Tudja-e hogy….?

• A magyar élelmiszeripar termelési volumene alapján az Európai Unió 25 országa közül a 15. helyen áll, kisebb eltérésekkel a portugál, a svéd, a finn, a cseh és az osztrák élelmiszeripar teljesítményével azonos.

• A magyar élelmiszeripar döntően hazai alapanyagokat dolgoz fel, a belföldi mezőgazdasági árutermelés mintegy 75 százaléka szolgál az ipar alapanyagául. ( Ez megfelel az EU 15-ök átlagának.)

• Az Európai Unió régi tagországaiban egy vállalkozás átlagosan 1500, Magyarországon 1313 fogyasztót lát el. Ez a szám a legutóbbi cégbezárások miatt változott, így - figyelemmel a magyar településszerkezetre is - nem tekinthető soknak a magyar vállalkozásók száma.

• Magyarországon és az EU-ban is az élelmiszeripari társaságok négyötöde 10 főnél kevesebbet foglalkoztat. Száz vállalkozás közül csak egy foglalkoztat legalább 250, illetve 500 főt. A pontos számok azt mutatják, hogy Magyarországon valamivel erősebb a koncentráció, mint az EU-ban, ugyanakkor az életképes kisvállalkozások aránya kisebb.

• A koncentrációról az is sokat eláruk, hogy a mintegy 3000 árbevétellel, kettős könyvvezetéssel rendelkező hazai élelmiszeripari vállalkozás 10 százaléka (302) cég adja a nettó árbevétel 85 százalékát.

• Uniós összevetésben a foglalkoztatottak (átlagos állományi létszám) számát tekintve a magyarországi vállalkozásoknál túlfoglalkoztatás jellemző. Nagyok a különbségek az egy foglalkoztatottra jutó bevételben: nálunk 75 ezer euró, az EU-15-ben 174 ezer euró.

• A magyarországi élelmiszeripar tulajdonosi szerkezetét tekintve közel kétharmada külföldi kézbe van, egyharmada pedig hazai magánszemélyek és társaságok tulajdonában. Többségében hazai tulajdonosok kezében van a hús- és baromfiipar, a hal- és vadfeldolgozás, továbbá a zöldség- és gyümölcs feldolgozás, a malomipari termékek gyártása, a sütőipar és még néhány terület. Kilencven százalék feletti a külföldi tulajdon a margarin, a finomított olaj, a jégkrém, az édesség, .kávé, tea, sör és üdítőital gyártásában.

• A hazai élelmiszer-ipari vállalkozásoknál 2003-ban 80 százalék volt a belföldi értékesítés aránya.

• A magyar élelmiszer-ipari exporton belül meghatározó a hústermékek kivitele, de igen jelentős még a feldolgozott zöldség- gyümölcs készítmény, a növényi olaj is. A legnagyobb homogén élelmiszer-ipari termék exportunk a hobbi állat-eledel és a tartósított kukorica.

• Az ágazati átlaghoz képest csökkenő mértékű a jövedelmezőség a hús- és baromfihús készítmények gyártásában, a tejfeldolgozásban, a malomipari termékek gyártásában, a húsfeldolgozásban és tartósításban, valamint a bor- és pezsgőgyártásban.

• Nemzetközi összevetésben használatos komplex versenyképességi mutató alapján a magyar élelmiszeripar versenyképessége nem rossz. A bruttó hozzáadott érték tekintetében az EU országok közül csak ötnek jobb a teljesítménye.

• Élelmiszerbiztonsági követelményeket tekintve a magyar helyzet szintén megfelelő, jobb mint az EU átlaga. Magyar gyártótól az elmúlt évtizedekben se hazai, se nem zetközi élelmiszerbotrány nem indult ki. Ugyanakkor hat ránk a nemzetközi botrányok miatti fogyasztói bizalomvesztés, ami rontja az üzletág hitelét, az üzletkötéseket.

A fenti megállapításokat abból a tájékoztatóból vettük át, amelyet a rendelkezésre álló adatok és tények felhasználásával az ÉFOSZ Titkársága készített a magyarországi élelmiszeripar EU csatlakozás előtti helyzetéről.