Muzeális szalámik Szegeden

Bár a húsiparban dolgozók szabadságuk alatt nem feltétlen vágynak húsüzembe, mégis aki Szegeden jár, érdekes órát tölthet el a Pick múzeumában, ahol a békebeli idők szalámigyártása mellett bepillantást nyerhet a látogató abba is, miként határozta meg a térségbeli emberek mindennapjait a paprika, majd a világhírűvé lett szegedi szalámi.

Nemcsak élelmiszeripari szakembereknek, hanem a gasztronómia iránt valamelyest érdeklődő laikus látogatóknak is számos érdekességgel szolgál a szegedi Felső-Tisza-parton található Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum. A kétszintes kiállítóhelyet ínycsiklandozó paprika és szalámiillat lengi be, hangulatossá varázsolva ezzel az időutazást, s étvágyat gerjesztve a tárlatlátogatás végén a vendégekre váró kóstolóhoz.

A korabeli fotók, a falatozáshoz a gyereknek és aggastyánnak egyaránt kedvet hozni igyekvő hirdetések és reklámplakátok, a recepturák, újságcikkek, megsárgult elismervények és a még a királyság idejéből származó oklevelek mellett a promenádként berendezett kiállítótérben korhű viseletbe öltöztetett, korabeli eszközökkel dolgozó figurák révén elevenedik meg a múlt, amely nyomán az évszázados szalámigyártás és paprika-feldolgozás kulisszatitkaiba betekintést nyerhetünk. Bár a nemespenész-bevonatú téliszalámi pontos összetevőit itt sem fedik fel, sok érdekesség kiderül.

A látogató megtudhatja például, hogy a Pick Márk által 1869-ben alapított családi vállalkozás miként vált már a századfordulóra a nagyüzemi szalámigyártás egyik központjává, majd a két világháború közötti hazai élelmiszeripar egyik legjelentősebb üzemévé, miközben a hungarikumnak számító Pick szalámi nemcsak környékünkön, hanem a tengeren túl is Magyarország egyik védjegye lett. A múzeum alsó szintje a szalámimesterek munkájának minden fázisát megörökíti: az élőállatok előkészítését, a vágást, a csontozást, a sertéshús- és szalonnaaprítást, a fűszerezést, a bélbe töltést, a füstölést, a szárítást, majd az érlelést, a penészkialakítást, végül a csomagolást.

A szegedi szalámi egyik nélkülözhetetlen alapanyaga a szegedi - szögedi - paprika: a múzeum alapítói a kiállítóhely felső szintjét a fűszernövénynek szentelték.

Az Amerikából származó fűszerpaprika második hazájára talált a szegedi tájkörzetben, ahol a hőmérsékleti, napfény- és csapadékviszonyok révén a lehető legkedvezőbb termőterület alakult ki a növény számára. A kezdetben európai főúri udvarokban díszlő, majd orvosságként használt paprika csak később vált a magyar konyha meghatározó fűszerévé. A balkáni közvetítéssel hazánkba érkezett növény mai elnevezése a 18. században jelent meg először, majd a magyar használat nyomán lett mára nemzetközileg ismert szó.

A huszadik század fordulójára kialakult nagyipari paprikatermesztés és -feldolgozás történetét, a betakarítás, szárítás és őrlés lépéseit ismerhetjük meg a múzeumban. A tárlókban egykori cégérek, századelőről származó monogramos paprikazacskók és paprikafüzérek illata idézi a múltat, a ma is a boltok polcain látható termékek jelzik a jelent.

A múzeum keddtől-szombatig 15-18 óra között látogatható, a felnőtt belépő 480, a kedvezményes 360 forintba kerül. A magyar, német vagy angol nyelvű csoportvezetés ára 2400 forint, a csoportokat nyitvatartási időn kívül is fogadják, bejelentkezni a (20) 980-8000 telefonszámon lehet. A látogatók a belépőjegy mellé szalámikóstolót, szegedi paprika termékmintát, téliszalámi-vásárlási kedvezményt és ajándék képeslapot kapnak. Ha a képeslapot helyben megírjuk, majd a múzeumi postaládába bedobjuk, a világ bármely pontjára ingyen küldhetjük hírét a Pick szaláminak és a szegedi paprikának.