Mi már EU-tagok vagyunk…

A Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. küldetése, hogy világszerte elismert minőségi termékekkel nyerjék el a vevők elégedettségét, növekvő eredményességükkel a tulajdonosok elismerését. Az ország vezető élelmiszeripari cégeként - szem előtt tartva a környezet megóvását és a munkavállalóik megbecsülését - törekszenek a partnereikkel kialakult jó viszony fejlesztésére. A Pick-csoport 133 éves múltjára elégedetten tekinthetnek vissza, mivel bár voltak visszaesések, a cég töretlenül fejlődött. Ma már természetesen a legkorszerűbb gyártósorokon, de ugyanazon 133 éves recept alapján készül a téliszalámi, és változatlan a gyártás csaknem 100 napja alatt az állandó szakértői felügyelet és gondoskodás. A Pick termékei méltán ismertek Európa-szerte, ugyanakkor a Pick szó ma már nem csak egy céget, hanem egy cégcsoportot jelöl, amely az ország legnagyobb élelmiszeripari vállalat-együttese. Hogyan készül a cég az Európai Unióhoz való csatlakozásra? Varga Zoltánnal, a Pick Szeged Rt. kereskedelmi- és marketing igazgatójával folytatott beszélgetésből ez is kiderül.

- Igazgató úr, nem elegendő csupán jó terméket gyártani, azt el is kell adni. Egy jó terméket természetesen könnyebb értékesíteni. Milyen ma a Pick-termékek piaca?

- Ha az idei esztendőről kellene véleményt mondanom, akkor azt mondhatom, hogy nem ez a legsikeresebb éve a cégnek, de az egész húsiparnak sem. Ellentmondásos hónapokon jutottunk túl. A piaci részesedésekben alapvető változások nem történtek, de sok olyan mozgás volt megfigyelhető, ami arra utalt, hogy a részesedések megváltoznak. Jó néhány cég előbbre lépett, de akadtak olyanok, amelyek elmaradtak például a csomagolás- és a termékfejlesztésben. Egy-két cég nehéz helyzetbe került, ugyanakkor néhánynak komoly esélyei nyíltak arra, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás évében, várhatóan 2004-ben, felkészülten, megfelelő munícióval, piaci részesedéssel, méltóképpen képviseljük az országot az unión belül is. Azt is mondhatnám tehát, hogy a húsipar kettévált, vagyis lesznek, akik felnőnek a feladat nagyságrendjéhez, s lesznek, akik nem.

- Az eddig sem volt kétséges, hogy a Pick Szeged Rt. megfelel az uniós normáknak, már ami a gyártástechnológiát, a kereskedelmet, forgalmat illeti, hiszen a Pick mindig is az élvonalhoz tartozott. Jelent-e Önöknek új kihívást a csatlakozás?

- Természetesen jelent, mivel nincs megállás. Mondom ezt annak ellenére, hogy az idén is megtartottuk idehaza a piacvezető szerepünket, ami azt jelenti, hogy szárazáruból több mint hatezer, hentesáruból pedig tízezer tonnát értékesítünk a belpiacon. A 16 ezer tonnás értékesítés volumenében hasonlít az elmúlt évihez, de az összetétele számunkra kedvezőbb.

- Mit jelent ez a kedvezőbb arány?

- Azt, hogy volumenében kevesebb hentesárut adunk el, de ezt a csökkenést ellensúlyozzuk a szárazáru növekedésével. Ezzel a fedezeti szintünk is kedvezőbb, vagyis az árbevételünk is szebben alakul, előbbre lépünk a tavalyi eredményekhez képest.

- Ez a belpiaci kép, de mi a helyzet az exporttal?

- Export tekintetében a piacvezető pozíciónkat könnyen megtartottuk, mert rajtunk kívül a készítmény exportban más cég nemigen volt jelen. Aki még exportképes, az a Gyulai Húskombinát Rt., s tulajdonképpen mi le is fedjük az exportpiacot. Az exportnál természetesen figyelembe vesszük a Herz és a Ringa termékeit is. Ez utóbbinál jelentős az orosz export, de a dán és az amerikai piacokra is viszünk termékeket. A cég exportja az idén szárazáruból meghaladja az ötezer tonnát, és csaknem eléri a belföldi értékesítés mennyiségét. Az exportnak csak kis hányada realizálódik Európán kívül, amelynek oka a fogyasztási szokások különbözőségéből, a termékek eltarthatóságából ered. Mi tehát már most is tagjai vagyunk az Európai Uniónak, hiszen az exportértékesítésünk ezekben az országokban valósul meg. Felkészültünk tehát az EU- csatlakozásra. Hentesáruban - amit már mindenki gyárt, és alacsonyabb feldolgozottságot igényel - más a helyzet, itt egyre szűkül a piac. Minden ország megpróbálja maga megoldani ezt a kérdést, és fejlesztik a vágóhidakat. A helyi alapanyag nyilvánvalóan olcsóbb, s ha keletre megyünk, akkor a munkabérek is alacsonyabbak, tehát a piac az exportőrök számára nem kedvez. Tudomásul kell vennünk ezt a helyzetet, különösen akkor, amikor igen magasak a hazai élőhús árak. Akkor nyílnak jobb lehetőségek, ha hasonló árszinten dolgozunk majd, mint az EU-s konkurenseink. S ez a támogatási rendszerben is megjelenik.

- Kiváltható-e szárazáruval a hentesáru exportcsökkenése?

- Valójában nem. Inkább arra kell felkészülnünk, hogy az eddigi túlnyomóan vörösárut felvevő exportpiacokon - s itt elsősorban a volt szocialista országokról beszélek - lassan-lassan félszáraz és szárazáruból is többet értékesíthetünk. Ezekben az országokban is kialakulóban van egy jóléti kör, akik már többet tudnak áldozni a táplálkozásukra. Szem előtt kell tehát tartanunk azt, hogy szárazáruinkkal is jelen legyünk ezeken a piacokon. Szeretnénk, hogy a téliszalámi és a szalámifélék ne kuriózumként fogyjanak ezekben az országokban sem.

- S bővülhet-e a belpiac ezeknél a termékeknél?

- Azt tapasztalom, hogy a belföldi fogyasztás növekszik, s nem csak a húsiparra gondolok. A húsfogyasztásban a baromfi termékek még mindig jól állnak, ami az egészséges táplálkozás mozgalmának is köszönhető. A baromfiipar élt is ezzel a lehetőséggel, jelentős piaci részesedést vittek el a húsipartól. Ám úgy érzem, hogy a sertéshús fogyasztásának csökkenése az idén megállt, ami annak is köszönhető, hogy jó néhány cég új csomagolásban, fejlettebb tartalommal jelent meg termékeivel a piacon. De ezeket a trendeket nehéz rövid idő alatt felmérni, hosszabb távon érdemes összevetni az eredményeket.

- Ma már azért a tudomány álláspontja is enyhült a vöröshúsokkal szemben. Közelebb hozható-e a fogyasztó ehhez a termékkörhöz?

- Az elmúlt években nem kedveztek a húsiparnak a különböző sertés- és marhabetegségek, bár Magyarországon szerencsére nem volt semmiféle vészhelyzet a sertés- és szarvasmarha ágazatban. Ugyanakkor a baromfiágazatban szembe kellett nézni néhány fertőzéssel, s talán ennek is tulajdonítható, hogy a piac kiegyensúlyozottabbá vált. A húsipar összefogását, ami a baromfiiparban jelen van, azonban nem tapasztalom. Ebben még jelentős tartalékaink vannak, amelyeket minél gyorsabban fel kell tárnunk, és élni velük. A húsipar ez ideig egy kőkemény konkurenciaharc terepéül is szolgált. Ez persze nem baj, hiszen a konkurencia éltet minket is, minél jobb minőségi munkára sarkall, de vannak területek, ahol össze kell fognunk. Ezt az összefogást még nem látom, bár akadnak jó példák is. Ez azonban nem általános.

- Ahhoz, hogy valódi együttműködés létrejöjjön - s ez már túlnő a Pick Rt. hatáskörén - az ipari struktúrának jelentősen meg kell változnia. A vágókapacitás 20 százaléka ugyanis nem felel meg az európai normáknak, amelyek, ha tagok leszünk, nem dolgozhatnak tovább.

- Való igaz, ezen a területen még nincs rend az országban. A baj az, hogy nem látom azokat a lépéseket sem, hogy a rend kialakuljon. A szerepeket nem csak kiosztani kell, hanem el is kell játszani. Ez a felosztás még nem történt meg, s 2004.-ig gyors lépésekre van szükség e problémák megoldásához.

- Gondolom, a Pick-nél nincsenek élelmiszerbiztonsági problémák…

- Termékeink minősége állandóan jó, magas színvonalú. Bizonyos szempontból az EU előtt járunk a higiéniai, élelmiszerbiztonsági kérdésekben. Ez az a pont, ahol nincs okunk aggodalomra. Sokkal nagyobb kihívást jelent az új csomagolási formák kialakítása, ezen a területen még hosszú út áll előttünk. A fogyasztói szokások változásai újabb és újabb kihívásokat fogalmaznak meg számunkra is, és piac-konformmá kell válnunk csomagolásban, kiszerelésben, a csomagolás minőségében is. Ma már a vevő nem szívesen megy a csemegepulthoz, sorba állni és kérni tíz deka párizsit, hanem odamegy a hűtőpulthoz, és leveszi a kész csomagolású terméket. S a multinacionális üzletláncok is ebbe az irányba terelik a gyártókat, mert neki is gazdaságosabb, ha a csemege pultot megszűnteti. Nekünk tehát erre kell felkészülnünk, s a szeletelt termékek mellett a hentesárukat is az önkiszolgáláshoz kell csomagolni. De ez még nagy feladat, szerencsére az idén már tettünk lépéseket ebbe az irányba is. Ígérhetem, hogy 2004-re garantáltan EU-konform termékpalettával leszünk jelen a piacon, mind csomagolás-, mind nyomdatechnikában, mind pedig kiszerelésben.

- Ezek szerint egyetlen egy Pick-termékről sem kell lemondanunk, ha belépünk az Európai Unióba.

- Ez az, ami egészen bizonyos. Ilyen nem fordulhat elő!