Új módon kell piacra termelni
Gondolatok az élelmiszergazdaságról, a szövetkezésről és a tanulásról
A Magyar-Dán Kapcsolatfejlesztési Társaság szerény, század- és ezredfordulót
búcsúztató közgyűlésen foglalta össze hat éves történetének legfontosabb tapasztalatait
és fogalmazta meg a következő évekre kitűzendő célokat. Az 500 természetes és 40
jogi személy tagot tömörítő társaság, az alapítása óta gyümölcsöző kapcsolatokat
alakított ki dán kormányzati és önkormányzati szervekkel, számos intézménnyel,
gazdasági szervezettel, s a több ezerre tehető, Magyarország iránt érdeklődő dán
családdal és magánszeméllyel.
Előtérben az élelmiszertermelés
|
Dr. Szira József egz dániai tanácsadó központ vezetőjét faggatja
|
Ezeket a kapcsolatait a társaság egyrészt a két ország kölcsönös megismertetésére,
másrészt dániai tapasztalatszerzési lehetőségek megteremtésére használta fel. A hat év
alatt mintegy 600 honfitársunk - köztük 200 mezőgazdasági és élelmiszeripari
szakember - vett részt dániai tanulmányúton. A tanulmányutak résztvevői, a magyar
gazdaság szempontjából az új évezredben is meghatározó területek szinte valamennyi
szakágát képviselték. A programon megvalósításában kiemelkedő szerepet vállaltak: a
költségek mintegy 60 százalékátát fedező dán Demokrácia Alapítvány
(Demokratifonden), valamint a 25 százalék körüli arányt biztosító Földművelési és
Vidékfejlesztési Minisztérium. Az Északi Fény Bt. térítés nélküli tolmácsolás
biztosításával járult hozzá az utak eredményességéhez. Mindemellett jelentős volt a
résztvevők saját költségvállalása is. A hat év legértékesebb gyümölcseinek egyike a
Károlyi Sándor Alapítvánnyal és a Hangyával létrejött együttműködés, amelyet a
közgyűlésen Szeremley Béla és Dr. Szabó Zoltán is hangsúlyoztak.
A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy Dániából a hat év alatt több ezer vendéget
fogadtunk, köztük sok dán gazdát is.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kezdettől fogva a kiemelt szerepet kapott a
társaság tevékenységében, s a közgyűlés döntése értelmében így lesz a jövőben is.
Mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral kapcsolatosan a társaságnak átfogó
elképzelése van, amelynek a kifejtésére az írás keretei csak néhány mondatban adnak
lehetőséget. Röviden összefoglalva: hosszú távú nemzeti mezőgazdaság-politikára van
szükség, miként ez a legsikeresebb agrár országokban megvalósult. Legalább 50 évre
meg kell fogalmazni a magyar mezőgazdaságra vonatkozó nemzeti célokat, beillesztve
az európai változások kereteibe. Meg kell őrizni a hagyományos paraszti kultúrát, mert
a mezőgazdaság több mint élelmiszer-termelő tevékenység.
Magasabb színvonalon
A társaság alapvetőnek tartja a paraszti kultúra megőrzését. E nélkül emberséges
állattartás, a természet kímélése, egészséges táplálék termelése és előállítása aligha
képzelhető el. Úgy ítéljük meg, hogy mezőgazdasági nagyüzemek mellett is javulnak a
családi birtok lehetőségei, fokozódik a mezőgazdaság élőmunka igénye. Fontos és
sürgető feladat tehát a munkavégzés szakmai színvonalának és hatékonyságának
emelése.
Az elmúlt század nemzetközi és hazai politikai viszonyai megfosztották a magyar
lakosságot a világjárással szerezhető tapasztalat és ismeretszerzés lehetőségeitől. Ez is
hozzájárult, hogy nagy létszámú, a legjobb munkavégzési korban lévő honfitársunknak
nincsenek korszerű mezőgazdasági munkavégzési ismeretei. Szükség van a
mezőgazdasági képzés gyakorlati irányban történő korszerűsítésére és bővítésére.
Bár jelentős előrelépés az FVM és szervezeteinek dániai ifjúsági szakképzési
gyakorlata, de ez nem oldja meg azoknak a szakmai fejlődését, akik már nem
kapcsolódhatnak be az ifjúsági képzésbe. Célszerű megoldás lehetne a dán Amu
iskolák mezőgazdasági felnőttoktatási gyakorlatának magyarországi alkalmazása. Az
alkalmazhatóság megítélése, illetve az esetleges módosítási igények felmérése céljából
javasolja a társaság 20 fős munkavállalói és 20 fős tanári csoport 6 hetes tanfolyamon
való részvételét.
Az idén tovább folytatjuk a 2000-ben kezdett megbeszéléseinket, kiegészítve a
tanfolyamon résztvevők 6 hónapos, begyakorlást biztosító munkán való részvételével.
A javaslat kedvező dán fogadtatása reményt ad arra, hogy mind magyar, mind dán
részről meg tudjuk szerezni a szükséges támogatást.
Várható hátrányok
Kevésnek tartjuk a mezőgazdaságban dolgozóknak az Uniós csatlakozásra való
felkészítését. A gazdák egyáltalán nem, a gazdákat segítő, kialakulóban levő tanácsadó
szolgálatok pedig alig ismerik az Unió gazda-elszámolási módszereit, megoldásait. A
mezőgazdaság a maitól teljesen eltérő körűlmények közé kerül, amelyeknek egy része
hátrányos a magyar mezőgazdaságra. A hátrányoknak a rendszerbe történő belépés
előtti megismerése bizonyára mérsékelhetné ezek hatását.
2001-ben szeretnénk két 20 fős szakmai csoportot eljuttatni dániai tanulmányútra,
melynek célja a mezőgazdasági számviteli gyakorlat, elszámolási és támogatási
rendszerek ügyvitelének, hatósági szabályozásának, valamint a banki gyakorlatnak,
illetve a még felmerülő kérdéseknek a megismerése. A két csoport személyi kerete és
feladatai nagyjából kialakultak, az előkészítő megbeszélések megkezdődtek.
A mezőgazdaság területéhez soroljuk még annak az ifjúsági csoportnak az útját is,
amely a környezetvédelem mezőgazdasági és önkormányzati vonatkozásaival
ismerkedne, egyben tanulmányozná a megújuló energiaforrások hasznosításában elért
legújabb dán eredményeket (szalma- és hulladékégető erőművek).
Egyedül nem megy
A mezőgazdaság legfontosabb területei közé soroljuk a szövetkezést. Föl kell
ismernünk, hogy a szövetkezés nem csak gazdasági kategória. A szövetkezés kereteit
mindig befolyásolja a politika. Meg kell tehát tanulni szövetkezni a mai politikai és
gazdasági feltételek között is. Minden politikai és gazdasági rendszerben meg lehet
találni a demokratikus és hasznos szövetkezési módokat. Ebből a demokrácia rész
egyébként is leginkább a résztvevőktől függ.
A termékpályás szövetkezetek jól illeszthetők a mai gazdasági és politikai viszonyok
közé, tehát segíteni kell kialakulásukat a ma rendelkezésre álló szellemi és anyagi
eszközökkel. Bár nagy a tőkehiány is, a magunk részéről úgy látjuk, hogy a
gondolkodásban és felkészültségben van a legnagyobb hiány. Az egyedül könnyebb
életfelfogás talán tényleg jó volt a tatárok, török portyázók és a Habsburg-
katonatoborzás elől való menekülésben, de a magányos gazda, gazdálkodó ma akkor is
nagyobb kockázatot visel, ha pénzügyileg egyébként erős is. Meg kell tehát tanulnunk
demokratikusan szövetkezni gondolkodásban is.
Az embertelen állattartás, az élelmiszerfeldolgozásban is eluralkodó kizárólagos
haszonszerzési magatartás a termelésben új veszélyeket, a fogyasztás világában új
félelmeket szült. Ezek a körülmények új fogyasztási szokásokat kezdenek kialakítani,
amelyek előbb vagy utóbb megjelennek a ma még szegényebb fogyasztói rétegeknél is.
Tehát meg kell tanulnunk új módon piacra termelni. Ehhez széleskörű tájékoztatásra
van szükség, amelyhez a szövetkezés nyújthatja a leghathatósabb segítséget. A
szövetkezés nem csak piaci kitörés, hanem védekezés is. A védekezés és a piac
befolyásolásának hathatós és tisztességes formája. Mindehhez Dánia a tapasztalatok és
módszerek gazdag kincsestárának tekinthető.
A lehetőségek kihasználása
Magyarországon a rendelkezésre álló szürkeállomány felér egy gazdag olajlelőhellyel.
Az elmúlt évről elmaradt adósságunk az állatorvosok dániai tanulmányútja. Úgy tűnik,
hogy nem tudunk igazán élni a kiváló magyar állategészségügyben rejlő mérhetetlen
lehetőségekkel. Dánia a kevés országok egyike, amely Japánba is szállíthat sertéshúst.
Az embertelen állattartás és az állatoknak a hozam vonatkozásában tett mértéktelen
kizsákmányolása egyik okozója a veszélyes állatbetegségek ilyen méretű
megjelenésének. Egy tökéletesen egészséges állatállományú, sertés-, baromfipestis,
kergekór és más életveszélyes és étvágyrontó betegségektől mentes, a hústermelést
természetes körülmények között folytató vidéknek mindig lesz biztos piaca. Ehhez
jobban kell hasznosítanunk az állategészségügyben elért eredményeinket.
Az elmondottakból is látható, hogy a társaság figyelme sok mindenre kiterjed, de mi is
csak akkor tudjuk a terveket megvalósítani, ha szövetkezünk. Ilyen szövetkezést
ajánlunk a magyar önkormányzatoknak, a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban
érdekelteknek. A közelmúltban rendezte meg a dán nagykövetség, a dán Árhús megye
és több dán és magyar szervezet közösen dán vállalatok magyarországi bemutatkozását
Budapesten és Győrött. A bemutatókon hallatlanul sok hasznos dolgot kínáltunk a
magyar vidéknek. A társaság szeretné ezt a rendezvényt megismételni öt-hat helyen az
országban, a helyileg legcélszerűbbnek ígérkező tartalommal. Ez azonban nem olcsó
dolog, de meg lehet oldani az egyes érdeklődők számára elviselhető költségszint
mellett. Várjuk a szövetkezőket!
dr. Szira József
elnök