Civil társadalom Magyarországon

Kiszámíthatatlan a könyvek sorsa. Tavaly, amikor megjelent Kondorosi Ferenc Civil társadalom Magyarországon című kötete, biztosra vettem, hogy előbb-utóbb föltűnik a szakszervezetek házatáján. Az elmúlt hónapokban azonban nem találkoztam vele. Kár. Szakszervezeti tisztségviselőkkel beszélgetve ugyanis azt tapasztalom, hogy nagyon sokan vállalnak szerepet különféle egyesületekben és alapítványokban, tevékenységük színtere a civil társadalom. Az a közeg, amelyet a szerző - nagy tudományos felkészültséggel és gyakorlati tapasztalattal - könyvében az olvasók elé tár. Rendkívül érdekes, színes gondolatfüzérben ismerteti meg az olvasóval a demokráciának nevezett képviseleti rendszert, a gondviselő állam találmányát és a polgárrá válás stációit. Aki belelapoz ebbe a karcsú, szép kiállítású kötetbe, a könnyű kézzel írt, könnyen érthető történeti és elméleti fejtegetésekből rájöhet arra, hogy a civil társadalom működése bonyolult kérdéseket vet fel. Feltehetően a politikai, gazdasági és kulturális viszonyainkat is jellemzi, hogy miként tekintünk a nem-kormányzati szervezetek - köztük a szakszervezetek - tevékenységére. Vajon mitől és miért más az angol, a német, a holland, vagy az amerikai társadalom, meddig terjednek az önkormányzatok, vagy az egyházak tevékenységének határai, milyen „kiskapukon" jár a polgár, megannyi izgalmas kérdés, amelyekről a szerző megosztja gondolatait velünk. A szellemi élmények mellett azonban nagyon gyakorlatias tudnivalókkal is szolgál a könyv: az egyesületek, az alapítványok, a közhasznú társaságok és köztestületek működéséről szóló fejezeteket jól hasznosíthatja bárki a „civil életben". Mint a könyv zárszavában olvasható, Magyarországon már van civil társadalom, a cím mellé nem kellett kérdőjelet tenni. Minden civilnek ajánljuk, hogy vegye kezébe Kondorosi Ferenc munkáját. (Kapható az Európa Ház könyvesboltjában)