Ágazati érdekegyeztetés

Magyarországon is elkezdődött az európai normáknak megfelelő, szakmai alapokon szerveződő ágazati érdekegyeztetési gyakorlat kialakítása, amely a dániai szakszervezeti mozgalom szakmai segítségével és Phare támogatással valósulhat meg - mondta érdeklődésünkre Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Mint elmondta: az első hallásra kissé furcsa nevű Európai Ágazati Tanács Párbeszéd Bizottsága az uniós Phare program segítségével már két évvel ezelőtt adott 2 millió eurós támogatást Magyarországnak arra, hogy felállítson egy uniós elveknek megfelelő párbeszéd bizottságot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kétszereplős, vagyis a munkaadók és munkavállalók képviselőiből álló olyan testületek álljanak fel, amelyek az adott ágazat szereplőinek életét érintő kérdésekről tárgyalnak, egyeztetnek, és végül megállapodhatnak. Újdonság ebben a bizottságban, hogy a kormányzat csak "külső” szemlélőként vesz részt a munkában, szemben az Országos Érdekegyeztető Bizottsággal. Természetesen némileg más a felállás a közszférában és az állami tulajdonú vállalatok esetében, ahol az állam, mint tulajdonos és munkáltató jelenik meg. Ezek a megállapodások azonban túlmutatnak az általános kollektív szerződéseken, mert szerepelhet bennük az oktatás, képzés támogatása, esetleg az uniós pénzalapok közös megpályázása, amely az ágazatban dolgozók életét, szociális biztonságát, munkabiztonságát érinti, így kihatnak az ágazat gazdasági kérdéseire is.

Kapuvári József szerint sajnos az elmúlt két évben alig történt valami az ügyben. Az előző kormány alatt az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében indult meg egy előkészítő munka, elkészítettek három tanulmányt, melyek a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek oldaláról vizsgálták a kérdést, de nem sok eredménnyel. Az új kormány hivatalba lépését követően felgyorsultak az előkészületek, mert szerencsére Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szívügyének tekinti az uniós normáknak megfelelő bizottságok felállítását. Nemrégen volt egy ezzel foglalkozó konferencia, amely már konkrétabb kérdésekkel is foglalkozott. A szakmai segítséget adó dán szakszervezeti képviselőkkel közösen megtörtént 18 ágazat kijelölése, melyben az élelmiszeripar is szerepel, de az ágazatok számában még történhet változás. Gondot jelent, hogy bár a szakszervezetek struktúrája, ágazati felépítése nagyjából adott ehhez a munkához, viszont a munkaadók részéről még nincs meg a hasonló szervezeti felépítés, igazából nincs teljes döntési kompetenciával rendelkező testületük. A munka felgyorsítását jelzi az is, hogy következő lépésként a kijelölt 18 ágazat képviselői részére úgy a szakszervezeti, mint a munkaadói oldalról még az első fél évben megrendezésre kerül közösen egy kétszer három napos felkészítő tanfolyam, amely a bizottságok szerepét, feladatát igyekszik bemutatni. Remények szerint a dán kollégák segítségével és a kormány támogatásával mielőbb felállhatnak azok az ágazati titkárságok, amelyek már a konkrét koordinálási feladatokat is el tudják látni a bizottságok munkájának megindulásához.