Ajánlás a bérmegállapodáshoz

2001. január 24-én megszületett az évi átlagkereset-növekedésre vonatkozó országos ajánlás, amely szerint a 2001. évre az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkáltatói, munkavállalói és kormányzati oldalai 9,75 - 12,5 százalékos átlagkereset- növekedési mértéket ajánlanak a versenyszférában. A megállapodásban foglalt mérték azonos azzal, amiről egy héttel korábban megegyezett a munkavállalói és a munkáltatói oldal az OMT Bér- és Kollektív Megállapodások Bizottságában. Azaz a kormány képviselői aláírásukkal visszaigazolták a fenti értékek reális teljesíthetőségét, s a többségi állami tulajdonú cégeknél a megállapodás felső értékéhez közeli béremelést tartottak indokoltnak.

A megállapodás centruma 11,25 százalék, amely központi érték a kormány által prognosztizált 5-7 százalékos infláció megvalósuláa esetén 4-6 százalékos reálkereset növekedést jelenthet, a gazdasági kutatóintézetek által jelzett 8-9 százalékos infláció mellett pedig 2-3 százalékos reálérték emelkedést hozhat átlagosan.

Az előző évekhez viszonyítva korábban aláírt országos bérajánlás kedvezőbb feltételeket biztosít ahhoz, hogy a munkahelyi megállapodások is a naptári év kezdetéhez minél közelebbi időpontban szülessenek meg, s így csökkenjenek a visszamenőleges béremelésekkel kapcsolatos esetleges nehézségek.

Ahol a gazdasági lehetőségek adottak, törekedni kell az országos kereset-ajánlás felső értékén megállapodni, kiegészítve azt a lehetséges szociális juttatásokkal. A munkavállalói oldal indítványa ellenére ez évben nem sikerült az országos ajánlásba belefoglalni a keresetnövekedés mértéke mellett egyéb javaslatokat. Ennek ellenére minden munkahelyen külön figyelmet célszerű fordítani az elérhető szociális juttatásokra is, például a kiegészítő nyugdíj- és egészségbiztosítási pénztári munkáltatói befizetésekre, az üdülési támogatásokra, az étkezési hozzájárulásra, az adott munkahelyen szokásos juttatásokra, stb.

Elkerülendő a 2000-ben kialakult helyzet, amikor a tervezettnél lényegesen magasabb volt az infláció, a kereset-növekedési ajánlást viszont alig haladta meg a kereset- növekedés, s mindennek következtében a célként megjelöltnél alacsonyabb reálkereset- növekedés valósult meg, erősen megfontolandó a korrekciós kötelezettségek rögzítése a munkahelyi bérmegállapodásokban.