Legfőbb téma a pénz

Beszélgetés a Pick Szeged Rt.-nél

Június elején szakszervezeti bizalmiakkal beszélgettünk a Pick Rt.-nél. Délidőben, a szűkös, de barátságos szakszervezeti irodában arról kérdeztük a kollégákat, hogy a tagtársak milyen kérdésekkel fordulnak hozzájuk a leggyakrabban, milyen az érdekvédelem megítélése és mit kellene tenni, hogy tovább növekedjen a szakszervezet ereje, befolyása. A sertésvágóból Szabó Lajos húsipari szakmunkás, a kötőüzemből Nagymihály Józsefné betanított munkás, a TMK-ból Nagy János villanyszerelő és a csomagolóból Kardos Edit szakmunkás vett részt a Húsos által kezdeményezett, tartalmas, őszinte eszmecserén.

Panaszok, viták

Leggyakrabban azért fordulnak hozzánk az emberek, hogy segítséget kérjenek anyagi jellegű gondjaik megoldásához - adta meg a beszélgetés alaphangját Kardos Edit. Mostanában - az évszaknak megfelelően - az üdülés az egyik fő téma. Nagy János ehhez hozzátette: munkahelyi vezetők intézkedéseit is gyakran sérelmesnek találják a dolgozók, amivel azután a bizalmihoz fordulnak. Különösen a béremelésekkel kapcsolatban merülnek föl egyéni panaszok, viták, véleménykülönbségek.

- Bértárgyalások idején nagyon sokan kíváncsiak arra, hogy a szakszervezet miként képviseli a dolgozók érdekeit - erősítette meg Nagymihály Józsefné. Emellett a kötőüzemben is az üdültetés, a szociális ügyek, az étkeztetés kérdésében kell legtöbbször választ adni a bizalminak.

- Segélykérés, a munkaruha milyensége, az öltözőszekrények tisztasága és még számos kérdés előfordul, amivel megkeresnek a kollégák - mondta szabó Lajos-, de a pénz, a kereset, az anyagi dolgok képezik a legfőbb beszédtémát.

Kérdésre válaszolva a szegedi bizalmi férfiak és hölgyek elmondták, hogy néha magánjellegű problémákkal is hozzájuk fordulnak emberek - amit a bizalom jelének tekintenek -, de a motiváció ilyen esetekben is gyakorta a pénz. Legyen szó bár albérletről, a gyerek iskoláztatásáról, vagy más személyes jellegű gondról, családi örömről vagy bánatról.

A szakszervezet megítélése

A munkavállalók ügyes-bajos dolgainak, sérelmeinek és napi gondjainak ismeretében, valamint az orvosolt panaszok alapján, a segítségnyújtáson keresztül a bizalmiak közvetlenül ismerik a tagság véleményét, hangulatát. Az utóbbi években javult vagy romlott a szakszervezetek megítélése? - kérdeztük beszélgető partnereinket.

- Azt hiszem romlott - adott sommás választ Nagymihály Józsefné. Szabó Lajos szerint főként a szakszervezeti mozgalom megosztottsága miatt változott kedvezőtlenül az érdekvédelmi munka megítélése. Ez meglátszik a tagság hozzáállásán is.

- Sokan a segély miatt lépnek be a szakszervezetbe, mert azt hiszik, hogy mi egy segélyező szervezet vagyunk. Ha aztán egy ilyen kedves kolléga igényét nem tudjuk kielégíteni, kedvezőtlenül értékeli a teljes érdekvédelmi munkánkat - jegyezte meg Nagy János. - No és persze, hogy mit adunk gyereknapra és Mikulásra, van akinek csak ez számít. Előfordul, hogy ilyen okokra hivatkozva kilépnek a szervezetből is - fűzte hozzá Kardos Edit.

Lényegében beszélgető partnereink egyetértettek abban, hogy a tagság körében erős az a felfogás, miszerint a szakszervezetet a nyújtott szolgáltatásokon keresztül ítélik meg. Mivel pedig az igények rendre meghaladják a lehetőségeket, ilyen tekintetben romlik a szakszervezet megbecsülése.

- Nem azt nézik, miért harcol a szakszervezet, hanem csak azt, hogy mennyi segélyt tud adni - fogalmazta meg ezt a féle felfogást a csomagoló bizalmija. - Hiányos lehet a tájékoztatás is - vélte Nagy János -, a tagság egy része nem tudja, hogy a szakszervezet miről tárgyal a vállalat vezetésével, milyen ügyek vannak folyamatban, mi az, amiben az érdekvédelem beleegyezése szükséges.

Sajnos a kormány és a szakszervezetek közötti ellentétek is rossz példát szülnek. Ha a felső szakszervezeti vezetést nem fogadják el, alul már kezdenek zúgolódni az emberek. Vannak persze, akik bíznak abban, hogy a szakszervezetek majd csak kilábalnak a mostani helyzetből.

Fönt és lent

Közbevetőleg megjegyeztük, hogy bizonyára fönt és lent egyaránt akadna tennivaló, hogy növekedjen a szakszervezet ereje, befolyása.

- Amíg a felső szakszervezeti vezetést félretolják - erősítette meg Nagy János -, addig a munkahelyi érdekvédők nem tudnak többet tenni. - Kellene egy olyan felső vezetés, akiben bízhatunk - hangsúlyozta Kardos Edit, akinek szintén az volt a véleménye, hogy fönt kell tekintélyt szerezni ahhoz, hogy lent lépni tudjanak.

- Ameddig az országos szakszervezeti vezetők a vagyon elosztásán marakodnak, addig a tagság passzív marad - jelentette ki Szabó Lajos. Sokan kérdezik, hogy hol van az a sok milliárd forint, ami eltűnt a szakszervezeti vagyonból. - Minek fizessek tagdíjat, ha a vagyon úgyis eltűnik, mondják az emberek.

- Több reklámot is lehetne csinálni az érdekvédelemnek, mert ma minden a jó reklámon múlik - toldotta meg az elhangzottakat Nagy János, aki szerint azonban „ez a világ is hibás abban, hogy itt tartunk, mert mindenki csak a saját érdekeit nézi."

- Miért tegyek másnak jót, ha nekem sem adnak semmi jót - idézte fel ezt a magatartási formát Kardos Edit. - Mi az emberekben csak a lelket tartjuk - reflektált újra Nagy János -, megosztják velünk a problémáikat és maradnak a következő hónapig, aztán valaki besokall és kilép a szakszervezetből. - Elfásultak az emberek, belefáradtak ebbe a mai világba - fogalmazta meg véleményét egyetértően Nagymihály Józsefné. Biztatni kell a kollégákat és erőt adni, hogy legyen elég kitartásuk. - Egyre kevesebb idő jut, hogy törődjenek egymással - egészítette ki az elhangzottakat Szabó Lajos -, munkaidő után ma már nincsenek közös beszélgetések, találkozások.

Így folyt a szó Szegeden, egy olyan beszélgetésen, amelyet csak abbahagyni lehetett, befejezni nem. Élve az alkalommal, a Húsos felől is kérdeztük a kollégákat. Kevesellték a Pickről szóló írásokat. Ezzel a szerkesztő teljes mértékben egyetértett, de ennek az igénynek a kielégítése azon is múlik, hogy a szerkesztőség több hírt, tudósítást kapjon Szegedről, és máshonnan is. A bizalmiak ezen a téren is sokat segíthetnek.