2001. IX.évfolyam 1.szám

KITEKINTÉS

Új módon kell piacra termelni

Gondolatok az élelmiszergazdaságról, a szövetkezésről és a tanulásról

A Magyar-Dán Kapcsolatfejlesztési Társaság szerény, század- és ezredfordulót búcsúztató közgyűlésen foglalta össze hat éves történetének legfontosabb tapasztalatait és fogalmazta meg a következő évekre kitűzendő célokat. Az 500 természetes és 40 jogi személy tagot tömörítő társaság, az alapítása óta gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki dán kormányzati és önkormányzati szervekkel, számos intézménnyel, gazdasági szervezettel, s a több ezerre tehető, Magyarország iránt érdeklődő dán családdal és magánszeméllyel.

Előtérben az élelmiszertermelés

Dr. Szira József egz dániai tanácsadó központ vezetőjét faggatja
Ezeket a kapcsolatait a társaság egyrészt a két ország kölcsönös megismertetésére, másrészt dániai tapasztalatszerzési lehetőségek megteremtésére használta fel. A hat év alatt mintegy 600 honfitársunk - köztük 200 mezőgazdasági és élelmiszeripari szakember - vett részt dániai tanulmányúton. A tanulmányutak résztvevői, a magyar gazdaság szempontjából az új évezredben is meghatározó területek szinte valamennyi szakágát képviselték. A programon megvalósításában kiemelkedő szerepet vállaltak: a költségek mintegy 60 százalékátát fedező dán Demokrácia Alapítvány (Demokratifonden), valamint a 25 százalék körüli arányt biztosító Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium. Az Északi Fény Bt. térítés nélküli tolmácsolás biztosításával járult hozzá az utak eredményességéhez. Mindemellett jelentős volt a résztvevők saját költségvállalása is. A hat év legértékesebb gyümölcseinek egyike a Károlyi Sándor Alapítvánnyal és a Hangyával létrejött együttműködés, amelyet a közgyűlésen Szeremley Béla és Dr. Szabó Zoltán is hangsúlyoztak. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy Dániából a hat év alatt több ezer vendéget fogadtunk, köztük sok dán gazdát is.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kezdettől fogva a kiemelt szerepet kapott a társaság tevékenységében, s a közgyűlés döntése értelmében így lesz a jövőben is. Mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral kapcsolatosan a társaságnak átfogó elképzelése van, amelynek a kifejtésére az írás keretei csak néhány mondatban adnak lehetőséget. Röviden összefoglalva: hosszú távú nemzeti mezőgazdaság-politikára van szükség, miként ez a legsikeresebb agrár országokban megvalósult. Legalább 50 évre meg kell fogalmazni a magyar mezőgazdaságra vonatkozó nemzeti célokat, beillesztve az európai változások kereteibe. Meg kell őrizni a hagyományos paraszti kultúrát, mert a mezőgazdaság több mint élelmiszer-termelő tevékenység.

Magasabb színvonalon

A társaság alapvetőnek tartja a paraszti kultúra megőrzését. E nélkül emberséges állattartás, a természet kímélése, egészséges táplálék termelése és előállítása aligha képzelhető el. Úgy ítéljük meg, hogy mezőgazdasági nagyüzemek mellett is javulnak a családi birtok lehetőségei, fokozódik a mezőgazdaság élőmunka igénye. Fontos és sürgető feladat tehát a munkavégzés szakmai színvonalának és hatékonyságának emelése.

Az elmúlt század nemzetközi és hazai politikai viszonyai megfosztották a magyar lakosságot a világjárással szerezhető tapasztalat és ismeretszerzés lehetőségeitől. Ez is hozzájárult, hogy nagy létszámú, a legjobb munkavégzési korban lévő honfitársunknak nincsenek korszerű mezőgazdasági munkavégzési ismeretei. Szükség van a mezőgazdasági képzés gyakorlati irányban történő korszerűsítésére és bővítésére.

Bár jelentős előrelépés az FVM és szervezeteinek dániai ifjúsági szakképzési gyakorlata, de ez nem oldja meg azoknak a szakmai fejlődését, akik már nem kapcsolódhatnak be az ifjúsági képzésbe. Célszerű megoldás lehetne a dán Amu iskolák mezőgazdasági felnőttoktatási gyakorlatának magyarországi alkalmazása. Az alkalmazhatóság megítélése, illetve az esetleges módosítási igények felmérése céljából javasolja a társaság 20 fős munkavállalói és 20 fős tanári csoport 6 hetes tanfolyamon való részvételét.

Az idén tovább folytatjuk a 2000-ben kezdett megbeszéléseinket, kiegészítve a tanfolyamon résztvevők 6 hónapos, begyakorlást biztosító munkán való részvételével. A javaslat kedvező dán fogadtatása reményt ad arra, hogy mind magyar, mind dán részről meg tudjuk szerezni a szükséges támogatást.

Várható hátrányok

Kevésnek tartjuk a mezőgazdaságban dolgozóknak az Uniós csatlakozásra való felkészítését. A gazdák egyáltalán nem, a gazdákat segítő, kialakulóban levő tanácsadó szolgálatok pedig alig ismerik az Unió gazda-elszámolási módszereit, megoldásait. A mezőgazdaság a maitól teljesen eltérő körűlmények közé kerül, amelyeknek egy része hátrányos a magyar mezőgazdaságra. A hátrányoknak a rendszerbe történő belépés előtti megismerése bizonyára mérsékelhetné ezek hatását.

2001-ben szeretnénk két 20 fős szakmai csoportot eljuttatni dániai tanulmányútra, melynek célja a mezőgazdasági számviteli gyakorlat, elszámolási és támogatási rendszerek ügyvitelének, hatósági szabályozásának, valamint a banki gyakorlatnak, illetve a még felmerülő kérdéseknek a megismerése. A két csoport személyi kerete és feladatai nagyjából kialakultak, az előkészítő megbeszélések megkezdődtek.

A mezőgazdaság területéhez soroljuk még annak az ifjúsági csoportnak az útját is, amely a környezetvédelem mezőgazdasági és önkormányzati vonatkozásaival ismerkedne, egyben tanulmányozná a megújuló energiaforrások hasznosításában elért legújabb dán eredményeket (szalma- és hulladékégető erőművek).

Egyedül nem megy

A mezőgazdaság legfontosabb területei közé soroljuk a szövetkezést. Föl kell ismernünk, hogy a szövetkezés nem csak gazdasági kategória. A szövetkezés kereteit mindig befolyásolja a politika. Meg kell tehát tanulni szövetkezni a mai politikai és gazdasági feltételek között is. Minden politikai és gazdasági rendszerben meg lehet találni a demokratikus és hasznos szövetkezési módokat. Ebből a demokrácia rész egyébként is leginkább a résztvevőktől függ.

A termékpályás szövetkezetek jól illeszthetők a mai gazdasági és politikai viszonyok közé, tehát segíteni kell kialakulásukat a ma rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel. Bár nagy a tőkehiány is, a magunk részéről úgy látjuk, hogy a gondolkodásban és felkészültségben van a legnagyobb hiány. Az egyedül könnyebb életfelfogás talán tényleg jó volt a tatárok, török portyázók és a Habsburg- katonatoborzás elől való menekülésben, de a magányos gazda, gazdálkodó ma akkor is nagyobb kockázatot visel, ha pénzügyileg egyébként erős is. Meg kell tehát tanulnunk demokratikusan szövetkezni gondolkodásban is.

Az embertelen állattartás, az élelmiszerfeldolgozásban is eluralkodó kizárólagos haszonszerzési magatartás a termelésben új veszélyeket, a fogyasztás világában új félelmeket szült. Ezek a körülmények új fogyasztási szokásokat kezdenek kialakítani, amelyek előbb vagy utóbb megjelennek a ma még szegényebb fogyasztói rétegeknél is. Tehát meg kell tanulnunk új módon piacra termelni. Ehhez széleskörű tájékoztatásra van szükség, amelyhez a szövetkezés nyújthatja a leghathatósabb segítséget. A szövetkezés nem csak piaci kitörés, hanem védekezés is. A védekezés és a piac befolyásolásának hathatós és tisztességes formája. Mindehhez Dánia a tapasztalatok és módszerek gazdag kincsestárának tekinthető.

A lehetőségek kihasználása

Magyarországon a rendelkezésre álló szürkeállomány felér egy gazdag olajlelőhellyel. Az elmúlt évről elmaradt adósságunk az állatorvosok dániai tanulmányútja. Úgy tűnik, hogy nem tudunk igazán élni a kiváló magyar állategészségügyben rejlő mérhetetlen lehetőségekkel. Dánia a kevés országok egyike, amely Japánba is szállíthat sertéshúst. Az embertelen állattartás és az állatoknak a hozam vonatkozásában tett mértéktelen kizsákmányolása egyik okozója a veszélyes állatbetegségek ilyen méretű megjelenésének. Egy tökéletesen egészséges állatállományú, sertés-, baromfipestis, kergekór és más életveszélyes és étvágyrontó betegségektől mentes, a hústermelést természetes körülmények között folytató vidéknek mindig lesz biztos piaca. Ehhez jobban kell hasznosítanunk az állategészségügyben elért eredményeinket.

Az elmondottakból is látható, hogy a társaság figyelme sok mindenre kiterjed, de mi is csak akkor tudjuk a terveket megvalósítani, ha szövetkezünk. Ilyen szövetkezést ajánlunk a magyar önkormányzatoknak, a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban érdekelteknek. A közelmúltban rendezte meg a dán nagykövetség, a dán Árhús megye és több dán és magyar szervezet közösen dán vállalatok magyarországi bemutatkozását Budapesten és Győrött. A bemutatókon hallatlanul sok hasznos dolgot kínáltunk a magyar vidéknek. A társaság szeretné ezt a rendezvényt megismételni öt-hat helyen az országban, a helyileg legcélszerűbbnek ígérkező tartalommal. Ez azonban nem olcsó dolog, de meg lehet oldani az egyes érdeklődők számára elviselhető költségszint mellett. Várjuk a szövetkezőket!

dr. Szira József elnök


előző cikk újság tartalomjegyzék következő cikk
rovatban vissza rovat tartalomjegyzék rovatban előre