Hangsúlyok az érdekvédelemben

Válaszol az MSZOSZ alelnöke

Arra kértem Rabi Ferencet, az MSZOSZ alelnökét, hogy a HÚSOS olvasóit tájékoztassa azokról az aktuális kérdésekről, amelyek az év elején a konföderáció látásmódjában és a szakszervezeti tagság érdeklődésének is az előterében állnak. Ezek: a bértárgyalások, a munka törvénykönyvének módosítása, az üzemitanács- választás és a szervezet-építés problémái.

-Nézzük sorban, melyek az érdekvédelem mostani csomópontjai, mire kell összpontosítani a figyelmet?

- Az MSZOSZ törekvéseinek középpontjában van - kezdte válaszát Rabi Ferenc -, hogy az országos társadalmi párbeszéd fórumain keresztül is segítse a tagszervezetek és a munkahelyi szervezetek bértárgyalásait. Alapelvünk az, hogy a gazdasági teljesítmény növekedésével összhangban emelkedjenek a reálkeresetek is. A múlt évben sajnos, az 5 százalék körüli gazdasági növekedéshez országos szinten csak 1,4 százalékos reálkereset emelkedés társult, a közalkalmazotti és köztisztviselői körben pedig a reálkereset ennél is kevesebb lett.

A minimálbér 40 ezer forintra történő emelése önmagában eredményt jelent. A bevezetéséhez javasolt kompenzációs technikák elmaradása azonban foglalkoztatási problémákat, bérfeszültséget okoz, melynek konkrét tényeit a gyenge profit termelő cégeknél és a közalkalmazotti területen tapasztaljuk. Az idei évi bértárgyalási megállapodás az Országos Munkaügyi Tanácsban létrejött, ami reményeink szerint segítheti a munkahelyi, ágazati megállapodások megkötését.

- Mi a helyzet a munka törvénykönyvének módosításával?

- A múlt év novemberében, mint emlékezetes, közös szakszervezeti demonstrációt váltott ki a munka törvénykönyvének tervezett módosítása. Amennyiben a munkáltatókkal vagy a kormánnyal nem sikerül megállapodni a munkaszervezésre, a munkaidő beosztásra vonatkozó szabályozás koncepciójának teljes átdolgozásában, vagy az országgyűlésben e fejezet visszavonásában, akkor a szakszervezeteknek a 2000. november 11-i demonstrációnál még erőteljesebb érdekérvényesítési akciókat kell megszervezni. A munkaadói nagyobb szabadságot a munkaidő szervezésében kompenzálni kell a munkavállalók javára. Nem lehet megengedni, hogy kiszámíthatatlan munkaidő beosztást erőltessenek a munkavállalókra.

- Üzemitanács-választások is lesznek 2001-ben. Mire hívná fel a figyelmet ezzel kapcsolatban?

Üzemitanács-választásra negyedik alkalommal kerül sor ez év novemberében. Az időpont ugyan távolinak tűnik, de a szakszervezeteknek már most készülniük kell a megmérettetésre. Az üt.-választások ugyanis kifejezik a szakszervezetek támogatottságát, a jelenlegi törvényi szabályozás alapján a munkahelyi kollektív szerződéskötési jogot.

A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára több alkalommal nyilatkozott a szakszervezeti reprezentativitás szükségességéről, esetenként megkérdőjelezve a szakszervezetek szervezettségét, munkahelyi, ágazati és országos befolyásolási képességét. Az előző üt-választásokon az MSZOSZ tagszervezeteinek jelöltjei a szavazatok 70 százalékát kapták meg. Csattanós válasz lehet az államtitkári (kormányzati) véleményre, ha 2001-ben ezt az eredményt megismételjük. Nem kevésbé lényeges az üzemi tanácsok számára biztosított jogosítványok közös, eredményes kihasználása a munkavállalók érdekében.

- Essék szó végül a szervezetépítésről, a szakszervezeti struktúráról, a konföderációk közeledéséről, összefogásáról.

- Az MSZOSZ IV. kongresszusán (1998. decemberében) tagszervezeteinkkel megállapítottuk, hogy az atomizálódott szakszervezeti felépítési rendszert a célszerűbb működés érdekében integrálni kell a közös tagszervezeti és konföderációs érdekek mentén. Ebben az évben szeretnénk felgyorsítani a folyamatot az anyagi erők, a szakértői háttér, az európai uniós integrációs feladatok érdekében is. Ehhez az MSZOSZ - az igények jelentkezése esetén - a szakmai segítő, módszertani anyagok mellett gyakorlati segítséget is kíván adni.

Dolgozunk a konföderációs közeledés elmélyítésén is. Tagszervezeteinknek - lehetőségeik függvényében - nyitottabbá kell tenniük struktúrájukat a területi típusú szerveződések irányába. Ma a munkavállalók közel 40 százaléka mikro- vagy kisvállalkozásoknál dolgozik, számukra biztosítani szükséges a szakszervezetekhez való csatlakozás lehetőségét. Kívánatos, hogy - az európai uniós területfejlesztési elvárásokhoz igazodva - megerősítsük a szakszervezeti jelenlétet a területen. A tudatos szakszervezeti tisztségviselői utánpótlás érdekében elkészítjük a szakszervezeti oktatás feladattervét, az alapszintű ismeretbővítő és végzettséget biztosító szintekre is.

A Szakszervezet-politikai célkitűzéseink lényege: a mozgalom elismertségének növelésével is a legfontosabb feladat a szakszervezeti taglétszám növelése, a szervezettség erősítése, az érdekérvényesítés hatékonyságának javítása.