Határok nélküli érdekvédelem

Szempontok, szerepek az európai döntéshozatalban

Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke a hazai érdekvédelmi tevékenységen, munkán túl európai uniós intézményekben, és az európai szakszervezeti mozgalomban is ellát feladatokat, melyek közvetetten a magyarországi munkavállalók érdekeit is szolgálják. A nemzetközi tevékenység segíti az ágazatban megjelenő kihívásokat felismerni, problémákat feltárni és érdemlegesen megoldani. Az elnök kérésünkre örömmel ismertette az elmúlt év aktuális eseményeit, eredményeit, melyekről ezen szervezetek tagjaként számolt be.

- Itthon még kevésbé ismert az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) tevékenysége, amelynek Ön a tagja, kérem, mutassa be a munkájukat.

- Magyarország 12 hellyel rendelkezik az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. A tanácsosok mandátuma négy évre szól és megújítható. A tagállamok alkotta közgyűlés 344 tagú, évente kilenc plenáris ülést tart. Alapvetően minden jelentős uniós intézménnyel kapcsolatban vagyunk, működésünket a Római Szerződés (1957) alapozta meg és a további szerződések szabályozzák a tevékenységünket. A delegáltak a szociális partnerek (munkáltatók, munkavállalók) és a civil társadalom képviselői lehetnek.

A bizottság 6 szekcióban végzi munkáját. A bizottsági tagoknak minimum kettő szekció munkájában kell részt vennie kötelezően. A vélemények, melyeket a bizottság elfogad, ún. tanulmányozó csoportokban kerülnek kidolgozásra. Jelenleg én a mezőgazdaság, vidékfejlesztés - környezetvédelem szekcióban, valamint a gazdasági és monetáris unió, szociális kohézió szekció munkájában veszek részt, mivel ezek állnak hozzám leginkább közel. A tanulmányozó csoportok általában 3-15 főből állnak. A bizottság egy-egy vélemény kidolgozásának vezetésére ún. rapportőrt, magyarul jelentéstevőt nevez ki. A tanulmányozó csoportok fogalmazzák meg a véleményt egy-egy témában, melyet a szekció ülését követően tárunk a plenáris ülés elé szavazásra. Munkánkat ún. szekciótitkárságok, esetenként szakértők is segítik.

Alapvetően négyféle véleményt fogalmaz meg a bizottság, ezek az Európai Parlament, az Európai Tanács és Európai Bizottság felkérésére, saját kezdeményezésként, kommunikációs céllal, és ún. feltáró véleményként kerülnek kidolgozásra. A feltáró véleményre jó példa volt a soros uniós elnökség részéről az a felkérés, hogy vizsgálja meg az EGSZB annak lehetőségét, hogy azok a húsipari termékek, amelyeknek előállítása során a termelők betartották az EU állatjóléti-védelmi előírásait, kapjanak egy megkülönböztető uniós címkét. Ehhez a döntéshez is egy gyors, feltáró véleményt kellett a szekciónak a bizottság számára adnia.

- Hogyan tudnak érvényt szerezni a befolyásuknak?

- Az európai uniós szerződések nagyrészt meghatározzák, hogy mely esetekben kell kikérni a Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak az Európai Szociális és Gazdasági Bizottság véleményét. A nagy témák mellett, mint pld. a lisszaboni stratégia, vagy a közös agrárpolitika, sok kisebb téma is szerepel napirendünkön, mint pld. a kis és közepes vállalatokkal kapcsolatos EU politika félidős értékelése. A hazai gyakorlattal szemben a fogyasztóvédelem politikája, továbbfejlesztése gyakori témája tevékenységünknek. Munkánk során a felkérő uniós intézmények már a tanulmányozó csoport üléseire is delegálják képviselőiket, így pld. az Európai Bizottság elképzeléseit az azt kidolgozó szakemberektől ismerhetjük meg, lehetünk rá befolyással.

Az EGSZB összetételéből következően lényegében a szervezett civil társadalmat hívatott megjeleníteni az európai döntéshozatalban és képes közvetíteni az európai értékeket nagyon széles társadalmi bázisára alapozva. Az EGSZB léte lehetővé teszi és elősegíti az uniós intézményeknek a civil társadalommal folytatott párbeszédét. Nem utolsósorban befolyásolhatja az unió jogalkotását is. Ezért lehet a mottónk: Mi vagyunk a híd Európa és a szervezett civil társadalom között.

- A nemzetközi színtéren maradva, a HDSZ tagja az Európai Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, és Vendéglátó-ipari Szakszervezeti Szövetségnek (EFFAT) is. Milyen ügyekkel foglalkoznak az európai kollégák?

- Szakszervezetünk 2007. áprilisától önálló szakszervezetként tagja az EFFAT-nak, előtte az ÉDOSZ Szövetség tagjaként vettünk részt tevékenységében. Az európai szövetségi tagsággal együtt kötelező belépni az IUF-be, mely a mezőgazdasági, élelmiszeripari és vendéglátó-ipari szakszervezetek világszervezete, székhelye Genfben van, melyben önálló tagságunk 2007. márciusától kezdődött.

Közel egy évtizede veszek részt az Európai Szövetség munkájában, jelenleg is a Végrehajtó Bizottság tagjaként. Az utolsó soros ülést 2007. novemberében Luxemburgban tartottuk. Az ülésen szerepeltek a szervezet működésére vonatkozó döntések, többek között az új tagok felvétele, a tagsági viszony megszűnése, tájékoztató a Lisszaboni Szerződés tartalmáról, amely az elvetett alkotmánytervezetet hívatott pótolni és nagyon fontos alapdokumentum az Unió jövője szempontjából. Mint tudjuk, a dokumentumot elfogadta az Európai Tanács és decemberben a magyar parlament is ratifikálta. Nagy figyelem övezi a ratifikálási folyamatot, hiszen az összes tagállam törvényhozó intézményének jóváhagyása szükséges az életbe lépéséhez.

Az ülésen az Európa Parlament-i választásokkal kapcsolatban célként merült fel, hogy több szakszervezeti képviselő is kerüljön be az intézménybe. Megtörtént a 2008. évi költségvetés elfogadása, döntöttünk a tagdíjat illetően. Fontos kérdésként került napirendre az európai üzemi tanácsok helyzete, működésük javítására való igény, mivel az EFFAT keretén belül nagy figyelmet szentelünk a külföldi munkavállalásnak, a migrációnak, az ezzel kapcsolatos szabályozásnak. Az ülésen ismertetésre került az EGSZB ezzel kapcsolatos véleménye.

- Milyen aktuális kérdéseket vet fel a külföldi munkavállalás?

- Két beszámolót hallgatott meg a Végrehajtó Bizottság a tagtoborzás gyakorlatáról. Az egyik különösen érdekes lehet számunkra, mivel az angliai húsiparban megjelenő külföldről érkezett munkavállalók szakszervezetbe történő beléptetéséről szólt. A szigetországban dolgozó vendégmunkások 70%-át sikerült az érdekvédelem hatósugarába vonni, amit igen nagy eredménynek tartok. A másik példa a német gyakorlatról adott tájékoztatást. A húsipar tekintetében a magyar munkavállalók leginkább Németországban és Ausztriában jelennek meg. Az ottani testvér-szakszervezetbe való belépés jelentené a védelem meglétét számukra. Sajnos az a tapasztalat, hogy munkaerő-közvetítőkön keresztül vállalnak külföldön munkát a magyar húsipari dolgozók. Ehhez kapcsolódóan, mint már a Húsos újságban is ismertté tettünk, futott egy sikeres projekt, amely több lehetőséget teremtett a további együttműködésre a munkáltatókkal európai szinten is.

A bizottság ülésén szektoronként is beszámolók hangzottak el az elért eredményekről, konfliktusokról, vitákról, a vállalati átszervezésekről. Tájékoztattak az EFFAT-hoz tartozó ágazatokban megtörtént bérfejlesztésekről, a munkahelyi körülményekről. Javaslat készült el az Európai Bizottság számára a mezőgazdaságban dolgozó migráns munkavállalók foglalkoztatási helyzetének javítására, uniós szinten.

Az EFFAT Élelmiszeripari Közgyűlésének összehívására a VB ülés után került sor november végén Milánóban. Itt kifejezetten élelmiszeriparral kapcsolatos fejleményekről, történésekről esett szó. Nagyon tanulságos tájékoztató hangzott el az ún. kockázati tőke társaságokról, melyek immár világszerte végzik „áldásos” tevékenységüket. Ezek nem hagyományos értelemben vett cégek, hanem pénzügyi alapok, amelyek sokszor egész cégek, szektorok, vállalatcsoportok felvásárlása után azokat nem fejlesztik, hanem kisebb egységekre bontva eladják. Megjelentek a magánalapok mellett az állami tőkealapok is. Tevékenységük nyomán többnyire leépítés, elbocsátási hullám figyelhető meg és a világgazdasági folyamatokra is nagy befolyással bírnak.

-A nemzetközi szervezetekben való részvétel hogyan hasznosítható a hazai érdekvédelmi munkában, a munkavállalókért való eredményesebb kiállásban?

- Természetesen hasznosulnak a tapasztalatok. De a szakszervezet külső szakértői munka bevonását is szorgalmazza, mely a vállalkozások külső vizsgálatával adhat másfajta szempontokat. Az előző esztendőben zajlott egy közel féléves projekt, melyet a francia Syndex cég végzett Belgiumban, Spanyolországban, Lengyelországban és hazánkban. Egy- egy cégnél végezték az átvilágítást, mely kiterjedt a munkahelyi körülményekre, bérfejlesztésre, beruházásokra is. A projektben egy magyar húsipari cég is átvilágításra került és reméljük, hogy az érdekvédelem számára hasznos információk mellett a projekt a vállalati menedzsment részére is hasznos tanulságokkal szolgált. A szakszervezet az ilyen esetekben a munkavállalók helyzetének javítási lehetőségeire koncentrál, míg a vállalatvezetés számára hasznos információt jelenthet az adott vállalat nemzetközi piacon történő elhelyezkedése, és figyelmének középpontjában a költségmegtakarítás lehetőségei, vagy a fejlesztés irányai állnak. A továbbiakban talán lehetőség nyílik arra is, hogy a menedzsmenttel folytatott párbeszéd keretében a szakértők bevonására a vállalat vezetése is pénzeszközöket fordít, melyet az érdekvédelem szorgalmaz, hasznosnak tekint.