Választmányi ülés

Jogos igényekkel lép föl a HDSZ a bértárgyalásokon

Aktualitásuk és életbevágó fontosságuk miatt nagy érdeklődést kiváltó témák képezték az október 5-6-án, a balatonfüredi konferenciaközpontban megrendezett HDSZ Választmány ülésének napirendjét.

Közös álláspont született

Kapuvári Józsefnek, a Húsipari Dolgozók Szakszervezete elnökének előterjesztését a 2001. évi bértárgyalások előkészítéséről élénk vita követte. És ezt a vitát nem az ellentmondás, az egymással szembehelyezkedés táplálta. Abban mindenki egyetértett, hogy mennyire fontos alaposan, megfontoltan előkészíteni, időben elkezdeni és kitartással, kellő kiállással végigvinni a munkáltatókkal ezt a bértárgyalást. Abban ugyancsak egyetértés volt, hogy az infláció mértékét meghaladva, reális jövedelemnövelő béralapemelést kell kiharcolni, méghozzá minél nagyobb arányban, hiszen a húsiparban dolgozók bérszintje - kevés kivételtől eltekintve - alatta van számos más foglalkozásbeliekének. A tanácskozás résztvevői megállapították: a tárgyalásokhoz jó alapot szolgáltat, hogy a hazai húsipar idei teljesítménye összességében jól alakult, az export is dinamikusan nőtt. Az éves infláció viszont jóval meghaladta a kormány által prognosztizált szintet, ráadásul a tavaly elfogadott előnytelen adótábla miatt az átlagkereset szintjén bérezettek adóterhelése a legnagyobb.

Mindezek figyelembevételével a választmányi tagok messzemenően egyetértettek a HDSZ Elnökségével és Ügyintéző Testületével abban, hogy a bértárgyalások fő célja a reálbér 5 százalékos emelése legyen. A vélemények abban különböztek, hogy ennek a célnak az eléréséhez milyen béralapnövekedési százalékszámmal kezdjék a bérfejlesztési tárgyalásokat. Tekintettel a 8-9 százalékos inflációra egyesek szerint 13-14 százalék lenne a legjobb, azzal a kikötéssel, hogy később, az infláció reális alakulásának mértékével megegyező módosításról újra tárgyalni lehessen. A többség viszont azt tartotta jónak, hogy a bértárgyalások 15 százalékos bérfejlesztésről induljanak.

Az étkezési hozzájárulás kérdését mindenütt béremeléssel egybekapcsoltan kívánják kezelni, de nem beépítve a bérfejlesztés mértékébe, hanem azon felül. És azt is fontosnak találták, hogy ne engedjék a kormány által elhatározott minimálbér megemelését beleolvasztani a bérfejlesztési alapba. Ugyanis ezek egymástól külön álló dolgok. Az is vitatott kérdés volt, hogy a tizenharmadik havi fizetést milyen formában kezeljék. Végül többek tartózkodása mellett megszavazták, hogy ez is jogos igényként szerepeljen a bérfejlesztési tárgyalások során.

Stabil szövetség

A választmányi ülés második napirendi pontja, a HDSZ-nek az Élelmezésipari Dolgozók Országos Szövetségéhez csatlakozása nyomán kialakult pénzügyi és vagyoni helyzet, sok érdekes kérdést tisztázott. A malom és gabonaipar, a hűtőipar, a baromfi-ipar és az állatifehérje termelésével foglalkozók kiválása után jelenleg az ÉDOSZ-t hat, összesen 21.000-nél is több taggal rendelkező szakszervezet alkotja és stabilizált anyagi helyzetet mondhat magáénak. Az átszervezések után a húsosok két új tagot jelölhetnek az ÉDOSZ elnökségébe. Egységes vezetéssel, növekvő tekintéllyel egyre többet érhet el a szövetség az érdekvédelem könnyűnek nem mondható harcmezején.

Mindezt a választmányi ülésen meghívottként jelenlevő két ÉDOSZ-alelnök, Steer Lajosné és Dékán Jenő is hangsúlyozta a hozzászólásában, amelynek során a feltett kérdésekre is válaszoltak.

Törvénykezés

A harmadik és ugyancsak húsbavágó témát a választmányi ülésen az érvényben lévő munkatörvénykönyv tervezett módosításai képezték. Dr. Tálas Miklós, az MSZOSZ jogásza átfogó tájékoztatást adott azokról a módosítási javaslatokról, amelyeket a kormány szándékszik elérni. Ezek döntő többsége igen előnytelen helyzetbe hozná a munkavállalókat. Ez annál is meglepőbb, mivel az Európai Unióhoz történő közeledéstől és majdani csatlakozástól senki sem azt várja, hogy a munkavállalók helyzete tovább romoljék. Sőt. Ám a tervezett változtatások rendre az eddiginél hátrányosabb helyzetbe sodorják azokat, akik bérből és fizetésből kénytelenek megélni.

A napirend egyebek megjelölésű fejezeténél a választmányi tagok fontos állásfoglalások közzétételéről és levelek elküldéséről döntött.

Egyéni vélemények

Az ülést követően csokorba gyűjtöttünk néhány véleményt a résztvevőktől:

Pászli Tibor (Kapuvár), a Ringa Húsipari Rt. üzemi tanácsa és egyben szakszervezeti elnöke: - Hasznos volt a választmányi ülés, hiszen valóságos tapasztalatcsere jelleget nyert. Amikor az ország különböző részében működő társcégek képviselőivel találkozunk, mindig sokat lehet tanulni. Az ember rálátást nyer az országos húsipari helyzetre. Örülök, hogy a bérfejlesztési célkitűzések terén ilyen egybehangzó véleménnyel vagyunk, hiszen ezeken a bértárgyalásokon sokkal többről van szó, mint fizetésemelésről, itt az egész húsipar jövője a tét. Az Európai Unióba menetelve felkészült munkaerőre van szüksége az iparágnak, ez pedig elsősorban is képzés és bér kérdése. Alacsony bérekkel viszont nem tudjuk megtartani, csupán elveszíthetjük a jó munkaerőt. Az olcsó munkaerő önmagát minősíti. Mindez a munkaadóknak sem lehet mindegy.

Szigetvári Mihály, a Vasi Húsipari Rt. szakszervezeti elnöke: - Nagyon jónak tartom az itt kialakult egységes bérkoncepciót, de tapasztalataim szerint a végrehajtás nagyban múlik a mindenki által otthon végzett munkától, a jó diplomáciától is. Sajnos a mi esetünkben ez most nem aktuális, hiszen a felszámolás alatt álló vállalatoknál nem lehet szó bérfejlesztésről. Mi pedig sajnálatos módon ilyen helyzetben vagyunk, miután még huszonöt éven keresztül jól menő cég voltunk, de a privatizáció során a nem kevesebb mint hat egymást követő tulajdonos keze alatt minden tönkrement nálunk, s más nem maradt mint a nagy bizonytalanság.

Gabnai László, a Pápai Hús Rt. hőellátási vezetője: - Egyetértek a bérfejlesztés terén elfogadott célkitűzésekkel, amelyek persze vállalatonként különböző szinten fognak érvényesülni, attól függően, hogy a munkáltatók milyen hozzáállást tanúsítanak. Véleményem szerint a tizenhárom százalékos fejlesztés reális és elérhető.

Sajgó Barna, a Borsodi Húsipari Rt. szakszervezeti titkára és Kemerk Miklós szakszervezeti bizalmi egyaránt Miskolcról jöttek: - Csak üdvözölni tudjuk a döntést, hogy 15 százalékos fejlesztési igényről induljunk a bértárgyalásokon, hiszen nálunk az előzmények miatt igen alacsonyak a bérszintek. Nagyon szeretnénk legalább megközelíteni az iparág legjobbjait, s ehhez nagyobb léptékű növekedés lenne szükséges a béreknél.

- Ami az ÉDOSZ-on belüli tevékenységet illeti, az a véleményünk, hogy az egységben az erő. Szerencsére a húsipar szakszervezeti vezetői felismerték ezt. Ezért igen sajnáljuk, hogy a gabonás, a hűtőipari, a baromfis és a fehérje termelő kollegák kiléptek, hiszen az ő tapasztalataikra is szükség lenne a közös fellépésnél.

Palotai Lajos Szolnokról nagyon határozottan kitért annak szükségességére, hogy akkor, amikor a közalkalmazottaknál már magától értetődő a tizenharmadik-, és már a tizennegyedik havi fizetésről beszélnek, akkor a húsipar is harcolja ki magának a tizenharmadik fizetéshez való jogot.

Ozvald Péter (Baja), a Délhús Rt. szakszervezeti titkára: - A nagyobb egység nagyobb erőt képvisel és az ÉDOSZ a húsosok visszacsatlakozásával jóval ütőképesebb, nagyobb háttérrel rendelkező szövetség lett. Nagyon helyes, hogy nem engedjük szó nélkül az élőállat kijuttatását az országból. Mi Baján ugyan a saját magunk által levágott szarvasmarha és sertéshúst dolgozzuk fel, de ilyenformán erősen csökkenn az élőállat-állomány, s ez gondot fog okozni. Ezek után majd drága importtal oldjuk meg az alapanyag problémákat? Ami a bértárgyalásokat illeti, nálunk nagyon jó a kapcsolat a kompromisszumkész vállalatvezetéssel, s nagyon reméljük, nem lesznek gondok. Még ebben a hónapban megkezdjük, méghozzá a siker reményében a tárgyalásokat.

Döbör János, a Pápa-Hús Rt. szakszervezeti elnöke: - Mindannyiunkat nagyon rosszul érintene, ha a munkatörvénykönyv tervezett módosításait elfogadnák. Nem szabad engednünk ennek a nyomásnak, amely a munkavállalók előnyeit készülnek megnyirbálni. Reméljük felülkerekedik a józan ész és nem kerül sor minderre.

Som Lászlóné, Győr, a Ringa Húsipari Rt. szakszervezeti titkára: - Bármire készek vagyunk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a munkatörvénykönyv ilyenszerű módosításait. Ami pedig a bértárgyalásoknál tervezett 15 százalékos indulási szintet illeti, nálunk azért nagyon fontos kérdés ez, mert alacsonyabb szinten állunk, mint sok más vállalatnál. Az ÉDOSZ-hoz való visszacsatlakozást csak üdvözölni tudjuk, hiszen mi Győrben eddig is remekül együttműködtünk a szövetség helyi szervezetével és nagyon hasznos volt a közös munka, az így biztosított információáramlás.

Golhovics Gábor, a Pick Rt. szakszervezeti elnöke: - Véleményem szerint, ha a szakszervezetek most nem lépnek fel egységesen és eredményesen a tervezett munkatörvénykönyv módosítási javaslatokkal szemben, kockáztatják, hogy a munkavállalók idővel jelentős számban elfordulnak tőle. Tennünk kell ebben az ügyben, s a szakszervezeti tagokkal is meg kell értetnünk, hogy mindenkinek hallatnia kell a szavát, mégpedig a saját jövőnk érdekében.

Kapuvári József, a HDSZ elnöke: - Égetően fontos kérdések kerültek itt megtárgyalásra és a testület nagyon komolyan vette a feladatát, konstruktívan, nagy érdeklődéssel viszonyult a kérdésekhez. A döntések a jogos igényeket fogalmazták meg, hiszen a húsipari bérek nem tartoznak a vezető javadalmazások sorába. Biztos vagyok benne, hogy a választmány tagjai otthon is mindent megtesznek majd az általuk képviselt munkavállalók érdekeinek érvényesítéséért, hiszen ahhoz, hogy az itt elhatározottak megvalósuljanak, feltétlenül harcos kiállásra van szükség. Itt többről van szó, mint egyszerű bérfejlesztésről, hiszen a szakma helyzete és jövője a kérdés. A bérek szempontjából, úgy ahogy az állami költségvetésben is két éves távban gondolkoznak, előre is lehet tárgyalni. S nagyon hasznos lenne január elsejétől számolni a bérek rendezésével. A vállalati üzleti év is mindenütt január elsejével kezdődik. Így megvalósulna az új árak, új bérek egyensúlya. Egyébként is ágazatunk dolgozói egyre csak azt látják, hogy az állami szektorban jobb a helyzet, mint a versenyszférában, miért ne részesülhetnének ők is január elsejétől az új bérek előnyében?