HÚSOS 2006. XIV. évfolyam 6.szám
SZAK-
SZERVEZETI
ÉLET

Tisztújítás meglepetések nélkül

Tisztújító kongresszust tartott 2006. november 24-25-én a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és Pataky Pétert, az eddigi alelnököt választotta a konföderáció elnökének. Itt véget is érhetne a tudósítás, mert más lényeges dolog nem is történt a versenyszférában működő szakszervezetek többségét összefogó szövetség tanácskozásán.

Húsos kollégák a kongresszuson.

A kongresszus előkészületei sejtetni engedték, hogy ezúttal többre nem futja, mint Wittich Tamás által még a nyáron árván hagyott elnöki pozíció betöltése. Ez Pataky megválasztásával sikerült, a mögötte lemaradt Sáling József változást hirdetett, de ehhez nem kapott támogatást, és még inkább háttérbe szorult Karácsony Szilárd, aki a szocialista párt árnyékából szerette volna kiléptetni a szövetséget. A voksolás egyértelműen jelezte, hogy a küldöttek tovább kívánnak haladni az eddigi úton, már ha egyáltalán úton vannak és bírják erővel, mert a többséget ugyancsak akadályozza mozgásában a magas életkor. (Az új elnök, aki az ötvenes éveinek közepén jár, virgonc ifjúnak számított ebben a körben.)

A kongresszus egyébként rendben, a sajtó mérsékelt érdeklődése mellett zajlott le, és bár a vitában elhangzott néhány figyelemreméltó megállapítás, az „üzenet” nem bírt kijönni a Vasas székház sokat látott falai közül. Legnagyobb izgalmat azok a névtelen levelek keltettek, amelyeket a küldöttek közvetlenül az esemény előtt kaptak drótpostán, figyelmeztetve őket a változást akaró jelölt „hatalomszerzési” vágyaira. A dolog ennyiben maradt, noha az eljárás nem vetett jó fényt a levelek szerzőjére és a jelöltek tiszteletre méltó vetélkedésére sem. Az eseményen megjelent Gyurcsány Ferenc kormányfő, aki beszédében a szocialisták és a szakszervezetek stratégiai szövetségének megerősítésére tette a hangsúlyt és visszautasította a liberális kormányzati partnereit ért bírálatokat. Sok mindent mondott a hosszútávfutás taktikájáról, de inkább az érdemel elemzést, amiről nem beszélt. Kikerülte a szakszervezetekkel - még a kampány idején kötött - megállapodás értékelését, nem beszélt a most folyó országos szintű bértárgyalásokról és nem szólt a tavaly megkötött három éves bérmegállapodásról sem. Nem hozta szóba az Országgyűlésnek beterjesztett érdekvédelmi törvényt sem, ami gyanút kelthet: esetleg hoppon maradnak az anyagi támogatásra számító érdekvédők. (Különösen, ha nem fogadják el a kormány 2007.évre szóló bérajánlatát.)

A HDSZ küldöttei a választmány által megerősített mandátummal vettek részt a tanácskozáson. Kapuvári József elnök a hozzászólásában bírálta az öngondoskodás elvének hangoztatását, ami közgazdasági és érdekvédelmi szempontból is igen aggályos. Ez a véleményt többen is osztották, megjelent az elfogadott nyilatkozatban is, miszerint a munkavállalók és nyugdíjasok jövedelempozíciójának nagymértékű romlása mellett felvetni az öngondoskodás további növelését, több mint tévedés.

Mondatok a kongresszus nyilatkozatából:

A kongresszus követeli, hogy az átalakítás terheit méltányosan osszák meg a különböző társadalmi csoportok között. Elfogadhatatlan, hogy a már bevezetett és tervezett intézkedések aránytalanul nagy terhet rónak a bérből és fizetésből élőkre, a nyugdíjasokra.

A szakszervezetek követelik annak korrekt tisztázását, hogy mit tekint a kormány átmeneti intézkedésnek, illetve melyek azok, amelyek véglegesek. A Kormány mutassa be, hogy az áldozatok vállalásának milyen hozadéka lesz a munkavállalók számára!

Elfogadhatatlanok az országos bértárgyalásokon benyújtott kormányzati, illetve munkáltatói javaslatok. A versenyszférában a javasololt mértékek a reálkereset 5-7%- os csökkenését eredményeznék. Az MSZOSZ ragaszkodik a három éves bérmegállapodás végrehajtásához.

Semmilyen áldozatvállalás nem tud tartós egyensúlyt létrehozni, ha a foglalkoztatás nem nő számottevően, és belátható időn belül. Az MSZOSZ szükségesnek tartja, hogy a kormány olyan programot készítsen és hajtson végre, amely nyomán új, minőségi munkahelyek jönnek létre és elsősorban ettől nő a foglalkoztatás.