2000. VIII.évfolyam 1.szám

IPARÁGI
TÜKÖR

1999 nem ismétlődhet meg

- állítja Remény Ervin, a Húscéh alelnöke

Éppen tíz évvel ezelőtt alakult az Iparos Húscéh elődje, az akkor még egyesülési formában működő érdekképviseleti szervezet később szövetséggé alakult. Jelenleg 130 taggal rendelkezik, kis-, közepes és néhány nagyobb - például a Pini, a Zimbo, a Kárpáthús, a Terimpex-csoport - húsipari vállalkozás éppúgy tagja, mint - és ez okozza a szövetség színességét - sertéstermelő gazdaságok, de az utóbbi időben erős lett a hús nagy- és kiskereskedők aránya is. Olyan, a húskereskedelemben meghatározó tagjai vannak a Húscéhnek, mint például a Rózsavölgyi, de képviselteti magát a kiskereskedelem is a Budapesti Húskereskedők Egyesülete révén.

A VHT alapító tagja

Remény Ervin ügyvezető alelnök szerint a kereskedők körében egyre markánsabban különül el a kis- és nagykereskedők érdeke, érdekérvényesítése. Külön szegmenst képviselnek már a nagyláncok, most szerveződik a nagykereskedők szervezete, és még inkább elkülönül a hús-külkereskedők képviselete.

A teljes nevén Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetségének elkeresztelt érdekképviselet szoros kapcsolatokat ápol az iparág másik képviseletével, a döntően nagyvágóhidakat és feldolgozókat tömörítő Magyar Húsiparosok Szövetségével, és folyamatos munkakapcsolatban ál a Vágóállat- és Hústermék Tanáccsal - tudtuk meg Reménytől. - A VHT alapító tagjai vagyunk, az első időkben mi adtuk a terméktanács vezetőinek egy részét is - mondja az alelnök, aki szerint manapság a VHT előtt komoly feladat áll: európai mintára kell átalakítani önmagát.

- Ma már több tízezer tagot számlál a VHT, döntően azért, mert a sertéstartással kapcsolatos támogatások elnyerésének egyik feltétele éppen a tagság igazolása. Így aztán Jani bácsi is tagja a szervezetnek, pedig csak évente 8-10 sertést értékesít a piacon. Megoldást jelenthet az EU egyes tagországaiban alkalmazott módszer, miszerint az egyes tagok érdekképviseletét a terméktanácsban egyes érdekképviseletek látják el. A magyar jelen is efelé mozdult el, mert a terméktanácsban a húsipart a két szövetség, a termelők érdekeit pedig általában a markánsabb véleményalkotásra alkalmas Sertéstenyésztők Országos Választmánya mellett a Parasztszövetség, a Gazdaszövetség és a MOSZ látja el.

Hatékony önszabályozás

Bár beszélgetésünkben inkább a Húscéhet kívánjuk bemutatni, Remény nem állja meg, hogy a VHT jövőjével ne foglalkozzon. Szerinte az egyes érdekképviseletek csak a megújult, hatékony VHT-n keresztül fogják feladataikat jól ellátni. Egy modern VHT feladatai közül néhányat már csírájában megtalálunk a mai szervezet keretein belül is. Ilyen például a terméktanács intervenciós kasszája, amelyet több mint egy éve hozott létre tagjai megsegítésére a terméktanács. Másik elemként az állami támogatások kezelésében játszott szerepet említi Remény. A terméktanács működését ezen feladatok szerint kellene átalakítani, hiszen már számos kormányzati, közigazgatási feladatot is ellát. Az EU-ban egy ilyen szervezetnek parlament-képes vezetői vannak. Nagy kihívás a húsipari érdekképviseletek számára, hogy önmagukon kívül a terméktanácsot is modernizálják.

A terméktanács és a Húscéh számára az egyik legsürgősebb feladat a beszerzési ár alatti értékesítés jogerős betiltása. El kell érni - szögezi le Remény -, hogy a kereskedők hatékony önszabályozást valósítsanak meg. Ennek első - de egyik legfontosabb - lépése az lenne, ha a húsipari vállalkozások átalakítanák szerződéseiket. Amennyiben a húsipar egységesen szerződéseibe beépítené azt a kitételt, hogy márkavédelem, illetve egyéb okok miatt beszerzési ár alatti értékesítéshez nem járulnak hozzá, már nyert az ágazat. 1999. nem ismétlődhet meg még egyszer - állítja Remény -, mert akkor számos vállalkozás kerülhet csődbe.

Egységes fellépés

Az immáron több mint egy éve tartó nyomott árak miatt a cégek felélték tartalékaikat. Ahelyett, hogy felhalmoznának, és a nyereségből az EU-csatlakozás kihívásaira készülnének fel, modernizálnának, fejlesztenének, csak a pillanatnyi negatív történésekkel szembeni túlélésre képesek koncentrálni. A konszolidált piac megteremtése és a piac szabályozásában a kormányra is jelentős szerep vár.

Az egységes fellépést azonban nehezíti a túl sok szereplő. Az ágazat másik gondját is meg kell oldani, ez pedig az illegális és féllegális húsüzemek, vágóhidak elleni harcot jelenti. Jelenleg 860 húsipari vállalkozást tartanak számon az APEH adatai szerint. Ebből azonban „csak" 491 a sertésvágó üzem, a többi közé sorolják be például a közel 50 sertészsír-sütéssel, vagy füstöléssel foglalkozó kisvállalkozásokat is. Az EU-felkészülést szolgálja az ágazat megtisztítása is, mert ennyi üzemre nincs szükség 5 év múlva. Az EU-ban ennyi húsipari egység nem lesz képes megélni.

Már ma látszik, hogy a 491 vágóhídból talán 200 lesz képes olyan feltételeket teremteni, amelyek a sertés európai ismérvek szerinti - EUROP-rendszerű - minősítésére, rendszeres adatszolgáltatásra, elfogadható munkahelyi körülmények megteremtésére képes. Ezekből az üzemekből ma már - más nézőpontból még - 190 üzem rendelkezik minősítésre, adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel.

A többi kereskedelmi célú vágását meg kell szüntetni - szögezte le Remény. Az EU-csatlakozás idején talpon maradó üzemből a piaci kihívások miatt el fog kopni több tucat. Téves nézet, amelyet több forrásból is hallani, miszerint dán mintára 3-4 vágóhíd elegendő lesz az országban. A magyar sajátosságok, a kistermelői, úgynevezett háztáji sertéstartás 60 százalékra tehető aránya miatt ez a tulajdonosi viszonyok miatt szükséges lesz. A vágóhidak számának csökkentését azonban a versenynek kell eldöntenie, úgy, hogy közben az agrárpolitikának meg kell védenie a magyar állattenyésztés érdekeit.

O.H.Gy.

előző cikk újság tartalomjegyzék következő cikk
rovatban vissza rovat tartalomjegyzék rovatban előre