Tiltakozási akció

A Munka Törvénykönyvének tervezett szigorítása ellen akciótervet dolgozott ki a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa, amelyhez csatlakozott a Húsipari Dolgozók Szakszervezete is. Augusztus végén jelentősnek látszanak az ellentétek a munkaügyi partnerek között. Szakszervezeti nézőpontból a tervezett módosítások komoly hátrányba hoznák a munkavállalókat, ezért elfogadhatatlanok. A kormányzat érvelése szerint az EU-harmonizáció, magyarán az európai szabályozás átvétele indokolja a változtatásokat, de ez csak ürügy, hogy még több jogot adjanak a munkáltatóknak és tovább csökkentsék a munkavállalók törvényi védettségét.

Miről van konkrétan szó? Egy érdekvédelmi szórólap az alábbiakban foglalja össze a kormány tervezetének elfogadása esetén jellemzően előforduló hátrányokat:

a) A munkaidő hosszú időszakra - akár éves keretben is - meghatározható lenne úgy, hogy több héten keresztül 6 napos, 72 órás munkahetek követhetnék egymást. Így a munkáltatók szabadon "játszhatnának" azzal, hogy az időszak végére szabadidőkkel kiegyenlítik a többletmunkát, vagy ha ez nem sikerül, hónapokkal később fizetik ki a túlmunka ellenértékét. A beosztás "menet közben" is szinte tetszés szerint változtatható lenne.

b) A heti pihenőnapok hat hónapra is összevonhatók lennének, de mivel megszűnne az az előírás, hogy elsősorban szabadidőben kell kiadni ezeket, erősen csökkenhet a szabadnapok száma.

c) A heti minimális pihenőidő 42-ről 35-40 órára csökkenne.

d) Az éves ledolgozható túlmunka akár 300-416 órára is emelkedhet, kollektív szerződéses korlátozás nélkül.

e) Minden munkarendben megszüntetnék a pihenőidő (ebédidő) kifizetését, azaz ledolgozandó lenne.

f) Szűkítenék a csoportos létszámleépítésbe beszámítandók körét, növelnék a munkáltatók kibúvóit.

g) Teljesen megszűnne a helyettesítésért járó díjazás, de megnövelnék ennek elrendelhető időtartamát.

h) Kikerülne a munkaszerződésből a munkavégzés helyében való megállapodási kötelezettség.

Miként a fentiek bizonyítják, a tét nem kevés. A szakszervezeti tagságnak elemi érdeke a tiltakozás, a munkaügyi törvények kedvezőtlen átalakításának megakadályozása. Ennek egyik kézenfekvő módja, hogy mint választópolgárok az országgyűlési képviselőjükhöz eljuttassák a véleményüket. Mindenkinek érdeke, hogy megakadályozza a kiszolgáltatottság növekedését a munkaügyi kapcsolatokban.