Jószerivel exporttámogatás nélkül marad a húságazat

Beszélgetés Éder Tamással, az agrártárca államtitkárával

Az elmúlt másfél év külpiaci szárnyalása után megtorpanni látszik a magyar húsexport, jövőre szinte megszűnik a húsexport támogatása, s nagy kérdés, hogy miként sikerül más módszerekkel helyettesíteni e támogatásokat. Mindeközben folyamatosan szigorodnak a költségnövelő élelmiszerbiztonsági előírások. Mi várható ezek után az ágazatban? - többek között erről beszélgettünk Éder Tamással, az agrártárca közigazgatási államtitkárával.

- A WTO-val kötött megállapodás alapján jószerivel megszűnik az exporttámogatás, holott annak léte alapjaiban határozza meg egy-egy piac meghódítását.

- Nincs mód változtatni a Kereskedelmi Világszervezettel, más néven WTO-val kötött szerződésen. Annál is inkább, mivel a legutóbb Dohaban tartott WTO-egyeztetés egyik eredménye, hogy a tagországok megállapodtak az agrártermékek világkereskedelmének további liberalizációjában. Ez nem jelent mást, minthogy a kereskedelmet torzító eszközök alkalmazását fokozatosan mérséklik, vagyis az exporttámogatások ideje lassan egyébként is lejár.

- Ugyanakkor a húsipar külpiaci sikereit, közvetlenül az állattenyésztés egészét befolyásolja a húsexport szárnyalása, vagy mélyrepülése.

- Az utóbbi évtizedben alkalmazott támogatások közül a legkényelmesebb volt az exporttámogatásokat odaítélni, s bevallom a leghatékonyabb eszköz egy termékpálya piaci szabályozására: ha többlet van, adjon az állam annyi pénzt, hogy a külpiacon versenyképes árat érjen el a magyar termék. Jövőre viszont csak az előhűtött félsertés kivitelét támogathatja a kormány. A nemzetközi szerződések - és itt a WTO mellett az EU-val kötött úgynevezett duplanullás és négynullás megállapodások - ugyanakkor fokozatosan arra kényszerítik az ágazat vezetőit, szereplőit, hogy átgondolják: milyen új, a nemzetközi szervezetek által is elfogadott támogatásokkal lehet helyettesíteni a direkt exporttámogatást. Ez nem könnyű feladat, ugyanakkor azt is le kell szögeznem, hogy a húságazat termelési hatékonyságának javítása is a megoldások közé tartozik.

- Az ágazat szereplői közül az állattenyésztők úgy vélik, hogy a közel 40 százalékos húsipari túlkapacitás költségei nyomják az ágazatot, a húsipari szövetségek viszont túlzónak tartják a túlkapacitásról szóló híreket.

- Nem tudom pontosan kinek van igaza, ugyanis biztos, hogy többlet költséget jelent a túlkapacitások finanszírozása, ugyanakkor a sertéstenyésztőkre és marhatartókra is sok munka vár. A magyar sertés a nyáron a legdrágább volt a világon, s ez nemcsak a 30 ezer forintos kukorica ára miatt drága takarmányok miatt alakult ki. Az állattenyésztés hatékonysága - legyen szó takarmány-felhasználásról, egy kocára jutó leadott hízók számáról, az egy dolgozó által gondozott sertések számától - messze elmarad az európai fejlett országokban mért eredményektől. Igaz, sokan mondhatják erre - ahogy a húsiparra is vonatkozik mindez -, hogy pénz nélkül nehéz fejleszteni a technológiát, s így javítani a hatékonyságot. Erre viszont én azt válaszolom, hogy az idén számottevően nőtt az ilyen állami támogatással megvalósított beruházások nagysága. Vagyis vannak sokan, akik fantáziát látnak e tevékenységben, és saját forrást is felmutatnak.

- Végül is jövőre mivel helyettesíti az FVM a húskivitel támogatását?

- Elsősorban a minőségi felárral: a legjobb minőségi kategóriákba tartozó sertések után a tárca meghatározott támogatást biztosít. Ugyanakkor a feldolgozókat az állategészségügyi, higiénés költségekhez igényelhető állami támogatással segítjük. Ezen felül az ágazatot marketing támogatásokkal lehet még helyzetbe hozni. Más, újabb típusú támogatás nem igen jöhet szóba 2002-ben.

- Az ágazat 2001-ben nem várt költségterhekkel találta szembe magát: a BSE-járvány megelőzése miatt milliárdokat kellett élelmiszerbiztonsági tevékenységre fordítani.

- Jövőre részben az agrártárca - reményeink szerint -, részben a kormány finanszírozza a BSE-tesztek beszerzését. Minden harminc hónapnál idősebb vágott marhát ellenőrizni kell, s reméljük a tesztek eredményei jövőre is bizonyítják, hogy az állomány mentes a BSE- kórokozójától. A védekezés másik eleme - és ez a sokkal nagyobb költségekkel járó folyamat - a veszélyes testrészek megsemmisítése. Erre az idén nem volt forrás, s egyelőre most dolgozunk azon, hogy a jövő évi támogatási rendszerben erre forrást találjunk. Ez attól függ, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok milyen eredménnyel zárulnak. Szakértők vizsgálják, hogy a komposztálás, vagy az égetés a legmegfelelőbb módszer Magyarországon. Az égetésnél azt is meg kell nézni, hogy új kapacitást kell-e építeni, vagy megoldható a meglévő égetőkben. Ezután vizsgáljuk meg, hogy a költségeket miként lehet megosztani az ágazat szereplői és a kormányzat között.

- Mindez azt is jelenti, hogy további költségnövekedést kell a húsipari cégeknek elviselniük. Ez viszont kihat az ott munkát vállaló emberek helyzetére is.

- Már az előbbiekben is említettem, hogy a húságazat input oldali költségeit kell csökkenteni. Azaz olcsóbban kell hízlalni a disznót, s olcsóbban kell működtetni a feldolgozókat. A húsipari túlkapacitás okozta a 380 forintos sertésárakat, mivel az állandó költségeket csak úgy tudják fedezni a cégek, ha minél több sertést vágnak. Elindult a verseny a sertésekért, így tornázták fel az árat.

- Az egyre drágább disznóból viszont a külpiacon egyre nehezebben eladható terméket állít elő a húsipar, kevesebbet értékesít, kevesebbet vág, s a kör bezárult.

- Mindez igaz, de azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy a belpiacon miként lehetne növelni a sertéshús fogyasztását. Szerintem a lakosság az elkövetkező egy-két évben átlagosan több kilóval több húst fog vásárolni, ami észrevehető hatást okoz az ágazatban. Ennek már csak azért is nagy az esélye, mert az idén 40 ezer forintra, jövőre 50 ezerre nő a minimálbér. Ez éppen azokat a rétegeket segíti, akik alacsony jövedelmük miatt alig vásároltak húst az üzletekben.

- Ha éppen nem feketevágóhidakról, a szomszédtól vették a finánc és állatorvos nemlátta húst. Mi lesz a "feketevágóhidakkal"?

- Igaza van, a húságazat fekete részének kifehérítése is segíti a legális szereplők helyzetét: nem mindegy, hogy évente félmillió sertés feldolgozása a legális, vagy éppen a homályban működő üzemeknek ad munkát. Egyébként két ok miatt is gyors változás várható a szürke és feketegazdaságban. Egyrészt az EU-csatlakozással olyan feltételrendszereket kell működtetni, amelyek kizárják a fekete húsforgalmazást. Ugyanakkor az EU-ban az egyes kisrégiókat, körzeteket ellátó üzemek számára is enyhébb feltételrendszert alakítottak ki a nagy, professzionális cégekben alkalmazottakhoz képest. EU-tagként az egész magyar húsipart lehetetlenítheti el egy-egy felelőtlen cég működése. Ugyanakkor az agrárkormányzat is hathatós lépésekre készül.

- Az Unióban mostanában áll fel az Élelmiszerbiztonsági Hivatal, Magyarországon mikor várható egy ilyen óriási feladatkörrel rendelkező intézmény kialakítása?

-Nemzetközi törekvés - és ezt a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos növekvő bizalmatlansága kényszeríti ki -. hogy a termőföldtől az asztalig kell figyelemmel kísérni egy élelmiszer útját. Azaz mindent dokumentálni kell, figyelni, mikor, milyen esetleges kedvezőtlen hatások érik az alapanyagot, az élelmiszert. Csak korrekt termék maradhat meg a piacon, a többiek előbb-utóbb elbuknak - legalábbis a fejlett, fizetőképes piacokon ez a tendencia. Magyarországon is létrejön egy intézmény, folyamatban van egy ilyen szervezet feladat- és hatáskörének meghatározása. Az EU-csatlakozásig e szervezetnek meg kell erősödnie, olajozottan kell működnie.

- Az élelmiszerbiztonsági előírások betartása ismételt költségeket ró a vállalkozásokra, ahogy az új minimálbér bevezetése is. Ez egyben jó is és veszélyes is a munkavállalókra nézve.

- A munkavállalók többsége - ez az év is bizonyítja - nincs veszélyben a minimálbér emelése miatt. Az igaz, hogy a például a vágóhidak üzemeltetői számára növeli a bérköltségeket, de egyben - az előbb már kifejtettem - növeli a fogyasztáson keresztül a hús iránti keresletet. Vagyis kettős a hatás: nő a költség, viszont növelheti a forgalmat is az új minimálbér. Ugyanakkor az EU-csatlakozásig visszalévő néhány évben fokozatosan kell közelíteni a hazai béreket a brüsszeliekhez, ugyanis csak így lehet egészségesen közelíteni az árakat is.