Nagynak bizonyult kiskapu

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta munkavállalói szempontból talán az egyik legérdekesebb fejlemény, hogy a szolgáltatási szabadságról szóló szabályok erősen hézagosnak tűnnek.

A kiskapu nagynak bizonyul. Megindult a keleti munkaerő áramlása a korlátozó intézkedésekkel védett nyugati munkaerőpiacokra. Ez a folyamat azonban számos visszás, káros jelenséggel jár együtt. Ezért az európai élelmiszeripai szakszervezet (EFFAT) húsipari tagszervezetei 2005. március 4-én, Hamburgban közös nyilatkozatot fogadtak el. Ebben megállapították, hogy a szolgáltatási szabadság negatív hatásai különösen a német húsiparban tapasztalhatók, ahol az EU kibővítése óta munkahelyek ezreit építették le, és toboroztak szerződéssel munkaerőt olyan szolgáltatóipari vállalkozások, amelyeket rövid ideje alapítottak a belépő országokban. A folyamat következtében az EU-ban a várt felfelé irányuló szociálpolitikai harmonizáció helyett drasztikus, lefelé irányuló kiegyenlítődés megy végbe.

De nemcsak a régi tagországok dolgozói vannak érintve. Az olcsón szerződtetett munkások bérét gyakran visszatartják, igen rossz munkakörülmények között dolgoztatják, gyakran 16 órás munkanapot vesznek alapul. A transznacionális konszernek már régen felismerték a szolgáltatási szabadságban rejlő lehetőséget, és rendszeresen áthelyezik a termelés színhelyét az Unión belüli legolcsóbb helyekre.

A közlemény aláírói követelik, hogy a húsiparon belül a minőség és innováció terén legyen verseny, ne pedig a munkavállalók terhére. Számolják fel a bérek csökkentésére irányuló tisztességtelen módszereket. A belföldi vállalatokat, amelyek külföldi alvállalkozókkal dolgoznak, szigorúbban vonják felelősségre. Csak olyan alvállalkozók működhessenek a piacon, amelyek saját termelőüzemmel rendelkeznek.

Az EFFAT célja, hogy a munka- és szociális viszonyok terén az egyenjogúság alapelve megvalósuljon, és az alkalmazottakat, tekintet nélkül a termelés pillanatnyi színhelyére, tisztességes és egyforma feltételek mellett alkalmazzák.

A dán, a holland, az angol, a lengyel, a német és a magyar húsipari szakszervezetek ezzel a lépéssel feltehetően új fejezetet nyitottak a nemzetközi együttműködésben. Munkaügyi harcok, illetve sztrájkok esetén a szakszervezetek kötelezik magukat, hogy megakadályozzák a sztrájk megtörésére irányuló termelésáthelyezéseket, illetve szállításokat az érintett vállalatokon belül.

Kapuvári József, a HDSZ elnöke, aki magyar részről a dokumentumot aláírta, levélben kereste meg a munkaügyi tárcát, hogy felhívja a kormányzat figyelmét a magyar munkavállalókat is érintő jelenségre. Kordás László politikai államtitkár válaszában megírta, hogy a szaktárca a munkaerő-kölcsönzés szabályainak a felülvizsgálatával, a munkavállalói jogok biztosának a kinevezésével, felügyeleti ellenőrzéssel kívánja csökkenteni a munkavállalók kiszolgáltatottságát és elejét venni a nemkívánatos jelenségnek. Azt ígérte, hogy tájékoztatja hazánk EU képviselőit, hogy közös erővel megállítsuk és megszüntessük a "maffiózó struktúrájú piac, a bérdömping és a modern rabszolgaság" térnyerését.