Jubileumi ÉDOSZ-kongresszus

Most a munka következik

Csatlakozás - tagság-szüneteltetés - új elnök. Talán ezek a címszavak adják a végeredményét az 50. jubileumi ÉDOSZ kongresszusnak, amelyet november 18- án, csütörtökön Budapesten tartottak. Már a megelőző napokban - hetekben - székházi berkekben sok szó esett, nem hivatalosan is arról, sikerül-e valamennyivel közelebb jutni az egységhez, amely ma a szakszervezeti lét sarokköve.

Látszólag formai kérdésekről vitatkoztak a kollégák, elnökség vezesse-e az ÉDOSZ-t, vagy maradjon Szövetségi Tanács? Tény, a cikkíró is úgy volt vele, hogy nem tudta eldönteni: mi a jobb. Szerencsére nem reá bízták a gordiuszi csomó megoldását. Bölcsebb volt a kongresszus, meglepő határozottsággal döntöttek a jövőről a küldöttek, rövid idő alatt. De erről majd később. Sokat mondó volt a kongresszus helyszíne. A székház tanácskozó termében ugyancsak kis hely jutott a küldötteknek, a pogácsán kívül nem volt semmi reprezentáció, s látszott: ezúttal valódi munkára, együttgondolkodásra szólítják a meghívók a delegáltakat.

Az írásos és a szóbeli tájékoztató már csak azért sem volt megrázó erejű, mert a jelenlévők mindegyike jól ismeri az élelmiszeripar helyzetét, saját bőrén tapasztalja a lényegében befejeződött privatizáció minden nehézségét, gondját, baját.

Azt mondjuk, jubileumi esemény zajlott, ám a tanácskozás hangulata kezdetben nem volt ünnepi, jobbára a szakszervezet, benne a szövetség jövőéért való aggódás tükröződött a felszólalásokból.

Sóki Gyula megbízott elnök beszámolója szerint néha már azt is eredménynek kell elkönyvelni, hogy - a kormányzati, politikai törekvések ellenére érdemben működik a szakszervezet. De menjünk még vissza az elejére. Hosszú ideje már, hogy az egyes ágazati tanácskozáson, vagy éppen a szövetségi tanács ülésein gyakran esett szó az egység megteremtésének szükségességéről. Nagyon szép dolgokat mondtak el kollégáink az egység jelentőségéről, ám amikor konkrét lépéseket kellett tenni, ne adj’ isten anyagi hozzájárulással, akkor minden elcsöndesült, s a dolgok mentek (álltak?) úgy, ahogy addig.

Most voltak jó néhányan akik valamiféle egyesülési kongresszusra számítottak. Utólag végiggondolva nem is számítottak rosszul, mert a tanácskozáson ott láthatták húsipari kollégáikat - élükön Kapuvári József elnökkel. (Az olvasók közül bizonyára sokan emlékeznek az öt esztendővel ezelőtti válásra.) Farkas András, a növényolajipariak elnöke (s egyben a jelölő bizottságé is) felszólalásában meg is ismételte az előbbi gondolatsort, azt mondta: látva a húsipariakat, arra készültünk, hogy ma egyesülési kongresszus lesz. Ám pesszimista volt, mert az egységtörekvések megvalósulásának lehetőségét távolibbnak ítélte, mint fél esztendővel ezelőtt. Hozzátette: a tovább szakadást nem tudjuk vállalni, akkor inkább maradjon minden a régiben, a jövő azonban az egységé.

Sándor Jánosné (Baromfiipar) egyebek között azt mondta: - Az ÉDOSZ már átment minden gyermekbetegségen. Süle József (Sütőipar) pedig kijelentette: „Látszat szövetség ne működjön." Meg kell hagyni, parázsvita folyt, főképp arról, hogy Szövetségi Tanács formájában, vagy elnökségként működjék az ÉDOSZ ügyvezető testülete. Nem véletlenül, mert az már közszájon forgott, hogy a közeledő szándékukat jelző húsosok az elnökségi formát javasolják, a gabonások viszont ezt nem fogadják el, mondván, saját maguk rombolnák szét ezáltal a szövetséget.

Többen javasolták, hogy Kapuvári József mondja el álláspontját. Az elnök azt mondta: megvárja amíg a kongresszus dönt, melyik álláspontra helyezkedik a többség.

Cseppely János (Cukoripar) a szövetségi modellt eddigi állapotában nem fogadta el, s megjegyezte: úgy tűnik mindenki változtatni akar, de sokan úgy, hogy konzerválják az eddigi helyzetet.

Valaki megjegyezte mellettem: megoszlanak a vélemények, patt-helyzet lesz, itt az ideje, hogy „beszéljenek a húsosok!"

Kapuvári József: - Mi a csatlakozást fúzióként fogjuk fel - mondta. Úgy kell gondolkodnunk, mintha egy cég alakulásáról volna szó. Az elnökségi forma sem lehet akadály, dinamikusabb, határozottabb vezetést tesz lehetővé, s gyakorlatilag lehetővé teszi valamennyi tagszakszervezet képviseletét. Mi az alapszabály módosításától tettük függővé csatlakozásunkat, s vannak javaslataink az ÉDOSZ működtetéséhez szükséges anyagi megoldásra is.

Kapuvári József javaslatokat tett az alapszabály néhány pontjának módosítására.

Majd a szavazás következett.

A kongresszus 54-ből 42 szavazattal az elnökségi formával értett egyet, 10-en voltak ellene, 2 küldött tartózkodott a szavazástól. Azzal is egyetértettek, hogy a kongresszus elnököt, két alelnököt, és 9 tagú elnökséget válasszon. (A GMDSZ képviselője bejelentette: szüneteltetik ÉDOSZ-tagságukat.)

A szavazási procedúra sem volt hosszadalmas. Minden jelölt röviden bemutatkozott. A lényeg: az ÉDOSZ jubileumi kongresszusa - az egység jegyében döntve - Kapuvári Józsefet választotta elnöknek (87,5%), Steer Lajosnét (ÉDSZ), Dékán Jenőt (SDSZ) alelnöknek.

Most a munka következik - bizonyára nem kis nehézségekkel…