapuit az 1868-ban üzembe helyezett egykori közvágóhíd helyén a Húsipari Múzeum, s ugyanitt emléktáblát avattak a nagyüzemi húsipar helyi megteremtője, Stéberl András tiszteletére. Majd a Gyulai Húskombinát egykori legendás vezérigazgatójának, az idén 84 éves Csiki Józsefnek díszpolgári címet adtak át a városházán

Hagyományőrzés

A gyulai húsipar kezdőakkordja a Kiegyezés után egy évvel, 1868-ban volt, amikor átadták rendeltetésének a közvágóhidat. Magyarország ekkor kezdte meg a felzárkózást a világ fejlettebb régióihoz, s ennek része volt, hogy a gyulai mintára rövid időn belül több tucat közvágóhidat adtak át országszerte. A jubileum alkalmából az egykori közvágóhíd műemléki épületében nyitotta meg újfent kapuit a Húsipari Múzeum. Az épület megújításában és a gyűjtemény gyarapításában nem lehet eléggé hangsúlyozni a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének munkáját.

„Száznegyven év húsipar az nem semmi, ebből sokunknak negyven-ötven év is megadatott” - kezdte itt ünnepi mondandóját Zám András vezérigazgató, akinek munkássága és neve egy korszakot fog át, és határoz meg a húskombinát életében. Az egykori vezérigazgató kiemelte Stéberl András érdemeit, és hangsúlyozta, hogy az 1948-as államosítás milyen jelentős mértékben hátravetette a céget, amely csak Csiki József 1953-as Gyulára érkezése után indult el a felfelé vezető úton. Zám András emlékeztetett arra is, hogy az idén van a 30. évfordulója, hogy átadták a Gyulai Húskombinát új épületegyüttesét a Kétegyházi úton.

Az újra megnyílt Húsipari Múzeumnál Perjési Klára gyulai polgármester asszony, országgyűlési képviselő egy helytörténeti munkából idézett, amely szerint a trianoni döntéssel az ország közepéről a határszélre került Békés megyei városban a hatalmas társadalmi és gazdasági sokk után elsőként a helyi húsipar lábalt ki a gödörből. Itt az ünnepi beszédek sorát a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének képviseletében Dinya Imre zárta, aki azt hangsúlyozta, hogy az ifjabb húsos szakemberek továbbviszik és -éltetik a helyi húsipari hagyományokat.

Ezt követően leleplezték a Húskombinát szakszervezete által állított, Stéberl Andrásra emlékező táblát a Húsipari Múzeum falán, ahol Csiki József, Zám András és Ruck János vezérigazgatók mellett koszorút helyezett el az 1948-ban tragikus hirtelenséggel elhunyt gyáralapító, Stéberl András lánya és unokája is. A Húsipari Múzeum gazdag, de egyszersmind jól áttekinthető tárlata három helyiségben foglalja össze a mögöttünk hagyott 140 éves gyulai húsipari történetét.

Városházi tisztelgés

Az ünnepségsorozat második részében ünnepi képviselő-testületi ülés keretében a díszpolgári címet adott át Gyula városa a városháza dísztermébe Csiki József egykori vezérigazgatónak, elismerve a gyulai húsipar érdekében végzett kiemelkedő munkáját.

A laudációból kiderült, hogy Csiki 1924-ben Mádéfalván született és 1942- ben Csíkszeredán szerzett húsipari segédlevelet, majd 1953-ban Budapestről érkezett Gyulára. Vezetése alatt a gyár fejlődésnek indult, és Csikinek elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy állami nagyberuházásként 1978-ban felépült a Gyulai Húskombinát. Csiki 30 éven át vezette a húsfeldolgozót, és a csúcsévben itt 720 ezer sertést és 15 ezer szarvasmarhát vágtak le.

„Örülök, hogy jó pár évvel ezelőtt befogadtak Gyulán. Nehéz feladatom volt, de elvégeztem. Nem véletlenül tettem azt, amit. Köszönet mindenkinek a segítségért” - mondta az elismerést megköszönve Csiki József.

Köszöntőjében Durkó Károly tanácsnok kiemelte, hogy a Gyula régen és ma sorozatban éppen három évvel ezelőtt jelent meg a gyulai húsiparról szóló kötet. Stéberl mellett Balogh József, Szabó József, Badura József, Puczkó József, Gyepes János és Nagy József voltak az elmúlt közel másfélszáz év kiemelkedő hentesei. Balogh 1910-ben, míg Stéberl András 1935-ben nyert el aranyérmet világkiállításon termékével. „Az 1948-as államosításkor olyan gyalázat érte a Stéberl családot, amelyért nem lehet elégszer bocsánatot kérni” - mondta a tanácsnok. Majd Csiki Józsefről szólva elmondta, hogy 1953-ban azzal az utasítással küldték a Békés megyei kisvárosba a későbbi legendás vezérigazgatót, hogy felszámolja a húsipart, és lekvárgyárrá alakítsa át az üzemet. Ám ő felismerte, hogy mekkora értékek vannak itt, így éppen ellenkezőleg cselekedett.

Az ünnepi képviselő-testületi ülésen Ruck János, a Húskombinát jelenlegi vezérigazgatója arról szólt, hogy a gyulai húsipar körül az utóbbi két évtizedben teljesen megváltozott a világ, s ehhez alkalmazkodni kellett. Megjegyezte, hogy az utóbbi három évben stabilizálták a cég helyzetét, amelynek termékei minden magyar bolt mellett Angliától Oroszországig megtalálhatók. Ugyanakkor elismeréssel szólt az elődök munkájáról, amelyet „nehéz örökségnek” nevezett. Majd megjegyezte, a gyulai kolbász révén világmárkája, s ennek kapcsán brandje van a Gyulai Húskombinátnak.

Horváth László, a Húsos újság főszerkesztője a Húsipari Dolgozók Szakszervezete képviseletében méltatta a gyulai húsosok közösségét, és a magyar húsipar térvesztésére hívta fel a figyelmet. Jelezte, hogy ma már egyebek között Zalaegerszegen, Győrben és Miskolco sincs gyártás, sok munkahely megszűnt országszerte. Elmondta, hogy szakszervezeti elnökük, Kapuvári József éppen azért nem lehet az 140 éves évfordulóra emlékező ünnepségsorozaton Gyulán, mert Debrecenben az új tulajdonos 120 munkavállalónak mondott fel, így érdekvédelmi munkája a cívisvárosba szólította.

Matula László, a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének elnöke pedig felidézte, hogy 1973-ban Csiki József keze alatt kezdte a szakmát. Végül Perjési Klára polgármester elismerést adott át a legidősebb és a legfiatalabb hentesnek. Így a napokban a 93. születésnapját ünneplő Gergely Istvánnak és a mindössze még csak 17 éves Kajári Imrének.

Az eseménynek volt egy nagy hiányzója is. A gyulai húsipar 140 éves évfordulójára emlékező ünnepségsorozat ötletgazdája és főszervezője, Bezdán János, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke, gyulai érdekképviseleti vezető betegsége, kórházi kezelése miatt nem lehetett jelen. Üdvözlő szavait a gyulai városházán rendezett fogadás pohárköszöntőjében Horváth László tolmácsolta.