A szerzett jogoktól az otromba válaszokig

Húsosok harca az egészségbiztosításért

-

A társadalombiztosítási rendszer átalakítását célzó kormányzati koncepciók súlyos kihívást jelentenek a munkavállalóknak, a bérből és fizetésből élőknek. A testület egyetért azzal, hogy a szakszervezeti konföderációk az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elutasították az egészségbiztosítás reformjáról szóló koncepciót - idézte fel Bezdán János alelnök a Húsipari Dolgozók Szakszervezete választmányának álláspontját, amelyet még 2007. október közepén fogadott el a testület. Megpróbáltunk utánajárni, hogy mi történt azóta?

Tiltakozás minden szinten

Bezdán János, a HDSZ alelnökétől, egyben a Gyulai Húskombinát Zrt. alapszervezet vezetőjétől megtudtuk, hogy az állásfoglalás elfogadását követően a húsos szakszervezet részt vett az elmúlt év november 10-én Budapesten azon a közös tiltakozóakción, amelyen öt szakszervezeti konföderáció civil és szakmai szervezetekkel együtt tiltakozott az egészségbiztosítási rendszer átalakítása ellen. Ugyancsak ott voltak képviselői a parlament előtt a két héttel későbbi demonstráción.

A állásfoglalás egyébként kinyilvánította: „A HDSZ tiltakozik minden olyan reformnak nevezett intézkedés, kormányzati lépés ellen, amely rombolja a társadalmi szolidaritást, szétveri a nemzeti kockázatközösségre épülő intézményeket, és kizárja a társadalombiztosítás ellenőrzéséből mindazokat, akik befizetéseikkel évtizedeken keresztül hozzájárultak a biztosítási rendszer működéséhez”. A közlemény felszólított arra, hogy minden szakszervezeti tag támogassa azokat az akciókat, amelyek a szerzett jogok megvédését segítik.

Az állásfoglalás alapján, tudtuk meg a HDSZ alelnökétől, akcióba léptek az alapszervezetek, amelyek tiltakoztak az egészségbiztosítási törvény módosítása kapcsán a körzetükben ténykedő országgyűlési képviselőknél. Függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki színekben tagjai a törvényhozásnak. Az ország szinte minden részében kaptak ilyen leveleket a húsos szakszervezettől a parlamenti képviselők, Kapuváron éppen úgy, mint Debrecenben, Pápán, Pécsen, Baján, Szegeden vagy Gyulán.

Mint Bezdán János elmondta, a legtöbb esetben - elég udvariatlanul - a képviselők többsége válaszra sem méltatta ezt a megkeresést, néhányan azonban válaszoltak. S ezek a válaszok, valamint utóéletük nem tanulság nélküliek.

A képviselői eskü

Elsőként Perjési Klára, a gyulai körzet szocialista országgyűlési képviselője válaszolt a HDSZ helyi alapszervezete megkeresésére. A képviselőasszony, aki egyben a békési fürdőváros polgármestere is, levelében kifejtette: „Magyarország és lakóinak legteljesebb szolgálatára esküdött fel.” Majd részletezte álláspontját, amely szerint, ha a jelenlegi egészségbiztosítási rendszer maradna, kifejezetten rossz hatással volna az egész országra. Ezt követően arra emlékeztetett, hogy egészségügyi szakközgazdászi másoddiplomáját olyan „biztosítási specializációval” felvértezett tudást adott neki, ami garantálja, ne érzelmi alapon végezze a munkáját. Levelét azzal zárta, hogy „nem élhetjük fel gyermekeink, unokáink jövőjét”.

Viszontválaszában Bezdán János a képviselői eskü szövegét idézte Perjési Klárának, amely szerint: „Munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el”. Majd a HDSZ-alelnök leírta, hogy tapasztalata szerint „az emberek többsége nem akarja az egészségbiztosításban a tőkeérdek és a befektetők közvetlen befolyását”. Végül arról biztosította a kormánypárti politikust, hogy feltételezésével szemben nem „az ellenzék felszólítására” alakították ki a véleményüket.

De volt ennél cifrább reakció is. „Ennyi hülyeséget már régen hallottam! Illetve, dehogy, ezt fújja a Fidesz papagájkommandója. Az új elképzelés növeli a társadalmi szolidaritást! Megszilárdítja a nemzeti kockázatközösséget! A társadalmi ellenőrzés megmarad (aki szétverte és megszüntette, azok a barátaitok voltak, úgy hívják, hogy Fidesz-kormány!) (…) Mindent elkövetek annak érdekében is, hogy az ilyen demagóg, buta szócséplést, mint a tiétek megállítsam!!! Tisztelettel: Kórozs Lajos, a nép képviselője.” Kórozs Heves megyei MSZP-képviselő, korábban frakcióvezető-helyettes volt, államtitkár is, jelenleg az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság elnök a T. Házban.

Ennél csak valamivel volt finomabb az egyik Veszprém megyei MSZP-s parlamenti képviselő, aki egyben aktív államtitkár: Csodálkozását fejezte ki, hogy az őt levélben felkereső húsüzemben „nem látják, hogy az egész ügy politikai cirkusz, ami csak a legnagyobb ellenzéki párt érdekeit szolgálja. Én térségi országgyűlési képviselőként és államtitkárként sokat tettem, hogy a részvénytársaság megmaradjon, és tovább működjön. Ilyen nyílt kormánytámadás után el kell gondolkodnom, hogy ez így legyen-e a jövőben is” - szólt a félreérthetetlenül fenyegető válasz.

Sajnálkozás, más semmi

Ezek a képviselői megnyilvánulások szóba kerültek az MSZOSZ december eleji fórumán, ahol az ott vendégeskedő Lendvai Ildikó, a MSZP parlamenti frakciójának vezetője elnézést kért képviselőtársai nem éppen munkavállaló-barát hangneméért. 2007. december 17-én kelt levelében írásban is megerősítette: „Őszintén sajnálom, ha közülünk bárki udvariatlan módon felelt megkeresésükre” - írta a HDSZ-nek címzett levelében a vezető MSZP-politikus. Majd kifejtette, meglátása szerint indokolatlan a szakszervezet egészségbiztosítással kapcsolatos aggodalom.

Még a decemberi parlamenti végszavazás előtt a HDSZ újabb közleményt adott ki - mondta el Bezdán János. Ebben megerősítették korábbi állásfoglalásukat, és újfent tiltakoztak az egészségbiztosítás tervezett átalakítása, valamint részlegese privatizálása ellen. Egyben támogatásukról biztosították Szili Katalint, az Országgyűlés szocialista elnökét, aki azt javasolta, hogy a parlament függessze fel az egészségbiztosítás átalakításával összefüggő törvényhozási folyamatot, s ezzel egyidőben induljon valódi párbeszéd a szociális partnerek bevonásával.

Szili Katalin 2007. december 21-ei, Bezdán Jánosnak címzett válaszában leszögezte, hogy négy nappal korábban a Parlamentben az egészségbiztosítási törvényről olyan politikai döntés született, amelynek következményei, hatásai összességükben még ismeretlenek. (Mint ismeretes, a megszavazott törvényt Sólyom László köztársasági elnök visszautalta a törvényhozásnak további megfontolásra.)

Szili a levélben nem rejtette véka alá, hogy aggályai a „nem” szavazattal egyenértékűek. Végül jelezte, mindent megtesz ebben a helyzetben, hogy azoknak is hallatszódjon a hangja az egészségbiztosítás átalakításának kérdésében, akik a veszélyekre figyelmeztetnek.

Közben a téli szünet idején a szocialista frakció több módosít javaslatot dolgozott ki. Többek között arról, hogy újból a törvényhozás elé kerülő egészségbiztosítási törvény biztosítja a befizetői kontrollt, a társadalmi ellenőrzés lehetőségét. Ezzel oldva a változásokkal szembeni politikai és a szakmai aggályokat. Gyurcsány Ferenc ilyen értelmű ígéretet tett szakszervezeti vezetőknek egy zárt körű megbeszélésen. Lapzártakor a kormánypárti képviselők arra készültek, hogy újabb módosításokkal az egészségbiztosításról szóló - a magánbiztosítók bevonását lehetővé tevő - törvényt elfogadják.

A szakszervezet tiltakozása nem ért célt, de nem is volt hiábavaló.