Munkaügyi kaleidoszkóp

Hétvégi meló

Csak az EU-tagállamok felében szabályozzák külön törvények a hétvégi és munkaszüneti napokra eső munkavégzést. Az országok nagy részében extra bért kapnak érte a dolgozók, de nem ritka a plusz hétköznapi szabadnap gyakorlata sem - derül ki egy felméréséből.

Nagy-Britanniában könnyű munkára fogni a dolgozót vasárnap is. A brit törvények értelmében a munkavállalók és a munkaadó között kötött szerződésben kell rögzíteni a hétvégi munkára vonatkozó feltételeket, különben a munkaadó még csak extra bért sem köteles fizetni a pihenőnapok feláldozásáért a munka oltárán. Európa nagy részén ezzel szemben más a helyzet: a felmérésben szereplő 14 állam közül 11-ben kötelesek emelt órabért vagy munkadíjat fizetni az alkalmazottaknak. Kivételt ez alól csak a hollandok, a szlovének és a már említett britek jelentenek.

Fél tucat tagállamban a kiemelt bérezés a normál óradíj dupláját jelenti - például a balti államokban, Portugáliában -de a szlovákoknál az ötven százalékkal megemelt órabér a minimum, hacsak a munkaszerződésben mást nem kötnek ki a felek. A bérkompenzáció helyett a franciák plusz szabadnappal kárpótolják a pihenőidő kiesését, de a portugáloknál is választható a plusz szabadnap, ha nem tart igényt extra bérre a dolgozó. Cipruson csak a bolti dolgozóknak jár kötelezően dupla fizetség, s az is csak ünnepnapokon és vasárnap, a többi szabadnapon történő munkára csak másfélszeres bér dukál. ,

Nehéz ifjúság

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium ősszel nyújtja be a parlamentnek a Nemzeti Ifjúsági Stratégiát, melynek a társadalmi vitája jelenleg is zajlik, az anyag a minisztérium honlapján olvasható.

Az ifjúságpolitikai stratégia aggasztónak tartja azt a trendet, hogy a fiatalok egyre inkább bizonytalan és semmilyen módon nem védett munkákat kapnak, mint például a szezonális munkák, a gyakornokság, a rövid távú vagy fix időtartamú szerződések. A fiatalokat sokszor kihasználják, keveset fizetnek nekik és gyakran érik őket munkahelyi balesetek. Egész Európában túl nagy a fiatalok aránya például a gyorséttermekben, a futárszolgálatoknál és telefonos szolgáltató cégeknél. A vitaanyag szerint a kormány a Start programmal, a babakötvénnyel, az örökösödési illeték részleges eltörlésével, az új tudás és műveltség programmal, a szakmunkásképzés térségi integrációjával már elindította a fiatalok kormányzati támogatását.

Megfigyelés alatt

Ideje leszámolni azzal az illúzióval, hogy az alkalmazottak kémlelésében csak az áruházláncok jeleskednek. Egyre több munkaadó él a szoros megfigyelés lehetőségével - írta az egyik napilap.

A sorozatos kisebb-nagyobb botrányok és bejelentések nyomán az adatvédelmi ombudsman úgy foglalt állást: a munkavállalókat akkor is tájékoztatni kell a kamerák felszereléséről, ha a foglalkoztató a munkahelyen tárolt vagy feldolgozás alatt álló termékek őrzése, a lopások megelőzése érdekében veti be ezt a lehetőséget, és a képeket nem lehet minden korlátozás nélkül rögzíteni és megőrizni. Abban az esetben azonban, amikor a kamerák a jelenlétet, vagy a munkavégzés intenzitását ellenőrzik, nem elegendő a tájékoztatás: felszerelésükhöz a munkavállalók beleegyezése szükséges. Az érintettnek - az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban - ilyen esetben joga van tudni, hogy az adatkezelő mely személyes adatait kezeli, vagyis mit tud meg róla, és joga van megtekinteni a róla készült felvételeket. A titkos felvételkészítésre tehát a munkaadónak nincs jogi lehetősége. Ha azonban a dolgozó tud róla, a munkaadó szinte bármit megfigyelhet. A céges telefon által továbbított információk alapján például az is megtudható, egy-egy munkatárs éppen hol tartózkodik.