Nehéz évet zárt a húsipar 1999-ben

A húsipari szakágazat 1997-ben - a halfeldolgozással együtt - mintegy 214 milliárd forint bruttó termelési értéket produkált. Ettől a teljesítménytől 1998-ban, - a második félévben bekövetkezett orosz válság, a nemzetközi méretű sertéspiaci krizis, valamint a belföldi fogyasztás tartós visszaesése miatt - több mint 8%-kal elmaradt. A kedvezőtlen kül- és belpiaci értékesítési feltételek 1999- ben sem enyhültek. Ebben a helyzetben az ipar az „előre menekülés" taktikáját választotta. Így a sertés- és marhahús-termelés értékesítési volumene 1999. I-XI. hónapban 120,9%-kal volt magasabb az előző év hasonló időszakánál, miközben az élelmiszerek és italok gyártása csak 1,9%-kal növekedett.

A termelés növelése a tavalyi évben a kereskedelmi értékesítésben is megmutatkozott! A húsexport 17,2%-kal, a belföldi értékesítés 24,7%-kal növekedett. A növekedés forrása a sertéságazatban egész évben meglévő túlkínálat volt. Miközben a világpiacon az 1998-ban erősödő sertéstúlkínálat 1999-re is elhúzódott, a hazai sertésállomány csak minimálisan csökkent (1998. december 1-jén 5. 479 ezer db, 1999. december 1-jén 5.335 ezer darab, mindössze 144.000 db-bal kevesebb; a KSH adatai szerint) Ez minden bizonnyal annak a mintegy 16 milliárd Ft-os közvetlen ágazati támogatásnak az eredménye, amellyel a tárca a sertéstermelőket, valamint az exportot támogatta. Ugyanakkor 1999 decemberében az évszázad legalacsonyabb szarvasmarha állományát regisztrálta a statisztika (857 ezer db).

A vágómarha-kínálatot továbbra is az jellemzi, hogy a magasabb élvezeti értékkel rendelkező húsmarha-kínálat elenyésző, így nem meglepő hogy a marhahús-fogyasztás tovább csökken. Annyi pozitívum megemlíthető, hogy a marhahús ára nem esett vissza a sertéshúshoz és húskészítményekhez hasonlóan, sőt némileg növekedett. Így például a marharostélyos fogyasztói átlagára 1998- ban 607 Ft/kg volt, míg 1999 utolsó három havi átlagára 4%-kal volt magasabb.

A piaci lehetőségekhez viszonyítva nagy számu felkinált vágósertés jelentős nyomást gyakorolt az ágazatra. Ennek is tudható be, hogy amíg a Vágóállat- és Hús Terméktanácshoz (VHT) tartozó vágóhidak 1997-ben 2,7 millió db sertést vágtak, 1998-ban pedig 2,9 millió db-ot, addig az elmúlt esztendőben csaknem 1 millió db sertéssel többet vágtak. Ennek nagyobbik része a belföldi piacon értékesült, amely a jelentős túlkínálat miatt a húsok fogyasztói árának rekord mértékű csökkenéséhez vezetett. Például amig a sertéscomb - csont és csülök nélkül - fogyasztói átlagára 1998-ban 745 Ft/kg volt, addig 1999. II-V. hónapjában 500 Ft/kg körül alakult és az év utolsó három havi átlagára (632 Ft/kg) is 13%-kal volt alacsonyabb az 1998. évinél. A sertéshús-árak ilyen mértékű csökkenése ellenére egy idő után a fogyasztás már nem növekedett(!) nem reagált az ármérséklésre.

A sertéshús-piaci dömping nem tett jót a hús- és baromfihús készítmények termelésének és értékesítésének, mert az 1999. évi I-XI. havi gyártás mintegy 80%-a volt csak az 1999. évinek, és ezzel összefüggésben a hazai készítményforgalom 13,8%-kal, az export értékesítés 40,4%-kal csökkent. Ennek megfelelően a kommersz húskészítmények belföldi fogyasztói árai is csökkentek, például a párizsié 7%-kal(!), miközben árnövekedést csak a márkás téliszalámik (3,4%) és a szárazkolbászok (4%) forgalmazása során lehetett elérni.

Sajnos a sertéshúsok exportpiacán is nyomottak voltak az árak. Miközben a teljes sertéshús-export mennyiségben 1999-ben, - az előző évhez viszonyítva - 27%-kal nőtt, az árbevétel ennél jóval szerényebb mértékben, mindössze 7,2%- kal emelkedett. Az orosz piacon 1998-ban bekövetkezett válság némileg késleltetve, a múlt évben éreztette valójában a hatását, amikor az oda irányuló sertésexport mennyiségben közel a felére, árban kevesebb mint negyedére csökkent.

Mindez azt jelenti, hogy a húsipar eredménypozíciója - noha még pontos számokkal nem rendelkezünk - 1997 és 1998 után 1999-ben is tovább romlott, amelyet jelentős többlet-erőfeszítésekkel és a támogatások segítségével csak mérsékelni lehetett.

1. sz. táblázat

Szarvasmarha- és sertésállomány (ezer db)
1999. december 1.

Régiók	Szarvasmarha	Ebből: tehén	Sertés	Ebből: anyakoca
Pest, Budapest	47	23	227	13
Közép-Magyarország	47	23	227	13
Fejér	55	25	317	24
Komárom-Esztergom	18	8	276	21
Veszprém	43	18	177	11
Közép-Dunántúl	116	51	770	56
Győr-Moson-Sopron	68	30	270	21
Vas	44	20	85	4
Zala	28	18	118	7
Nyugat-Dunántúl	140	68	473	32
Baranya	34	15	315	27
Somogy	36	17	209	13
Tolna	48	21	361	28
Dél-Dunántúl	118	52	885	68
Borsod-Abaúj-Zemplén	42	23	188	10
Heves	21	11	103	7
Nógrád	9	5	53	3
Észak-Magyarország	73	38	345	20
Hajdú-Bihar	89	42	521	42
Jász-Nagykun-Szolnok	70	31	378	29
Szabolcs-Szatmár-Bereg	42	22	282	16
Észak-Alföld	201	95	1181	87
Bács-Kiskun	59	30	553	41
Békés	56	24	472	34
Csongrád	47	22	430	30
Dél-Alföld	161	76	1454	104
Összesen	857	399	5335	379

2. sz. táblázat

Sertésvágás

	1997	1998	1999
VHT tagvállalatai által levágott sertés (db.)	2.727.816	2.907.455	3.902.125
Vágás után minősített sertések: (SEUROP) (db.)	2.548.091	2.761.163	3.709.199
Nem minősített sertések (%)	6,59	5,19	4,94