Érdekvédelmi stratégia

Végre van ilyen is, illetve lesz, mert most formálódik a végleges változat. Civil országjelentés, avagy országjelentés alulnézetből a címe. Műfaját tekintve vitairat, amelyet a hat szakszervezeti konföderáció vezetőinek május 22-23-i mátraházi tanácskozása fogadott el és bocsátott útjára.

Országjelentés

Mi hívta életre, mi ösztönözte a szakszervezeti nézőpontból elkészült országjelentést? Az a tény, hogy miközben az EU-bizottság jelentése szerint Magyarország megfelel az EU-hoz csatlakozás követelményeinek, aközben a magyarországi bérek, jövedelmek, szociális ellátások, a foglalkoztatás körülményei és biztonsága, a társadalmi párbeszéd messze elmarad az EU- normáktól, mi több, a gazdasági fejlődés jelenlegi lehetőségeitől is. Ez elfogadhatatlan ellentmondás.

Elfogadhatatlan az, hogy a szociális dimenzió ne kapjon megfelelő hangsúlyt a csatlakozás folyamatában. Ezért van szükség arra, hogy az „Együtt a szociális Európába" gondolat jegyében a jelenlegi gyakorlat szembesüljön az európai normákkal. Annál is inkább, mert a magyar munkavállalók az EU-hoz való csatlakozásban saját érdekeik megvalósulását, életminőségük javulását keresik. Elvárják életszínvonaluk felzárkóztatását a fejlett országokéhoz és szociális biztonságuk, ellátásaink közelítését az európai uniós országok normáihoz.

Kirekesztés nélkül

Mit jelent ez konkrétabban? Azt, hogy nagyobb lesz-e a foglalkoztatási biztonság? Lesznek-e teljesítményekkel arányos, magasabb vásárlóerejű bérek? Lesz-e kiszámítható, nyugodt öregkort biztosító nyugdíjrendszer? Lesz-e esélye mindenkinek az egészségmegőrzésre és megbetegedés esetén a tisztességes ellátásra, gyógyulásra? Lesz-e olyan szociálpolitika, amely a rászorultaknak nyújt érdemi segítséget, és nem sérti az emberi méltóságot? Lesz- e olyan munkajogi szabályozás, amely a munkavállalók biztonságát, védettségüket javítja? Kialakul-e valódi társadalmi párbeszéd, konszenzusra törekvés? Születnek-e valódi megállapodások és nagyobb számban kollektív szerződések? Elsőrendű állampolgárok lesznek-e a munkavállalók és a nyugdíjasok, megszűnik-e háttérbe szorításuk, kirekesztésük?

E kérdések megválaszolására azért (is) szükség van, mert a társadalom többsége nem ismeri a felkészülés körülményeit, a csatlakozás várható hatásait, a jelennel pedig elégedetlen. Nem érzékeli közvetlenül érdekeinek figyelembe vételét, képviseletét. Sajnos, a rendszerváltás veszteseinek helyzete a megindult gazdasági növekedés ellenére sem javul lényegesen. A társadalom többségénél az egyéni gyarapodás nem arányos az általuk megtermelt, elosztható javak gyarapodásával. Emlékeztetni kell rá: stabilan működő politikai rendszer és hatékony gazdaság nélkül nincs szociális felemelkedés, mint ahogy fordítva sem. Elszegényedett, elégedetlen emberek sokaságával nem lehet modern társadalmat építeni.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy mélypontra jutott a szociális párbeszéd. A szociális partnerek, a civil szervezetek nem vehetnek részt érdemben a jövőt meghatározó kérdések eldöntésében. Ezért a szakszervezetek, a civil szervezetek kirekesztettnek érzik magukat. Joggal vélik úgy, hogy fejük fölött, megkérdezésük nélkül, akaratuk ellenére születnek kormányzati, parlamenti döntések.

Következtetések

Milyen következtetések és feladatok adódnak e gondokból, feszültségekből? Melyek a figyelem fókuszába kerülő főbb területek, az érdekvédelmi munka prioritásai? A foglalkoztatás területén: 2004- ig 350-400 ezer új munkahely létrehozása kívánatos. 2014-ig elérni a teljes foglalkoztatottságot. Vagyis: aki munkát keres, az kapjon érdemi ajánlatot. Fokozott munkajogi védelmet garantálni a 45 év feletti nőknek és az 50 év feletti férfiaknak. A válságtérségek felzárkóztatását célzó regionális programok elkészítése.

A bérek és a munkajövedelmek területén: több évre szóló bérfejlesztési programot szükséges megvalósítani. Olyan bérarányok megvalósításáról van szó, amelyek tükrözik a teljesítmény-arányokat. Az alacsony bérek felzárkóztatásával, a minimálbérek jelentős növelésével csökkenteni kell a jövedelemkülönbségeket. Az adó- és járulékrendszer változását is ennek kell alárendelni. A minimálbér nettó értéke érje el a nettó átlagkereset 60 százalékát.

A nyugdíjrendszer stabilitása, kiszámíthatósága elsőrendű cél. Az utóbbi évek sérelmeiért (is) a nyugdíjasokat megilleti az általános kompenzálás. Ezért kapják vissza az 1999-ben kiesett nyugdíjemelést, a mintegy 50 milliárd forintot. A nyugdíjasoknál (is) meg kell honosítani a 13. havi nyugdíjat, s az átlagnyugdíjat közelíteni szükséges az átlagkereset 66 százalékához. Az önálló balesetbiztosító létrehozásával újra kell szabályozni a korkedvezményes nyugdíjazást.

Az egészségügyben nem halogatható az átfogó reform, a közfinanszírozás dominanciájának fenntartásával, a lakossági terhek további drasztikus emelkedésének megakadályozásával, a gyógyuláshoz való hozzáférési esély garantálásával. Itt az ideje a járulékfizetők kontrollja megteremtésének a társadalombiztosítás valamennyi területén. Nem ódázható el az Európai Szociális Karta 12. cikkelyének ratifikálása, amely alapja lehet a társadalombiztosítási ellátások uniós követelményekhez történő megfeleltetésének.

Szükséges a munkaügyi ellenőrzés szervezetének jelentős megerősítése úgy is, hogy az ellenőrzéshez kapcsolódó szankciók legyenek visszatartó erejűek. Olyan magatartás kialakítása kívánatos, amelyben az európai munkakultúra, az egészség, a biztonság, a környezetvédelem, a humánpolitika is prioritást kap. Legyen hatékonyan üzemelő információs bázis, új alapokra épülő kutatás, oktatás, képzés, (nyelvi) továbbképzés, ellenőrzés (szankcionálás), erősödjék a munkaadói és munkavállalói partnerségi alapon nyugvó érdekazonosság.

Melyek a szociális ellátás területén jelentkező legfontosabb teendők? Újra kell gondolni a munkanélküli ellátás rendszerét, beleértve a folyósítási időt, a folyósítási feltételeket. A gyermektámogatási rendszerben a „minden gyermek egyenlő" elv érvényesülése érdekében erősíteni kell a rászorultsági elemeket, biztosítani a családi pótlék értékállóságát. Megerősítésre szorul a gyermek- és ifjúságvédelem eszköz- és intézményrendszere. Valódi esélyegyenlőséget kell biztosítani az oktatásban. Sürgető egy átfogó szociális bérlakás-építési program kidolgozása és beindítása.